Felvidék
» Somorjai diákok sikere Budapesten
2009-11-09 12:19:28
2009.11.09. A Rákóczi Szövetség idén 14. alkalommal hirdette meg, Kárpát-medencei középiskolák számára, Gloria Victis elnevezésű történelmi vetélkedőjét. A versenyen minden évben több száz határon túli és magyarországi középiskola háromfős diákcsapata vesz részt. A vetélkedő idei témája: Hitviták kora. Reformáció és katolikus megújulás a három részre szakadt Magyarországon. A somorjai Madách Imre Gimnázium a kezdetektől állandó résztvevője a vetélkedőnek és az 56-os forradalom tiszteletére rendezett ünnepségsorozatnak. Idén a somorjai Madách Imre Gimnázium történelem szakos tanára, Kovács László egy háromfős csapatot készített fel a versenyre. A Kovács Balázs, Matús Gergely és Pokstaller Tamás felállású csapat a beküldött dolgozat és a sikeresen kitöltött tesztsor alapján kapott meghívást az október 21-23. között megrendezett második és harmadik fordulóra. A továbbjutott 60 csapat október 22-én írásbeli fordulón mérte össze tudását és ennek eredménye alapján diákjaink bejutottak az október 23-i szóbeli döntőbe. A döntő neves magyarországi szakemberekből álló zsűri előtt zajlott. Számos igényes feladat megoldása révén iskolánk csapata az értékes első helyet szerezte meg, sikeresen képviselve oktatási intézményüket és Somorja városát! Az elért kiváló eredményhez a diákoknak és felkészítő tanáruknak gratulálunk! Óváry Péter
2009-11-09 12:19:28
2009.11.09. A Rákóczi Szövetség idén 14. alkalommal hirdette meg, Kárpát-medencei középiskolák számára, Gloria Victis elnevezésű történelmi vetélkedőjét. A versenyen minden évben több száz határon túli és magyarországi középiskola háromfős diákcsapata vesz részt. A vetélkedő idei témája: Hitviták kora. Reformáció és katolikus megújulás a három részre szakadt Magyarországon. A somorjai Madách Imre Gimnázium a kezdetektől állandó résztvevője a vetélkedőnek és az 56-os forradalom tiszteletére rendezett ünnepségsorozatnak. Idén a somorjai Madách Imre Gimnázium történelem szakos tanára, Kovács László egy háromfős csapatot készített fel a versenyre. A Kovács Balázs, Matús Gergely és Pokstaller Tamás felállású csapat a beküldött dolgozat és a sikeresen kitöltött tesztsor alapján kapott meghívást az október 21-23. között megrendezett második és harmadik fordulóra. A továbbjutott 60 csapat október 22-én írásbeli fordulón mérte össze tudását és ennek eredménye alapján diákjaink bejutottak az október 23-i szóbeli döntőbe. A döntő neves magyarországi szakemberekből álló zsűri előtt zajlott. Számos igényes feladat megoldása révén iskolánk csapata az értékes első helyet szerezte meg, sikeresen képviselve oktatási intézményüket és Somorja városát! Az elért kiváló eredményhez a diákoknak és felkészítő tanáruknak gratulálunk! Óváry Péter
» Pályázat magyarországi részképzésre
2009-11-09 12:09:20
2009.11.09. A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma a Balassi Intézettel közösen pályázatot hirdet miniszteri ösztöndíjas részképzésre vagy részképzős tanulmányútra a magyarországi felsőoktatási intézmények nappali tagozatán a 2009/2010-es tanév tavaszi szemeszterére. A pályázatokat 2009. november 9-től lehet benyújtani, beadásának és postai beérkezésének határideje: 2009. december 7-e, 16.00 óra. A pályázatokat a Szövetség a Közös Célokért pozsonyi irodájába kell benyújtani (Nám. 1 . mája 10-12, 815 57 Bratislava). A részképzésben résztvevők havi miniszteri ösztöndíja 40 460,- Ft/hó. Pályázni teljes szemeszteres részképzésre (öt hónap) és részképzős tanulmányútra (1-3 hónap) lehet. A részképzős tanulmányútra elnyert ösztöndíj 2010. február 15. és 2010. június 15. közt használható fel. A pályázati adatlap a Szövetség a Közös Célokért irodáiban és a Diákhálózatnál 2009. november 9-től beszerezhető, és letölthető: a www.martonaron.hu honlapokról. Teljes szemeszteres részképzés Azon személyek pályázhatnak, akik - legalább 2 lezárt szemeszterrel rendelkeznek a részképzés megkezdésének időpontjában – e kitétel nem vonatkozik a mesterképzési ciklusban résztvevőkre Részképzős tanulmányút Azon személyek pályázhatnak, akik - legalább 2 lezárt szemeszterrel rendelkeznek a részképzés megkezdésének időpontjában – e kitétel nem vonatkozik a mesterképzési ciklusban résztvevőkre További információ kérhető: Szövetség a Közös Célokért pozsonyi irodája 815 57 Pozsony (Bratislava), Nám. 1. mája 10-12. Tel.: +421-2-52637633, Mobil: +421-915733224 Fax: + 421- 2-52637632 E-mail: \n pozsony@szakc.sk Ezt az email címet a spamrobotok ellen védjük, megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát vagy \n neszmeri@szakc.sk Ezt az email címet a spamrobotok ellen védjük, megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát Felvidék Ma, ncs
2009-11-09 12:09:20
2009.11.09. A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma a Balassi Intézettel közösen pályázatot hirdet miniszteri ösztöndíjas részképzésre vagy részképzős tanulmányútra a magyarországi felsőoktatási intézmények nappali tagozatán a 2009/2010-es tanév tavaszi szemeszterére. A pályázatokat 2009. november 9-től lehet benyújtani, beadásának és postai beérkezésének határideje: 2009. december 7-e, 16.00 óra. A pályázatokat a Szövetség a Közös Célokért pozsonyi irodájába kell benyújtani (Nám. 1 . mája 10-12, 815 57 Bratislava). A részképzésben résztvevők havi miniszteri ösztöndíja 40 460,- Ft/hó. Pályázni teljes szemeszteres részképzésre (öt hónap) és részképzős tanulmányútra (1-3 hónap) lehet. A részképzős tanulmányútra elnyert ösztöndíj 2010. február 15. és 2010. június 15. közt használható fel. A pályázati adatlap a Szövetség a Közös Célokért irodáiban és a Diákhálózatnál 2009. november 9-től beszerezhető, és letölthető: a www.martonaron.hu honlapokról. Teljes szemeszteres részképzés Azon személyek pályázhatnak, akik - legalább 2 lezárt szemeszterrel rendelkeznek a részképzés megkezdésének időpontjában – e kitétel nem vonatkozik a mesterképzési ciklusban résztvevőkre Részképzős tanulmányút Azon személyek pályázhatnak, akik - legalább 2 lezárt szemeszterrel rendelkeznek a részképzés megkezdésének időpontjában – e kitétel nem vonatkozik a mesterképzési ciklusban résztvevőkre További információ kérhető: Szövetség a Közös Célokért pozsonyi irodája 815 57 Pozsony (Bratislava), Nám. 1. mája 10-12. Tel.: +421-2-52637633, Mobil: +421-915733224 Fax: + 421- 2-52637632 E-mail: \n pozsony@szakc.sk Ezt az email címet a spamrobotok ellen védjük, megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát vagy \n neszmeri@szakc.sk Ezt az email címet a spamrobotok ellen védjük, megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát Felvidék Ma, ncs
» Életfogytiglan
2009-11-09 11:27:16
2009.11.09.Emlékkiállítás Dúdor István születésének meg nem élt 60. évfordulója alkalmából Megnyitó: 2009. november 13-án 17.00 óra Megtekinthető: 2010. január 10-ig
2009-11-09 11:27:16
2009.11.09.Emlékkiállítás Dúdor István születésének meg nem élt 60. évfordulója alkalmából Megnyitó: 2009. november 13-án 17.00 óra Megtekinthető: 2010. január 10-ig
» Farkas Veronika Dúdor Istvánról
2009-11-09 11:22:06
2009.11.09.November 11-én lenne 60 éves Dúdor István, Gömörország festője. Idézzük meg szellemét ezen évforduló kapcsán Farkas Veronika művészettörténész írásával. Harmincnyolc év adatott Dúdor István számára, hogy leírja jelét a világba. S hogy megtette-e, s hogyan; ezt kísérli meg a néző elé tárni e gyűjteményes kiállítás. A hátrahagyott életmű olyan, mint egy nagy lélegzetvétel, amibe minden belefér. Az emberi kínok, megcsalattatások a pici örömök, a gyötrő kételyek. – A kronológikus és a téma szerinti szemlélődést nem választhatjuk külön, mert az egész életmű néhány témakörre épül. Úgymint konkrét táj- és portréábrázolások, poétikus csendéletek és imaginális, figurális kompozíciók, amelyek idő és tét függvényében más-más megfogalmazásban születtek meg. Több síkon egyszerre kell érzékelnünk műveit, hogy eljussunk lényegükig. Dúdor István szenvedélyes, állandó lázban, feszültségben égő, nyugtalan, érzékeny. poétikus s egyben filozofikus alkat. Intellektuális, s ugyanakkor ösztönös művész, aki alkotni csak érzelmi indíttatásból volt képes; erről amiről műveinek igaza, ereje, őszintesége s hite tanúskodik. Alkota, ismeretei is a Nietzsche. s Dosztojevszkij megfogalmazta „megváltás a szenvedés által” messianisztikus eszméjéhez kapcsolták. S mint az expresszionisták közül sokan (G. Rouault, Ch. Soutín, O. Kokosrhka) ő is hitte a feltételezést. hogy önmaga feláldozásával a világot tudna megváltani. Erre utalnak krisztológiai sorozatai, amelyek egész pályáját átszövik. de legintenzívebben 1986·ban és 1987-ben készített művei, az utolsó időszak alkotásai napi programként utalnak messianisztikus gondolkodására, hitvallására. Nagy csodálattal tanulmányozta a művészettörténet nagyjainak alkotásait Tizian, Rembrand festészetet, Goya Capricho-ját, V. van Gogh dinamikus ecsetkezelését. Gulácsy Lajos álomvilágát. Felfedezte magának Nemes Lempérth József egvszerű, néhány színre koncentrált festészetét. Derkovits Gyula társadalmi elkötelezettségét, Bernáth Aurél festői frissességét, és a XX. századi ember problémáját Kondor Béla piktúrájában. A tanult és a látott művek, kultúrák József Attila-i módon hullottak le Dudor Istvánról. Művészetében sikerült kialakítania egy önálló, egyedi, csakis őreá jellemző képzőművészeti nyelvet. Számára a nagy festői témát mindig is az ember mítosza, az élet mítosza jelentette. – Műveit a kortárs mágikus művészet alkotásai közé soroljuk Egyik legkorábbi rajza Régi házunk a Dreha alatt 1963-ban készült. Tizennégy évesen. A lényegre törekedve rajzolja meg a vályogház egy részletét a hátsó traktust, amely a háziállatok pihenőjéül szolgált. Erőteljes vonalvezetéssel jelzi az élőfákat, a villanypóznát és a fahasábokat, a rozoga kerítést és egy másik ház tetejét, amely a térbe belelóg. A fekete-fehér kontrasztjára épül a rajz. Itt jegyzem meg, hogy a két szín ellentétpárjára épített kompozíciók végig az egész életművet behálózzák. Ritkán van e kompozícióknak vázlatjellegük, még akkor sem, ha egy témát többször dolgozott át A fekete tussal oly módon bánt, hogy helyenként színképzete támad a nézőnek. Az 1963·as év mindenképpen művészi indulását jelzi. Ekkor telepedett le Bacskai Béla és családja Deresken. A fiatal festő és bátyja, a katolikus pap, barátjául fogadta a lázas, minden iránt érdeklődő, tudásra szomjas festőinast. Járták a Deresk környéki mezsgyéket, erdőket, dombokat: együtt rajzoltak, festettek. Bacsaki könyvekkel látta el. Kinyitotta szemét és lelkét az egyetemes kultúra felé. Bacskai Béla korrigálta első munkáit. Az ő révén jutott el Dúdor István Losoncra Szabó Gyulához. Vitte kötegnyi rajzát s remegő lélekkel várta a szlovákiai magyar kulturális élet, és a csehszlovák képzőművészet egyik nagy alakjának véleményét. Szabó Gyula festőművész, az akkortájt ébredező, önmagát kereső, szlovákiai magyar értelmiség egyik eszmei bástyája volt. A fiatal törekvések iránti nyíltságával, lelkesedve fogadja az ifjú tehetséget. Ellátta jótanáccsal, intelemmel Dúdor István számára Bacskai Béla és Szabó Gyula a művészember ideálját testesítették meg. Művészi magatartása kialakításában ők voltak példaképei. Tanulmányozta ugyan műveiket, de kezdettő1 fogva saját útját járta. Néhány korai művén láthatunk bacskais megoldású tájelemet. Bacskai Béla és Szabó Gyula programja, a felvállalt művészi, emberi küldetés volt számára a nagy példa. Az hogy itt Nógrádban és Gömörben, a Medvesalján, a nemzetiségi létben sikerüljön egyetemes művészetet teremteni. Segíteni az itt élő nép önismeretének kialakításában, felismerni, s tanítani értékeit, hagyományait, nyelvezetét Dúdor István nem volt közéleti ember, sem politikus alkat. Festő volt. A feni jelzett programhoz kötődött egész létével. Ezért tért haza Prágából, Komáromból. Az 1978-ban megfestett olajképe A festő, egyik fő műve. Egy fiktív térben a kép jobb oldalán ülő figura, egyik kezét a fehérrel körülhatárolt asztallapon nyugtatja, a másikat álla előtt tartja. A vörös törzsre három arcot ábrázoló fej épül, amely mindegyikére külön-külön, s mégis együttes hatást keltve fejdísz került. A meghatározatlan belső tér bal felén a zsámolyon egy nyitott állkapcsú emberi koponyát. s a kép ezen felének felső harmadában falurészletet látunk háztetőkkel, villanyoszloppal s az égen egy fehér folttal. E szokatlan megfogalmazású kompozíció elemein keresztül a küldetés misztériumát kívánja kifejezni, hiszen Szabó Gyula, Bacskai Béla és Dúdor István arcának karaktereit hordozza. A hatvanas évek derekán indult egy erőteljes fiatal művésznemzedék. „Egyszerre születtünk Varga Imre, Tóth László, Kulcsár Ferenc és én...” Közülük Kulcsár Ferenccel volt leginkább rokonlélek... ” Egy időpontban jelentek meg első munkáink Az én fametszetemet 1965-ben Kopócs Tibor közölte az Új Ifjúság hasábjain. Nagyon büszke voltam akkor, járkáltam a faluban, s mindenkinek mutogattam a leközölt grafikát. Mondogatták is az emberek, akkor te már újságíró lettél, ugye?" – Sokszor elmesélte indulásának körülményeit, minden apró mozzanatra pontosan emlékezett. Fontos volt számára ez az időszak. Meghatározta művészi útját, kibontakozásának vonulatait, emberi, művészi töltődésének színtereit. Élete végéig az irodalom, s főleg a költészet bűvkörében élt, de sohasem illusztrált egyetlen irodalmi művet sem, Az irodalom asszociatív módon hatott rá. Újra költötte azt. Beépült az életébe. Ami megérintette, az művészetének alkotó részévé vált. Az apokrif írásoktól kezdve a huszadik század egyetemes és magyar költészetén át a kortárs mai költészeten át a kortárs művekig. Az írott költészet hozzásegítette, hogy megteremtse, képi nyelvvé formálja saját dúdorí költészetet, melyben ott mozog az ősi tudat, az élet élménye, a szemlélődés eredménye. Így született meg már 1963-65 között a Csonka fűzfák akvarellje. A megfogalmazás már ekkor túllép tárgykörén. Megszemélyesíti a természetből vett elemet. Az alacsony horizontú kék háttér előtt a vörös figurák, férfi és nő sziluetjeit jelezve táncot lejtenek. Ősi rítus szerint az ösztönök játékára utalva. A természeti elem jelenti a kompozíciós motívum kiinduló pontját a Gömöri ballada szénrajz sorozatán és a temperával festett jelképpé tisztult hasonló című képén 1975-ben is. A szénrajzok a kozmikus térbeli létre utalnak a múlttal és jelennel együtt. Az egyiken a fővesztett fa az erővonalak kereszttüzében áll, meghajlik, de mélyen kapaszkodó gyökerei állva tartják. E sejtelmes térben nagy fekete hollók repdesnek. A másik rajzon az alacsony facsonkon stilizált emberi fej, amelyet a sugallat oszt ketté. Egy holló a fejre telepszik A másik farönkön két fürkésző szem a nézőre figyel. Misztikum és dráma övezi a rajzokat, amelyek mentesek minden patetikus, színpadias előadásmódtól. A tempera a kinyilatkoztatás erejével hat. A fatörzsből egy asszonyi típusfej nő ki, amely Gömör, ember és táj, múlt és jelen egyetemes értékű szimbólumává válik. A holló jelenléte lapjain természeti élményhez is köthető, de bizonyára nagy szerepe volt E. A. Poe versének is abban, hogy a holló különböző felfogásban 1975-től megjelenik művein. Meditáló, beszélgető társként. amint ezt az 1975-ben készült hidegtű metszetein és 1980-tól tusrajzain láthatjuk. Vészjóslóan jeleníti meg az 1976-79 között készített nagyméretű triptichonján a hollót, amely valamilyen végzetes katasztrófát jelez. A három különálló kompozícióból álló képen felhasználta valamennyi szimbólumát. Szomorú lelkének hű tükörképe ez a mű. Indulásának következő nagy élménye a hatvanas évek végéhez kötődik. Maga után tudta már a melegvízi tanoncéveket, a pozsonyi Iparművészeti Középiskolán eltöltött egy évet. Ezek voltak egzisztenciális gondokkal végig küzdött rövidre szabott életének legmegalázóbb évei. Alkalmi munkákat vállal, hogy a létminimumát biztosítani tudja. Milan Mravec festőművész műtermében talál jó barátokra, s szívélyes fogadtatásra. A kikötő munkásai között mozogva művészi látásvilágába beivódott karakterük. Visszatérve Dereskre, megrajzolja a munkások sorozatát. Csak egy két lap került elő a feldolgozás során e sorozatból A Sötét fej című szénrajza 1972 körül készült. A háromnegyedes profil kitölti az egész képteret. Az összehúzott ajkak, a bizalmatlan szomorú tekintet, az étet derűs oldalait nem igen élvező embertípusra utalnak. Ebből az élményből táplálkoztak az Arcok és álarcok I. II. III. 1972-es temperái is. E típusfigurák megfogalmazásával egyidőben 1968-tó1 nagy előszeretettel rajzolja szülőfaluja jellegzetes embereit. Meg akarja ismerni .a gömöri ember valódi karakteret. Egyik leghűségesebb modellje nagyanyja volt. Számtalan rajz örökíti meg a mélységesen szeretett személyt, de rokonai, ismerősei is szívesen ültek modellt. A Volt egyszer egy nemzedék 1968-72 című, zömmel tollal készített sorozata foglalja össze az emberi karakterek mesteri megfogalmazásait. A hetvenes évek derekán egy újabb szénrajzsorozatot készít szűkebb hazája népéről. (A Támaszkodó gömöri paraszt, Két figura, A hírvivő.) Ez utóbbi rajzon a visszatérő elvándorolt jó hírt hoz az úton gyalogoló embereknek. Stilizált. leegyszerűsített a táj s mégis az érzékeny vonalvezetéssel kirajzolt síkok a gömöri táj jellegét hordozzák. E térben mozgó alakok típusfigurák, a munkásember jellegzetes vonásait viselik, azokat az emberekét. akik nap mint nap a munka után vándoroltak, Nehéznek érzi a néző a tájat s a benne mozgó embereket. A vállai közé húzott nyakkal botjára támaszkodó parasztember időtől megtört komoly tekintete távoli pontra mered A gömöri karakter, életérzés, a föld és az ember egymásrautaltsága kiegyensúlyozott egységben jelenik meg ezeken a rajzokon, eddig meg nem fogalmazott módon, egy eltűnt világ utolsó igaz üzeneteként. A Dereski feltámadás 1968-69-es pasztellel színezett szénrajzán is a harsonás figura viszi a megváltás, a szebb s boldogabb lét hírét. A mű sugározza a festő szeretetét szülőfaluja iránt. A tájba szinte óvón burkolja be a falut, s a képmező alsó közepén helyezi el. Az egész képen végighullámzik a kék pasztell rajzolata s legfelül egy fehér foltban megjelenik a hírvivő. A festő messianisztikus gondolkodásának első jelei bontakoznak ki e kép eszmei hátterében. A gömöri parasztember figurája, hol egészalakos megfogalmazásban, hol meg csak mint markáns, kalapos, karakteres fej van jelen gömöri táj ábrázolásain. A Végnélküli ember (1982. tempera) címadója a majdnem monokromatikus színvilágú tájban, csonka fák között, sejtelmes úton bandukol a néző felé. Mögötte valahol a távolban fehér sziluett körvonalait jelzi az égbolt. A téma túllép önmagán, imaginárius töltésű. Hasonló kompozíciós felépítéssel készült a Gömör II. című 1978-as olajkép. Bár itt Dúdor István megfordította a téma tartalmi képletét. A konkrét gömöri tájba helyezi a képsíkból kifelé tartó kalapos. sejtelmes figurát. akit az utolsó pillanatban örökített meg a művész szelleme, így még részese a természetben összecsapó erők játékának, drámájának. E témakört 1987 -ben elkészített tusrajza a Gömöri paraszt angyallal c. kompozíció zárja. A gömöri ember karakterisztikus feje fölött megjeleníti a festő légies, szárnyas, glóriás alakját; megteremtve ezzel hovatartozásának, hitvallásának, elkötelezettségének emblematikus szimbólumát. A Képzőművészeti Akadémián eltöltött hat éve alatt 1973-1979 között megszűntek megélhetési gondjai. Fizikai léte védettséget élvezett František Jiroudek nemzeti művész, professzor atyai oltalma alatt. Rendszeresen dolgozott. Nagy élvezettel ismerkedett az emberi anatómiával és a csendéletfestészet nyújtotta lehetőségekkel. Nyári festői gyakorlatokon pedig a közép-csehországi vidékkel, a kladnói munkásokkal. az ezüstös csillogású jizerai hegyekkel. Szerették. becsülték és elismerték munkáját Prágában, s mégis magányos volt. Erről így vélekedett: „A magányosság összetételében az objektív igazság. - Csak művész képes rá!” (Dúdor István feljegyzései). Sok barátja volt, de szellemi társra Bacskai Béla halála után nemigen talált. Egyik önzetlen segítője Duray Miklós volt, aki már a hetvenes évek legelején megérezte. hogy Dúdor István erőteljes művészi ígéret. Ő volt első mecénása. Segítette útját a prágai Képzőművészeti Akadémiára. Ő keretezte be diplomamunkájának képeit, s kezdetben adjusztálta kiállításra szánt alkotásait is. Dúdor István Prágában nem sok helyre járt. Élete az Akadémia festőműtermei, a kollégium, a Kampa-szigeti művészsöröző, kisoldali borozók, és a galériák között zajlott. Éjszaka a kihalt utcákon szeretett járkálni, a fényekre, a formákra figyelve. Szeretett Prágában élni, de a város panoramatikus sziluettjeit csak kevés műve őrzi. Ezért is nagy érték a művészettörténet számára, hogy előkerült 1976-ból két érzékletes módon sárga papírra vetett szépia rajza Prága hídjairól. Ritkán volt virágos kedve, de ha egy rövid időre mégis, rendszerint tavasszal, áprilisban és májusban. Ilyentájt még többet járta a természetet s kötegnyi mezei virággal tért meg. A dereski fazekasok készítette korsóba rakta őket s különösebb rendezgetés nélkül megfestette a csendéletet A kép elkészülte után a virágcsokor ott száradt el a széken vagy a műterem asztalán, ahova letette. Hosszú ideig gyönyörködött a széthullott, elsárgult levelekben, virágszirmokban. Virágcsendéletei a lelkében megbúvó harmónia igénylésének kifejezői. Az ember mindennapi életében a megjelenő költészetről szólnak. Komplementer színekre épülnek e kompozíciók, s szerkesztésükben egyediek, a téma túllép a festői vásznon. Egy képi motívum, mint a drapéria, fonott kosár, kilóg a képből, folytatódik valahol az életben valódi léte. Prágai kollégiumi szobájában születtek meg az első Dereski festő kompozíciói, az Angyalfestő motívumok, a hármas-figurák eleme, a megfeszített ember-Krisztus és az ablak motívuma. Mindezek a képi jelek elvágyódását szimbolizálják, képzelő, teremtő szellemének tágabb teret biztosítva. E motívumok élete utolsó szakaszában fokozott intenzitással vannak jelen műveiben. 1986 tavaszán és nyarán ontja magából a gömöri táj konkrét ábrázolásait hűen elvéhez, amelyet egy rajzának hátlapján jegyzett fel: „Nulla dies sine linea” – Egy napot sem vonal nélkül. Az év második felében szűkebbé válik művészi ábrázolási köre. Egy-két kivétellel, (ilyen utolsó csendélete vérvörös drapériával), visszatér az emberi egzisztencia kérdéseinek felvetéséhez, a gyötrődő, ülő krisztusi alakú ember, a Don Quijote figura, a szárnyaszegett angyal és az Utolsó vacsora sajátos megfogalmazásaihoz. Szimbolikus elemként felhasználta mindazokat a tárgyakat melyekhez köze volt: ecset paletta, váza, tányér, pohár, macska, kutya, holló, radarszemek. A lemeztelenített valóság, a tragédia előérzete jelen van e kompozíciókban. Megdöbbenéssel áll előttük a szemlélő. „Hogy lehet az, hogy végül is emberek között ide ér az ember.” Farkas Veronika
2009-11-09 11:22:06
2009.11.09.November 11-én lenne 60 éves Dúdor István, Gömörország festője. Idézzük meg szellemét ezen évforduló kapcsán Farkas Veronika művészettörténész írásával. Harmincnyolc év adatott Dúdor István számára, hogy leírja jelét a világba. S hogy megtette-e, s hogyan; ezt kísérli meg a néző elé tárni e gyűjteményes kiállítás. A hátrahagyott életmű olyan, mint egy nagy lélegzetvétel, amibe minden belefér. Az emberi kínok, megcsalattatások a pici örömök, a gyötrő kételyek. – A kronológikus és a téma szerinti szemlélődést nem választhatjuk külön, mert az egész életmű néhány témakörre épül. Úgymint konkrét táj- és portréábrázolások, poétikus csendéletek és imaginális, figurális kompozíciók, amelyek idő és tét függvényében más-más megfogalmazásban születtek meg. Több síkon egyszerre kell érzékelnünk műveit, hogy eljussunk lényegükig. Dúdor István szenvedélyes, állandó lázban, feszültségben égő, nyugtalan, érzékeny. poétikus s egyben filozofikus alkat. Intellektuális, s ugyanakkor ösztönös művész, aki alkotni csak érzelmi indíttatásból volt képes; erről amiről műveinek igaza, ereje, őszintesége s hite tanúskodik. Alkota, ismeretei is a Nietzsche. s Dosztojevszkij megfogalmazta „megváltás a szenvedés által” messianisztikus eszméjéhez kapcsolták. S mint az expresszionisták közül sokan (G. Rouault, Ch. Soutín, O. Kokosrhka) ő is hitte a feltételezést. hogy önmaga feláldozásával a világot tudna megváltani. Erre utalnak krisztológiai sorozatai, amelyek egész pályáját átszövik. de legintenzívebben 1986·ban és 1987-ben készített művei, az utolsó időszak alkotásai napi programként utalnak messianisztikus gondolkodására, hitvallására. Nagy csodálattal tanulmányozta a művészettörténet nagyjainak alkotásait Tizian, Rembrand festészetet, Goya Capricho-ját, V. van Gogh dinamikus ecsetkezelését. Gulácsy Lajos álomvilágát. Felfedezte magának Nemes Lempérth József egvszerű, néhány színre koncentrált festészetét. Derkovits Gyula társadalmi elkötelezettségét, Bernáth Aurél festői frissességét, és a XX. századi ember problémáját Kondor Béla piktúrájában. A tanult és a látott művek, kultúrák József Attila-i módon hullottak le Dudor Istvánról. Művészetében sikerült kialakítania egy önálló, egyedi, csakis őreá jellemző képzőművészeti nyelvet. Számára a nagy festői témát mindig is az ember mítosza, az élet mítosza jelentette. – Műveit a kortárs mágikus művészet alkotásai közé soroljuk Egyik legkorábbi rajza Régi házunk a Dreha alatt 1963-ban készült. Tizennégy évesen. A lényegre törekedve rajzolja meg a vályogház egy részletét a hátsó traktust, amely a háziállatok pihenőjéül szolgált. Erőteljes vonalvezetéssel jelzi az élőfákat, a villanypóznát és a fahasábokat, a rozoga kerítést és egy másik ház tetejét, amely a térbe belelóg. A fekete-fehér kontrasztjára épül a rajz. Itt jegyzem meg, hogy a két szín ellentétpárjára épített kompozíciók végig az egész életművet behálózzák. Ritkán van e kompozícióknak vázlatjellegük, még akkor sem, ha egy témát többször dolgozott át A fekete tussal oly módon bánt, hogy helyenként színképzete támad a nézőnek. Az 1963·as év mindenképpen művészi indulását jelzi. Ekkor telepedett le Bacskai Béla és családja Deresken. A fiatal festő és bátyja, a katolikus pap, barátjául fogadta a lázas, minden iránt érdeklődő, tudásra szomjas festőinast. Járták a Deresk környéki mezsgyéket, erdőket, dombokat: együtt rajzoltak, festettek. Bacsaki könyvekkel látta el. Kinyitotta szemét és lelkét az egyetemes kultúra felé. Bacskai Béla korrigálta első munkáit. Az ő révén jutott el Dúdor István Losoncra Szabó Gyulához. Vitte kötegnyi rajzát s remegő lélekkel várta a szlovákiai magyar kulturális élet, és a csehszlovák képzőművészet egyik nagy alakjának véleményét. Szabó Gyula festőművész, az akkortájt ébredező, önmagát kereső, szlovákiai magyar értelmiség egyik eszmei bástyája volt. A fiatal törekvések iránti nyíltságával, lelkesedve fogadja az ifjú tehetséget. Ellátta jótanáccsal, intelemmel Dúdor István számára Bacskai Béla és Szabó Gyula a művészember ideálját testesítették meg. Művészi magatartása kialakításában ők voltak példaképei. Tanulmányozta ugyan műveiket, de kezdettő1 fogva saját útját járta. Néhány korai művén láthatunk bacskais megoldású tájelemet. Bacskai Béla és Szabó Gyula programja, a felvállalt művészi, emberi küldetés volt számára a nagy példa. Az hogy itt Nógrádban és Gömörben, a Medvesalján, a nemzetiségi létben sikerüljön egyetemes művészetet teremteni. Segíteni az itt élő nép önismeretének kialakításában, felismerni, s tanítani értékeit, hagyományait, nyelvezetét Dúdor István nem volt közéleti ember, sem politikus alkat. Festő volt. A feni jelzett programhoz kötődött egész létével. Ezért tért haza Prágából, Komáromból. Az 1978-ban megfestett olajképe A festő, egyik fő műve. Egy fiktív térben a kép jobb oldalán ülő figura, egyik kezét a fehérrel körülhatárolt asztallapon nyugtatja, a másikat álla előtt tartja. A vörös törzsre három arcot ábrázoló fej épül, amely mindegyikére külön-külön, s mégis együttes hatást keltve fejdísz került. A meghatározatlan belső tér bal felén a zsámolyon egy nyitott állkapcsú emberi koponyát. s a kép ezen felének felső harmadában falurészletet látunk háztetőkkel, villanyoszloppal s az égen egy fehér folttal. E szokatlan megfogalmazású kompozíció elemein keresztül a küldetés misztériumát kívánja kifejezni, hiszen Szabó Gyula, Bacskai Béla és Dúdor István arcának karaktereit hordozza. A hatvanas évek derekán indult egy erőteljes fiatal művésznemzedék. „Egyszerre születtünk Varga Imre, Tóth László, Kulcsár Ferenc és én...” Közülük Kulcsár Ferenccel volt leginkább rokonlélek... ” Egy időpontban jelentek meg első munkáink Az én fametszetemet 1965-ben Kopócs Tibor közölte az Új Ifjúság hasábjain. Nagyon büszke voltam akkor, járkáltam a faluban, s mindenkinek mutogattam a leközölt grafikát. Mondogatták is az emberek, akkor te már újságíró lettél, ugye?" – Sokszor elmesélte indulásának körülményeit, minden apró mozzanatra pontosan emlékezett. Fontos volt számára ez az időszak. Meghatározta művészi útját, kibontakozásának vonulatait, emberi, művészi töltődésének színtereit. Élete végéig az irodalom, s főleg a költészet bűvkörében élt, de sohasem illusztrált egyetlen irodalmi művet sem, Az irodalom asszociatív módon hatott rá. Újra költötte azt. Beépült az életébe. Ami megérintette, az művészetének alkotó részévé vált. Az apokrif írásoktól kezdve a huszadik század egyetemes és magyar költészetén át a kortárs mai költészeten át a kortárs művekig. Az írott költészet hozzásegítette, hogy megteremtse, képi nyelvvé formálja saját dúdorí költészetet, melyben ott mozog az ősi tudat, az élet élménye, a szemlélődés eredménye. Így született meg már 1963-65 között a Csonka fűzfák akvarellje. A megfogalmazás már ekkor túllép tárgykörén. Megszemélyesíti a természetből vett elemet. Az alacsony horizontú kék háttér előtt a vörös figurák, férfi és nő sziluetjeit jelezve táncot lejtenek. Ősi rítus szerint az ösztönök játékára utalva. A természeti elem jelenti a kompozíciós motívum kiinduló pontját a Gömöri ballada szénrajz sorozatán és a temperával festett jelképpé tisztult hasonló című képén 1975-ben is. A szénrajzok a kozmikus térbeli létre utalnak a múlttal és jelennel együtt. Az egyiken a fővesztett fa az erővonalak kereszttüzében áll, meghajlik, de mélyen kapaszkodó gyökerei állva tartják. E sejtelmes térben nagy fekete hollók repdesnek. A másik rajzon az alacsony facsonkon stilizált emberi fej, amelyet a sugallat oszt ketté. Egy holló a fejre telepszik A másik farönkön két fürkésző szem a nézőre figyel. Misztikum és dráma övezi a rajzokat, amelyek mentesek minden patetikus, színpadias előadásmódtól. A tempera a kinyilatkoztatás erejével hat. A fatörzsből egy asszonyi típusfej nő ki, amely Gömör, ember és táj, múlt és jelen egyetemes értékű szimbólumává válik. A holló jelenléte lapjain természeti élményhez is köthető, de bizonyára nagy szerepe volt E. A. Poe versének is abban, hogy a holló különböző felfogásban 1975-től megjelenik művein. Meditáló, beszélgető társként. amint ezt az 1975-ben készült hidegtű metszetein és 1980-tól tusrajzain láthatjuk. Vészjóslóan jeleníti meg az 1976-79 között készített nagyméretű triptichonján a hollót, amely valamilyen végzetes katasztrófát jelez. A három különálló kompozícióból álló képen felhasználta valamennyi szimbólumát. Szomorú lelkének hű tükörképe ez a mű. Indulásának következő nagy élménye a hatvanas évek végéhez kötődik. Maga után tudta már a melegvízi tanoncéveket, a pozsonyi Iparművészeti Középiskolán eltöltött egy évet. Ezek voltak egzisztenciális gondokkal végig küzdött rövidre szabott életének legmegalázóbb évei. Alkalmi munkákat vállal, hogy a létminimumát biztosítani tudja. Milan Mravec festőművész műtermében talál jó barátokra, s szívélyes fogadtatásra. A kikötő munkásai között mozogva művészi látásvilágába beivódott karakterük. Visszatérve Dereskre, megrajzolja a munkások sorozatát. Csak egy két lap került elő a feldolgozás során e sorozatból A Sötét fej című szénrajza 1972 körül készült. A háromnegyedes profil kitölti az egész képteret. Az összehúzott ajkak, a bizalmatlan szomorú tekintet, az étet derűs oldalait nem igen élvező embertípusra utalnak. Ebből az élményből táplálkoztak az Arcok és álarcok I. II. III. 1972-es temperái is. E típusfigurák megfogalmazásával egyidőben 1968-tó1 nagy előszeretettel rajzolja szülőfaluja jellegzetes embereit. Meg akarja ismerni .a gömöri ember valódi karakteret. Egyik leghűségesebb modellje nagyanyja volt. Számtalan rajz örökíti meg a mélységesen szeretett személyt, de rokonai, ismerősei is szívesen ültek modellt. A Volt egyszer egy nemzedék 1968-72 című, zömmel tollal készített sorozata foglalja össze az emberi karakterek mesteri megfogalmazásait. A hetvenes évek derekán egy újabb szénrajzsorozatot készít szűkebb hazája népéről. (A Támaszkodó gömöri paraszt, Két figura, A hírvivő.) Ez utóbbi rajzon a visszatérő elvándorolt jó hírt hoz az úton gyalogoló embereknek. Stilizált. leegyszerűsített a táj s mégis az érzékeny vonalvezetéssel kirajzolt síkok a gömöri táj jellegét hordozzák. E térben mozgó alakok típusfigurák, a munkásember jellegzetes vonásait viselik, azokat az emberekét. akik nap mint nap a munka után vándoroltak, Nehéznek érzi a néző a tájat s a benne mozgó embereket. A vállai közé húzott nyakkal botjára támaszkodó parasztember időtől megtört komoly tekintete távoli pontra mered A gömöri karakter, életérzés, a föld és az ember egymásrautaltsága kiegyensúlyozott egységben jelenik meg ezeken a rajzokon, eddig meg nem fogalmazott módon, egy eltűnt világ utolsó igaz üzeneteként. A Dereski feltámadás 1968-69-es pasztellel színezett szénrajzán is a harsonás figura viszi a megváltás, a szebb s boldogabb lét hírét. A mű sugározza a festő szeretetét szülőfaluja iránt. A tájba szinte óvón burkolja be a falut, s a képmező alsó közepén helyezi el. Az egész képen végighullámzik a kék pasztell rajzolata s legfelül egy fehér foltban megjelenik a hírvivő. A festő messianisztikus gondolkodásának első jelei bontakoznak ki e kép eszmei hátterében. A gömöri parasztember figurája, hol egészalakos megfogalmazásban, hol meg csak mint markáns, kalapos, karakteres fej van jelen gömöri táj ábrázolásain. A Végnélküli ember (1982. tempera) címadója a majdnem monokromatikus színvilágú tájban, csonka fák között, sejtelmes úton bandukol a néző felé. Mögötte valahol a távolban fehér sziluett körvonalait jelzi az égbolt. A téma túllép önmagán, imaginárius töltésű. Hasonló kompozíciós felépítéssel készült a Gömör II. című 1978-as olajkép. Bár itt Dúdor István megfordította a téma tartalmi képletét. A konkrét gömöri tájba helyezi a képsíkból kifelé tartó kalapos. sejtelmes figurát. akit az utolsó pillanatban örökített meg a művész szelleme, így még részese a természetben összecsapó erők játékának, drámájának. E témakört 1987 -ben elkészített tusrajza a Gömöri paraszt angyallal c. kompozíció zárja. A gömöri ember karakterisztikus feje fölött megjeleníti a festő légies, szárnyas, glóriás alakját; megteremtve ezzel hovatartozásának, hitvallásának, elkötelezettségének emblematikus szimbólumát. A Képzőművészeti Akadémián eltöltött hat éve alatt 1973-1979 között megszűntek megélhetési gondjai. Fizikai léte védettséget élvezett František Jiroudek nemzeti művész, professzor atyai oltalma alatt. Rendszeresen dolgozott. Nagy élvezettel ismerkedett az emberi anatómiával és a csendéletfestészet nyújtotta lehetőségekkel. Nyári festői gyakorlatokon pedig a közép-csehországi vidékkel, a kladnói munkásokkal. az ezüstös csillogású jizerai hegyekkel. Szerették. becsülték és elismerték munkáját Prágában, s mégis magányos volt. Erről így vélekedett: „A magányosság összetételében az objektív igazság. - Csak művész képes rá!” (Dúdor István feljegyzései). Sok barátja volt, de szellemi társra Bacskai Béla halála után nemigen talált. Egyik önzetlen segítője Duray Miklós volt, aki már a hetvenes évek legelején megérezte. hogy Dúdor István erőteljes művészi ígéret. Ő volt első mecénása. Segítette útját a prágai Képzőművészeti Akadémiára. Ő keretezte be diplomamunkájának képeit, s kezdetben adjusztálta kiállításra szánt alkotásait is. Dúdor István Prágában nem sok helyre járt. Élete az Akadémia festőműtermei, a kollégium, a Kampa-szigeti művészsöröző, kisoldali borozók, és a galériák között zajlott. Éjszaka a kihalt utcákon szeretett járkálni, a fényekre, a formákra figyelve. Szeretett Prágában élni, de a város panoramatikus sziluettjeit csak kevés műve őrzi. Ezért is nagy érték a művészettörténet számára, hogy előkerült 1976-ból két érzékletes módon sárga papírra vetett szépia rajza Prága hídjairól. Ritkán volt virágos kedve, de ha egy rövid időre mégis, rendszerint tavasszal, áprilisban és májusban. Ilyentájt még többet járta a természetet s kötegnyi mezei virággal tért meg. A dereski fazekasok készítette korsóba rakta őket s különösebb rendezgetés nélkül megfestette a csendéletet A kép elkészülte után a virágcsokor ott száradt el a széken vagy a műterem asztalán, ahova letette. Hosszú ideig gyönyörködött a széthullott, elsárgult levelekben, virágszirmokban. Virágcsendéletei a lelkében megbúvó harmónia igénylésének kifejezői. Az ember mindennapi életében a megjelenő költészetről szólnak. Komplementer színekre épülnek e kompozíciók, s szerkesztésükben egyediek, a téma túllép a festői vásznon. Egy képi motívum, mint a drapéria, fonott kosár, kilóg a képből, folytatódik valahol az életben valódi léte. Prágai kollégiumi szobájában születtek meg az első Dereski festő kompozíciói, az Angyalfestő motívumok, a hármas-figurák eleme, a megfeszített ember-Krisztus és az ablak motívuma. Mindezek a képi jelek elvágyódását szimbolizálják, képzelő, teremtő szellemének tágabb teret biztosítva. E motívumok élete utolsó szakaszában fokozott intenzitással vannak jelen műveiben. 1986 tavaszán és nyarán ontja magából a gömöri táj konkrét ábrázolásait hűen elvéhez, amelyet egy rajzának hátlapján jegyzett fel: „Nulla dies sine linea” – Egy napot sem vonal nélkül. Az év második felében szűkebbé válik művészi ábrázolási köre. Egy-két kivétellel, (ilyen utolsó csendélete vérvörös drapériával), visszatér az emberi egzisztencia kérdéseinek felvetéséhez, a gyötrődő, ülő krisztusi alakú ember, a Don Quijote figura, a szárnyaszegett angyal és az Utolsó vacsora sajátos megfogalmazásaihoz. Szimbolikus elemként felhasználta mindazokat a tárgyakat melyekhez köze volt: ecset paletta, váza, tányér, pohár, macska, kutya, holló, radarszemek. A lemeztelenített valóság, a tragédia előérzete jelen van e kompozíciókban. Megdöbbenéssel áll előttük a szemlélő. „Hogy lehet az, hogy végül is emberek között ide ér az ember.” Farkas Veronika
» Farkas Iván Vándorkupa-focitorna Muzslán
2009-10-27 23:59:10
2009.10.28.Szeretettel várunk mindenkit a párkányi Via Nova ICS szervezésében megrendezésre kerülő Farkas Iván Vándorkupa focitornára. A helyszín a muzslai Sportcsarnok lesz, ahol 5 + 1 -es csapatok mérik össze tudásukat a vándorserleg megszerzéséért. Nevezés és információ az icsparkany@gmail.com email címen.
2009-10-27 23:59:10
2009.10.28.Szeretettel várunk mindenkit a párkányi Via Nova ICS szervezésében megrendezésre kerülő Farkas Iván Vándorkupa focitornára. A helyszín a muzslai Sportcsarnok lesz, ahol 5 + 1 -es csapatok mérik össze tudásukat a vándorserleg megszerzéséért. Nevezés és információ az icsparkany@gmail.com email címen.
» Elnökválasztás a felvidéki Diákhálózatnál
2009-10-27 20:50:48
2009.10.27. 2009. október 24-én a Hallgatói Parlament ülésének fő programja a tisztújítás volt. Ennek az eseménynek, egy Dél-szlovákiai üdülő-és fürdőközpont, Pat (Patince) adott otthont. A szlovákiai magyar egyetemisták szervezetén belül a választások során a legtöbb szavazatot Tóth Tímea kapta, aki ezennel a Diákhálózat (DH) soron követő elnöke. A pozsonyi Comenius Egyetem diákja rövid beszélgetésünk alatt elmondta, hogy mindenképpen nagy kihívás, feladat és egyben őszinte megtiszteltetés számára, hogy a szervezet Őt választotta. Legfőbb célja, hogy elsajátítsa mindazokat a meghatározó mozzanatokat, melyek a szervezetet tovább építik pozitív irányba. A szervezet teljes tisztújítása során Tóth Tímea elnök mellett, a jövőben a további elnökségi tagok koordinálják a felvidéki magyar egyetemisták problémáit és programjait: Zachar Pál, Velebná Csilla, Lendvorszky Krisztina, Búcsi Edina és Orosz Örs. Metszés.hu, nm
2009-10-27 20:50:48
2009.10.27. 2009. október 24-én a Hallgatói Parlament ülésének fő programja a tisztújítás volt. Ennek az eseménynek, egy Dél-szlovákiai üdülő-és fürdőközpont, Pat (Patince) adott otthont. A szlovákiai magyar egyetemisták szervezetén belül a választások során a legtöbb szavazatot Tóth Tímea kapta, aki ezennel a Diákhálózat (DH) soron követő elnöke. A pozsonyi Comenius Egyetem diákja rövid beszélgetésünk alatt elmondta, hogy mindenképpen nagy kihívás, feladat és egyben őszinte megtiszteltetés számára, hogy a szervezet Őt választotta. Legfőbb célja, hogy elsajátítsa mindazokat a meghatározó mozzanatokat, melyek a szervezetet tovább építik pozitív irányba. A szervezet teljes tisztújítása során Tóth Tímea elnök mellett, a jövőben a további elnökségi tagok koordinálják a felvidéki magyar egyetemisták problémáit és programjait: Zachar Pál, Velebná Csilla, Lendvorszky Krisztina, Búcsi Edina és Orosz Örs. Metszés.hu, nm
» VI. Kapocs Tábor Búcson
2009-09-02 11:40:00
2009.09.02. A Via Nova ICs az idei évben is megszervezi a Kapocs Tábort, ezúttal szeptember 11-13 között valósul meg a rendezvény a Komárom melletti Búcson. A táborba szeptember 6-ig lehet jelentkezni Neszméri Tündénél: neszmeritunde@ics.sk, +421 903 928 913. Támogatóink a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma, a Szülőföld Alap, A Felvidék Ma és a Szabad Újság. Program: Szeptember 11. – péntek 15,00 - Megnyitó az Esterházy János szobornál – koszorúzással egybekötve 18,00 – vacsora – a panzióban 20,00 – Borkóstoló – Karkó Jánossal – és az MKP politikusaival – közben: fellépnek a Felvidéki Rockszínpad művészei Szeptember 12. 9,00- reggeli Délelőtt: Az Emese Ház megtekintése – Baba Kiállítás, beszélgetés a létrehozóval: Kerekesné Szobi Eszterrel 13,00-14,00 ebéd 14,00 – Esterházy János élete – Batta György és Szigeti János, polgármester – a szobor megalkotásáról 16,00 – 18,00 – Hogyan tovább ICS? 18,00 – 19,00 vacsora Búcsú est – buli Szeptember 12., vasárnap Reggeli után Isten tisztelet a helyi templomban fa ültetésForrás: VIA Nova Ics
2009-09-02 11:40:00
2009.09.02. A Via Nova ICs az idei évben is megszervezi a Kapocs Tábort, ezúttal szeptember 11-13 között valósul meg a rendezvény a Komárom melletti Búcson. A táborba szeptember 6-ig lehet jelentkezni Neszméri Tündénél: neszmeritunde@ics.sk, +421 903 928 913. Támogatóink a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma, a Szülőföld Alap, A Felvidék Ma és a Szabad Újság. Program: Szeptember 11. – péntek 15,00 - Megnyitó az Esterházy János szobornál – koszorúzással egybekötve 18,00 – vacsora – a panzióban 20,00 – Borkóstoló – Karkó Jánossal – és az MKP politikusaival – közben: fellépnek a Felvidéki Rockszínpad művészei Szeptember 12. 9,00- reggeli Délelőtt: Az Emese Ház megtekintése – Baba Kiállítás, beszélgetés a létrehozóval: Kerekesné Szobi Eszterrel 13,00-14,00 ebéd 14,00 – Esterházy János élete – Batta György és Szigeti János, polgármester – a szobor megalkotásáról 16,00 – 18,00 – Hogyan tovább ICS? 18,00 – 19,00 vacsora Búcsú est – buli Szeptember 12., vasárnap Reggeli után Isten tisztelet a helyi templomban fa ültetésForrás: VIA Nova Ics
» Határtalan Fesztivál Szlovákiában
2009-08-26 19:52:07
2009.08.26.Idén is lesz Határtalan Fesztivál, augusztus 28-30-a között Kamocsán (Komoča), ahova várjuk a játékos kedvű fiatalokat is. A fesztivál keretén belül ismét szervezünk játékokat is, melyen az ügyességen kívül a műveltségi szintet is mérni kívánjuk. Nevezési határidő: 2009.augusztus 15-e. Feltételek: 5 fős csapatok! Ügyesség, bátorság, ész és bulikedv. A játékok főnyereménye: strassburgi kirándulás a karácsonyi vásárba! A jelentkezéseket várjuk a neszmeritunde@ics.sk címre. Ezen a címen további információkat is kérhettek. Illetve telefonon a +421 903 928 913-as telefonszámon érdeklődhettek. A rendzvényen koncertek, filmvetítés, kézműves foglalkozások és egyéb sátrak, valamint kiállítás várja a fesztiválozókat. PROGRAM: Péntek 2009. 08. 28 Reggel, délelőt, kora délután sátrak felállítása, plagátok, logók.... Hodosiak gulyás főznek 12.00 – 17.00 - Rigó Anti zenél Delelőtt – kora délután: - Kézműves foglalkozások - Gyerekeknek felfújható várak - Arcfestés - Határtalan játékosok regisztárciója 17.00 fesztivál megnyitója Határtalan játékosok bemutatkozása – zsűrizés 19.00 – 20.00 – Bödöcs Tibor –Stand up comedy 20.30 – 22.30 – Mamma Mia – Érsekujvári rockszínpad 23.00 – 03.00 – Syncron (HU) Szombat 2009. 08. 29. Reggeli torna – 9.00- 9.45 Határtalan játékosoknak – kötelező -Gyerekeknek felfújható vár -Kézművesfoglalkozások -Arcfestés - CSEMADOK sátor - Szabad Újság sátor Határtalan játékok – min. 4 feladat 16.00 – 16.45 Violin Friends (Rigó Anti & Gál Gábor) 17.00 – 18.00 – After Rain 18.30 – 19.30– RAF II. 20.00 – 21. 30 – ABSZ (HU) Határtalan játékok kiértékelése Pókerparti kiértékelése 22.00 – 23.30 – FIRKIN (jumpin´ irish music) 24.00 – 04.00 - ZSEB A műsorváltozás jogát a szervezők fenntartják!
2009-08-26 19:52:07
2009.08.26.Idén is lesz Határtalan Fesztivál, augusztus 28-30-a között Kamocsán (Komoča), ahova várjuk a játékos kedvű fiatalokat is. A fesztivál keretén belül ismét szervezünk játékokat is, melyen az ügyességen kívül a műveltségi szintet is mérni kívánjuk. Nevezési határidő: 2009.augusztus 15-e. Feltételek: 5 fős csapatok! Ügyesség, bátorság, ész és bulikedv. A játékok főnyereménye: strassburgi kirándulás a karácsonyi vásárba! A jelentkezéseket várjuk a neszmeritunde@ics.sk címre. Ezen a címen további információkat is kérhettek. Illetve telefonon a +421 903 928 913-as telefonszámon érdeklődhettek. A rendzvényen koncertek, filmvetítés, kézműves foglalkozások és egyéb sátrak, valamint kiállítás várja a fesztiválozókat. PROGRAM: Péntek 2009. 08. 28 Reggel, délelőt, kora délután sátrak felállítása, plagátok, logók.... Hodosiak gulyás főznek 12.00 – 17.00 - Rigó Anti zenél Delelőtt – kora délután: - Kézműves foglalkozások - Gyerekeknek felfújható várak - Arcfestés - Határtalan játékosok regisztárciója 17.00 fesztivál megnyitója Határtalan játékosok bemutatkozása – zsűrizés 19.00 – 20.00 – Bödöcs Tibor –Stand up comedy 20.30 – 22.30 – Mamma Mia – Érsekujvári rockszínpad 23.00 – 03.00 – Syncron (HU) Szombat 2009. 08. 29. Reggeli torna – 9.00- 9.45 Határtalan játékosoknak – kötelező -Gyerekeknek felfújható vár -Kézművesfoglalkozások -Arcfestés - CSEMADOK sátor - Szabad Újság sátor Határtalan játékok – min. 4 feladat 16.00 – 16.45 Violin Friends (Rigó Anti & Gál Gábor) 17.00 – 18.00 – After Rain 18.30 – 19.30– RAF II. 20.00 – 21. 30 – ABSZ (HU) Határtalan játékok kiértékelése Pókerparti kiértékelése 22.00 – 23.30 – FIRKIN (jumpin´ irish music) 24.00 – 04.00 - ZSEB A műsorváltozás jogát a szervezők fenntartják!
» Negyedik motivációs hétvége Füleken
2009-06-23 19:01:35
2009.06.23.A füleki 47. számú Koháry István cserkészcsapat tagjai számára motivációs hétvégét tartott, amelyen ezúttal a kábítószer, annak megelőzése és a hozzá kapcsolódó felvilágosítás szerepelt. Az alábbiakban Farkas Gabriella füleki cserkész beszámolóját olvashatják. Mint ahogy már sokan tudjátok, nálunk már hagyománya van a motivációs hétvégéknek. Most is nagy elvárásokkal, kíváncsian vártuk a május 29-ével kezdődő 4. motivációs hétvégét. Mondhatnám, hogy mint az eddigiek, ez is fantasztikus, élvezetes, emlékezetes volt és, hogy szuper jól sikerült, de nem mondom, hanem leírom az élményeimet és döntsétek el Tik, hogy milyen köszönet illeti Marost, aki a programjaink kurátora, tehát a motivációs hétvége megálmodója is. Május 29-én, vagyis pénteken, lázasan készülődtünk az első keresztény majálisra. Ezt a bált mi, a 47. sz. Koháry István cscs. és a füleki katolikus kolostor lelkes lakói szervezték. Mindenki ott volt, aki érzett egy kis kedvet a mulatáshoz. Majdnem kétszáz személyre kellett teríteni. A csapat lánycserkészei kecses estélyi ruhában a fiúk pedig csinos öltönyökben ropták a táncot este 7-től hajnali 5-ig. Mondanom sem kell, hogy milyen frappáns megnyitója volt ez a hétvégének. Szombaton délután 6 órakor találkoztunk újra a kastélyban. Kipihenten, de még mindig kíváncsian vártuk, hogy mi fog történni, hiszen Maros csak annyit árult el előre, hogy a drog prevenció és a drog-felvilágosítás lesz a téma. A nyitóbeszéd nem olyan volt, mint amit általában hallani szoktunk. Maros szavai pontosan egyértelművé tették, hogy a téma kiválasztása nem alaptalan. Nagyon is itt feni fogát körülöttünk a veszély, a halálos fenyegetés, ami eleinte szórakozásnak, bolondozásnak mutatja magát , de a végén az életünket követeli. Tudatosította bennünk, hogy problémái mindenkinek vannak és mi, a csapat azért vagyunk, hogy odafigyeljünk egymásra, hogy meghallgassuk egymást, hogy segítsünk, ahol csak tudunk. Első programként Tóth Péter, a városi rendőrség tisztviselőjének drog prevenciós előadását hallgattuk végig. Szó szerint sokkolt bennünket a történetekkel és beszámolókkal. Nem is gondoltuk volna, hogy közvetlen környezetünkben, Fülek egy kis város, milyen és mennyi szélsőséges esettel találkozhatunk. Felhívta a figyelmünket arra, hogy hogyan és mi módon vehetjük észre barátaink, ismerőseink között a különböző drogok használóit és hogyan segíthetünk. Kamil atya, a füleki katolikus plébános, pedig az Isten és a szeretet hatalmáról, erejéről mesélt nekünk. Megerősítette bennünk, hogy mindig van aki vigyáz ránk, aki segítséget nyújt, aki meghallgat minket. Tudatosította bennünk, hogy ne féljünk adni és ne féljünk kapni szeretetet, odafigyelést, törődést, segítő jobbot. A leghatásosabb, legdöbbenetesebb élményt a Karesz végakarata c. film vetítése adta. Egy életerős, mosolygós, közkedvelt, hívő fiatal fiú életét mutatta be, akit a heroin a hatalmába kerített és minden segítség ellenére már nem volt visszaút, nem élhette meg a felnőttkort. A film rendkívül elgondolkodtató és fájdalmas, azt hiszem szem nem maradt szárazon a teremben. Mindenkinek csak ajánlani tudom nem azért mert szép, hanem azért mert könnyesen igaz. A programok közötti szünetekben rengeteget játszottunk, szokásunkhoz híven, de nem szem elől veszítve az adott téma fontosságát és súlyát. Kerekasztal-beszélgetés is kialakult a drogokkal kapcsolatban, ahol mindenki elmondta eddigi tapasztalatait. Nyitottan és őszintén beszélgettünk a témával kapcsolatban. Rohanó, kíméletlen világunk szinte mindennapos részét képezik a drogok (nem csak cigi, kávé, alkohol formájában) ez ellen sajnos nem tudunk tenni, de ha a társainkba megtudjuk találni a támaszt a segítőket, akkor lehet, hogy kevesebb esélye lesz a fenevadnak. Vasárnap Csaba testvérünk tartott beszámolót az alapiskolában tanárként szerzett tapasztalatairól. Ez is érdekes, de inkább úgy fogalmazok, hogy ijesztő volt. Az ember nem lehet eléggé és elég korán résen. A drogok már ez egészen kicsi gyerekek, kilencéves gyerekek között sem ismeretlenek. Ezen a napon is néztünk még dokumentumfilmeket. Heroinfüggőkről, dílerekről, junkiekről …. Annyira megfogott bennünket a téma, hogy alig lehetett minket kitessékelni a kastélyból, hogy menjünk misére. Még ebéd után is visszamentünk és beszélgettünk, elmélkedtünk, filmeztünk. Nagyon jó érzéssel mentünk haza vasárnap este. Keményen szembesültünk a tudatmódosítók hatásával, de éreztük, tudtuk, hogy nekünk van hová tartoznunk, vannak akik kíváncsiak ránk, és akikre bármilyen helyzetben számíthatunk és az a legjobb drogmegelőzés. Azt hiszem, Maros ezt akarta nekünk legfőképpen megmutatni. Hozzá kell tennem még azt is, hogy az egyik cserkészvezetőnk leszámolt a cigarettázással a hétvégét követően. Remélem, még nagyon sok ilyen hétvégénk lesz, és hogy a többi csapat is felismeri az ilyen hosszú „foglalkozások” kedvező hatását. Köszönjük Maros. Farkas Gabriella füleki cserkész Fotók : http://www.fulekicserkesz.wbl.sk/Rendezvenyeink.html Felvidék Ma, atos
2009-06-23 19:01:35
2009.06.23.A füleki 47. számú Koháry István cserkészcsapat tagjai számára motivációs hétvégét tartott, amelyen ezúttal a kábítószer, annak megelőzése és a hozzá kapcsolódó felvilágosítás szerepelt. Az alábbiakban Farkas Gabriella füleki cserkész beszámolóját olvashatják. Mint ahogy már sokan tudjátok, nálunk már hagyománya van a motivációs hétvégéknek. Most is nagy elvárásokkal, kíváncsian vártuk a május 29-ével kezdődő 4. motivációs hétvégét. Mondhatnám, hogy mint az eddigiek, ez is fantasztikus, élvezetes, emlékezetes volt és, hogy szuper jól sikerült, de nem mondom, hanem leírom az élményeimet és döntsétek el Tik, hogy milyen köszönet illeti Marost, aki a programjaink kurátora, tehát a motivációs hétvége megálmodója is. Május 29-én, vagyis pénteken, lázasan készülődtünk az első keresztény majálisra. Ezt a bált mi, a 47. sz. Koháry István cscs. és a füleki katolikus kolostor lelkes lakói szervezték. Mindenki ott volt, aki érzett egy kis kedvet a mulatáshoz. Majdnem kétszáz személyre kellett teríteni. A csapat lánycserkészei kecses estélyi ruhában a fiúk pedig csinos öltönyökben ropták a táncot este 7-től hajnali 5-ig. Mondanom sem kell, hogy milyen frappáns megnyitója volt ez a hétvégének. Szombaton délután 6 órakor találkoztunk újra a kastélyban. Kipihenten, de még mindig kíváncsian vártuk, hogy mi fog történni, hiszen Maros csak annyit árult el előre, hogy a drog prevenció és a drog-felvilágosítás lesz a téma. A nyitóbeszéd nem olyan volt, mint amit általában hallani szoktunk. Maros szavai pontosan egyértelművé tették, hogy a téma kiválasztása nem alaptalan. Nagyon is itt feni fogát körülöttünk a veszély, a halálos fenyegetés, ami eleinte szórakozásnak, bolondozásnak mutatja magát , de a végén az életünket követeli. Tudatosította bennünk, hogy problémái mindenkinek vannak és mi, a csapat azért vagyunk, hogy odafigyeljünk egymásra, hogy meghallgassuk egymást, hogy segítsünk, ahol csak tudunk. Első programként Tóth Péter, a városi rendőrség tisztviselőjének drog prevenciós előadását hallgattuk végig. Szó szerint sokkolt bennünket a történetekkel és beszámolókkal. Nem is gondoltuk volna, hogy közvetlen környezetünkben, Fülek egy kis város, milyen és mennyi szélsőséges esettel találkozhatunk. Felhívta a figyelmünket arra, hogy hogyan és mi módon vehetjük észre barátaink, ismerőseink között a különböző drogok használóit és hogyan segíthetünk. Kamil atya, a füleki katolikus plébános, pedig az Isten és a szeretet hatalmáról, erejéről mesélt nekünk. Megerősítette bennünk, hogy mindig van aki vigyáz ránk, aki segítséget nyújt, aki meghallgat minket. Tudatosította bennünk, hogy ne féljünk adni és ne féljünk kapni szeretetet, odafigyelést, törődést, segítő jobbot. A leghatásosabb, legdöbbenetesebb élményt a Karesz végakarata c. film vetítése adta. Egy életerős, mosolygós, közkedvelt, hívő fiatal fiú életét mutatta be, akit a heroin a hatalmába kerített és minden segítség ellenére már nem volt visszaút, nem élhette meg a felnőttkort. A film rendkívül elgondolkodtató és fájdalmas, azt hiszem szem nem maradt szárazon a teremben. Mindenkinek csak ajánlani tudom nem azért mert szép, hanem azért mert könnyesen igaz. A programok közötti szünetekben rengeteget játszottunk, szokásunkhoz híven, de nem szem elől veszítve az adott téma fontosságát és súlyát. Kerekasztal-beszélgetés is kialakult a drogokkal kapcsolatban, ahol mindenki elmondta eddigi tapasztalatait. Nyitottan és őszintén beszélgettünk a témával kapcsolatban. Rohanó, kíméletlen világunk szinte mindennapos részét képezik a drogok (nem csak cigi, kávé, alkohol formájában) ez ellen sajnos nem tudunk tenni, de ha a társainkba megtudjuk találni a támaszt a segítőket, akkor lehet, hogy kevesebb esélye lesz a fenevadnak. Vasárnap Csaba testvérünk tartott beszámolót az alapiskolában tanárként szerzett tapasztalatairól. Ez is érdekes, de inkább úgy fogalmazok, hogy ijesztő volt. Az ember nem lehet eléggé és elég korán résen. A drogok már ez egészen kicsi gyerekek, kilencéves gyerekek között sem ismeretlenek. Ezen a napon is néztünk még dokumentumfilmeket. Heroinfüggőkről, dílerekről, junkiekről …. Annyira megfogott bennünket a téma, hogy alig lehetett minket kitessékelni a kastélyból, hogy menjünk misére. Még ebéd után is visszamentünk és beszélgettünk, elmélkedtünk, filmeztünk. Nagyon jó érzéssel mentünk haza vasárnap este. Keményen szembesültünk a tudatmódosítók hatásával, de éreztük, tudtuk, hogy nekünk van hová tartoznunk, vannak akik kíváncsiak ránk, és akikre bármilyen helyzetben számíthatunk és az a legjobb drogmegelőzés. Azt hiszem, Maros ezt akarta nekünk legfőképpen megmutatni. Hozzá kell tennem még azt is, hogy az egyik cserkészvezetőnk leszámolt a cigarettázással a hétvégét követően. Remélem, még nagyon sok ilyen hétvégénk lesz, és hogy a többi csapat is felismeri az ilyen hosszú „foglalkozások” kedvező hatását. Köszönjük Maros. Farkas Gabriella füleki cserkész Fotók : http://www.fulekicserkesz.wbl.sk/Rendezvenyeink.html Felvidék Ma, atos
» Kulturális ünnepség Gombaszögön ötvenegyedszer
2009-06-23 18:39:52
2009.06.23.A 2009-es évben kerül sor ötvenegyedik alkalommal az Országos Kulturális Ünnepségre Gombaszögön. A két napos fesztivál konferenciával, filmvetítéssel, szórakoztató műsorokkal várja az érdeklődőket. Természetesen a kirakodóvásárban kézműves-termékek és hazai áruk gazdag kínálatával, valamint pecsenyével és borral is várjuk a kedves látogatókat. Az ünnepség programjáról bővebben az alábbi linken nyomonkövethető: http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=15257&Itemid=1 forras: www.felvidek.ma
2009-06-23 18:39:52
2009.06.23.A 2009-es évben kerül sor ötvenegyedik alkalommal az Országos Kulturális Ünnepségre Gombaszögön. A két napos fesztivál konferenciával, filmvetítéssel, szórakoztató műsorokkal várja az érdeklődőket. Természetesen a kirakodóvásárban kézműves-termékek és hazai áruk gazdag kínálatával, valamint pecsenyével és borral is várjuk a kedves látogatókat. Az ünnepség programjáról bővebben az alábbi linken nyomonkövethető: http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=15257&Itemid=1 forras: www.felvidek.ma
» Magyar filmeket is vár az Ekotopfilm
2009-06-02 15:07:52
2009.06.02.A szlovákiai Magyar Kulturális Intézet és a pozsonyi Ekotopfilm felhívása a magyar dokumentumfilmeseknek is szól, mert azt szeretnék, ha több magyar filmet neveznének a fesztiválra. Az 1975 óta létező Ekotopfilm elsősorban a természetfilmes szakmának kínál bemutatkozási és megmérettetési lehetőséget, de külön kategóriákban indulnak a tudományos-ismeretterjesztő filmek, oktatófilmek, dokumentumfilmek, illetve a publicisztikai jellegű alkotások is. Tavaly mintegy négyszáz nevezés érkezett a fesztiválra, az előzsűrizést követően pedig 21 országból 97 film került a versenyprogramba. A fődíjat egy, a sarki jegesmedvékről szóló amerikai alkotás nyerte, de díjat nyert Török Zoltán Vidrasors című filmje is. Az októberben zajló Ekotopfilm különlegessége, hogy a szűk szakma mellett a nagyközönség is ingyenesen tekintheti meg a filmeket, méghozzá Pozsony egyik legnépszerűbb multiplex mozijában. A vetítések az elmúlt években jelentős érdeklődés mellett zajlottak, a diákok például rendhagyó tanítási órák keretében látogatták a fesztivált. A filmeket további öt szlovákiai nagyvárosban, valamint Prágában is levetítették a közönségnek, a külföldi televíziós csatornák szakemberei pedig szívesen járnak Pozsonyba válogatni. Az idei, 36. Ekotopfilm fesztivált október 19. és 23. között rendezik meg. Művekkel nevezni július 31-ig lehet; a nevezési feltételeket a www.ekotopfilm.sk oldalon, a fesztivál honlapján találjuk. A filmek versenye hét kategóriában zajlik, melyek a következők: 1. népszerű-tudományos filmek – Tudomány, Technológia és Ökomegoldások (60 perc); 2. Természet és Természettudomány (60 perc); 3. Emberek és a Föld (60 perc); 4. Égető ügyek (60 perc); 5. Ökológiai sikersztorik (60 perc); 6. Új média (max. 10 perc); 7. Gyerekek és Ifjúság (30 perc). Felvidék Ma, DocuArt
2009-06-02 15:07:52
2009.06.02.A szlovákiai Magyar Kulturális Intézet és a pozsonyi Ekotopfilm felhívása a magyar dokumentumfilmeseknek is szól, mert azt szeretnék, ha több magyar filmet neveznének a fesztiválra. Az 1975 óta létező Ekotopfilm elsősorban a természetfilmes szakmának kínál bemutatkozási és megmérettetési lehetőséget, de külön kategóriákban indulnak a tudományos-ismeretterjesztő filmek, oktatófilmek, dokumentumfilmek, illetve a publicisztikai jellegű alkotások is. Tavaly mintegy négyszáz nevezés érkezett a fesztiválra, az előzsűrizést követően pedig 21 országból 97 film került a versenyprogramba. A fődíjat egy, a sarki jegesmedvékről szóló amerikai alkotás nyerte, de díjat nyert Török Zoltán Vidrasors című filmje is. Az októberben zajló Ekotopfilm különlegessége, hogy a szűk szakma mellett a nagyközönség is ingyenesen tekintheti meg a filmeket, méghozzá Pozsony egyik legnépszerűbb multiplex mozijában. A vetítések az elmúlt években jelentős érdeklődés mellett zajlottak, a diákok például rendhagyó tanítási órák keretében látogatták a fesztivált. A filmeket további öt szlovákiai nagyvárosban, valamint Prágában is levetítették a közönségnek, a külföldi televíziós csatornák szakemberei pedig szívesen járnak Pozsonyba válogatni. Az idei, 36. Ekotopfilm fesztivált október 19. és 23. között rendezik meg. Művekkel nevezni július 31-ig lehet; a nevezési feltételeket a www.ekotopfilm.sk oldalon, a fesztivál honlapján találjuk. A filmek versenye hét kategóriában zajlik, melyek a következők: 1. népszerű-tudományos filmek – Tudomány, Technológia és Ökomegoldások (60 perc); 2. Természet és Természettudomány (60 perc); 3. Emberek és a Föld (60 perc); 4. Égető ügyek (60 perc); 5. Ökológiai sikersztorik (60 perc); 6. Új média (max. 10 perc); 7. Gyerekek és Ifjúság (30 perc). Felvidék Ma, DocuArt
» Dunamenti Tavaszi Fesztivál Dunaszerdahelyen
2009-06-02 15:05:59
2009.06.02. Bábelőadások, színjátékok és úgynevezett szerkesztett játékok szerepelnek a szlovákiai 34. Duna Menti Tavasz hivatalos versenyprogramjában, amely kedden kezdődik a kulcsátadó ünnepséggel, valamint az Iskolám és lakhelyem kulturális élete című gyermekrajz-kiállítás megnyitójával Dunaszerdahelyen. A gyermek báb- és színjátszó csoportok szlovákiai országos seregszemléjére mintegy ötven produkcióból válogatták össze a díjakért versengő darabokat - írja az Új Szó című pozsonyi napilap keddi számában. Az előválogató fesztiválokat Dél-Szlovákia magyarlakta városaiban tartották meg áprilisban és májusban. A Dunaszerdahelyen keddtől péntekig tartó rendezvényen a résztvevő gyerekek a báb- és színjátszó előadások után a Mesevárosban játszhatnak, miközben a színjátszók csoportvezetőit szakmai értékelések várják. Pénteken vendégcsoportok is bemutatkoznak a dunaszerdahelyi fesztiválon. Fellépnek a nyitrai, a tardosi színjátszók és a Vajdaságból is érkezik egy társulat a Duna Menti Tavasz résztvevőinek szórakoztatására. Az idei rendezvényt a szekszárdi Holló együttes és a Nagyidai cigányok című előadás, valamint az eredményhirdetés és a díjkiosztás zárja. Felvidék Ma, MTI, ddg
2009-06-02 15:05:59
2009.06.02. Bábelőadások, színjátékok és úgynevezett szerkesztett játékok szerepelnek a szlovákiai 34. Duna Menti Tavasz hivatalos versenyprogramjában, amely kedden kezdődik a kulcsátadó ünnepséggel, valamint az Iskolám és lakhelyem kulturális élete című gyermekrajz-kiállítás megnyitójával Dunaszerdahelyen. A gyermek báb- és színjátszó csoportok szlovákiai országos seregszemléjére mintegy ötven produkcióból válogatták össze a díjakért versengő darabokat - írja az Új Szó című pozsonyi napilap keddi számában. Az előválogató fesztiválokat Dél-Szlovákia magyarlakta városaiban tartották meg áprilisban és májusban. A Dunaszerdahelyen keddtől péntekig tartó rendezvényen a résztvevő gyerekek a báb- és színjátszó előadások után a Mesevárosban játszhatnak, miközben a színjátszók csoportvezetőit szakmai értékelések várják. Pénteken vendégcsoportok is bemutatkoznak a dunaszerdahelyi fesztiválon. Fellépnek a nyitrai, a tardosi színjátszók és a Vajdaságból is érkezik egy társulat a Duna Menti Tavasz résztvevőinek szórakoztatására. Az idei rendezvényt a szekszárdi Holló együttes és a Nagyidai cigányok című előadás, valamint az eredményhirdetés és a díjkiosztás zárja. Felvidék Ma, MTI, ddg
» Ma is folytatódik az Országos Népművészeti Fesztivál Martoson
2009-05-31 14:32:01
2009.05.31.Pénteken kezdődött Martoson a 43. Országos Népművészeti Fesztivál, melynek fő szervezője a Csemadok Komáromi Területi Választmánya. A nyitónapon a fesztivál kísérőrendezvényeire Hetényen, Naszvadon, Bajcson és Vágfüzesen több száz ember volt kíváncsi. Martoson izsai népviseleti fotókiállítás és színvonalas hangverseny csalogatta a rossz időben is a kultúrát választókat. Szombaton az idő újra nem fogadta kegyeibe a rendezvényre látogatókat. Ennek ellenére gulyásfőző versennyel, kézművesfoglalkozásokkal, gyermekjátékokkal, népi étel - és italkóstolóval fűszerezett rendezvény több, mint ezer látogatót vonzott. Nagy sikere volt a koradélután rendezett Palya Bea koncertnek, melyre közel négyszáz ember volt kíváncsi a református templomban. Az izsai hagyományőrzők lakodalmasa megtöltötte a martosi kultúrházat és a zséreiek produkciója is sikert aratott a vízi színpadon. A fesztivál kicsúcsosodását jelentő, közel ötszáz táncost felvonultató néptáncgálára a vihar miatt a kultúrházban került sor. A felvidéki szakmai műhelyek nagy sikert arattak. (ba) Felvidék Ma
2009-05-31 14:32:01
2009.05.31.Pénteken kezdődött Martoson a 43. Országos Népművészeti Fesztivál, melynek fő szervezője a Csemadok Komáromi Területi Választmánya. A nyitónapon a fesztivál kísérőrendezvényeire Hetényen, Naszvadon, Bajcson és Vágfüzesen több száz ember volt kíváncsi. Martoson izsai népviseleti fotókiállítás és színvonalas hangverseny csalogatta a rossz időben is a kultúrát választókat. Szombaton az idő újra nem fogadta kegyeibe a rendezvényre látogatókat. Ennek ellenére gulyásfőző versennyel, kézművesfoglalkozásokkal, gyermekjátékokkal, népi étel - és italkóstolóval fűszerezett rendezvény több, mint ezer látogatót vonzott. Nagy sikere volt a koradélután rendezett Palya Bea koncertnek, melyre közel négyszáz ember volt kíváncsi a református templomban. Az izsai hagyományőrzők lakodalmasa megtöltötte a martosi kultúrházat és a zséreiek produkciója is sikert aratott a vízi színpadon. A fesztivál kicsúcsosodását jelentő, közel ötszáz táncost felvonultató néptáncgálára a vihar miatt a kultúrházban került sor. A felvidéki szakmai műhelyek nagy sikert arattak. (ba) Felvidék Ma
» Naponta 11 fővel csökken a délvidéki magyarok száma
2009-05-29 23:41:35
2009.05.30.A Vajdaságban az elmúlt évtizedekben átlagosan évi 4311 fővel csökkent a magyarság száma. Évtizedek óta többen halnak meg, mint ahányan születnek, és sokan kivándorolnak a Szerbiához tartozó tartományból - írta pénteken az újvidéki Magyar Szó. Amíg 20–30 évvel ezelőtt az asszimiláció volt a legfőbb oka a magyarság fogyásának, addig ma az okok között ez a harmadik helyre csúszott. A 90-es években a kivándorlás került a vezető helyre. Elsősorban a külföldön, Magyarországon tanuló fiatalok szivárognak el. Az anyaországban továbbtanulóknak csupán 20 százaléka tér vissza szülőföldjére - áll a vajdasági napilap írásában. A kilencvenes években – a délszláv háborúk miatt – a becslések szerint mintegy 50000 magyar távozott külföldre. A vajdasági magyarság lélekszáma nagyjából 290 ezer főre csökkent. Szakemberek szerint még ettől is elmaradhat a vajdasági magyarság lélekszáma, mert sokan a Magyarországon élő családtagokat is bejelentették mint vajdasági lakosokat. Az elhalálozások száma meghaladja a születésekét. A vajdasági átlaghoz képest évente 4 százalékkal kevesebb magyar gyerek születik. A családok nagy része évtizedek óta egy, legföljebb két gyermeket vállal. Éves szinten 1,35 százalékkal csökken a délvidéki magyarság számaránya. Ettől nem tér el jelentősen a szerb népesség fogyása. A Vajdaság Szerbia leginkább elöregedő régiója. A tartomány kétmilliós lakosságának 21 százaléka 60 évnél idősebb. A magyarok 26 százaléka tartozik ebbe a korcsoportba. Felvidék Ma, MTI, ddg
2009-05-29 23:41:35
2009.05.30.A Vajdaságban az elmúlt évtizedekben átlagosan évi 4311 fővel csökkent a magyarság száma. Évtizedek óta többen halnak meg, mint ahányan születnek, és sokan kivándorolnak a Szerbiához tartozó tartományból - írta pénteken az újvidéki Magyar Szó. Amíg 20–30 évvel ezelőtt az asszimiláció volt a legfőbb oka a magyarság fogyásának, addig ma az okok között ez a harmadik helyre csúszott. A 90-es években a kivándorlás került a vezető helyre. Elsősorban a külföldön, Magyarországon tanuló fiatalok szivárognak el. Az anyaországban továbbtanulóknak csupán 20 százaléka tér vissza szülőföldjére - áll a vajdasági napilap írásában. A kilencvenes években – a délszláv háborúk miatt – a becslések szerint mintegy 50000 magyar távozott külföldre. A vajdasági magyarság lélekszáma nagyjából 290 ezer főre csökkent. Szakemberek szerint még ettől is elmaradhat a vajdasági magyarság lélekszáma, mert sokan a Magyarországon élő családtagokat is bejelentették mint vajdasági lakosokat. Az elhalálozások száma meghaladja a születésekét. A vajdasági átlaghoz képest évente 4 százalékkal kevesebb magyar gyerek születik. A családok nagy része évtizedek óta egy, legföljebb két gyermeket vállal. Éves szinten 1,35 százalékkal csökken a délvidéki magyarság számaránya. Ettől nem tér el jelentősen a szerb népesség fogyása. A Vajdaság Szerbia leginkább elöregedő régiója. A tartomány kétmilliós lakosságának 21 százaléka 60 évnél idősebb. A magyarok 26 százaléka tartozik ebbe a korcsoportba. Felvidék Ma, MTI, ddg
» Fotó- és tablópályázat a Gömöri Hírlapban
2009-05-29 17:55:07
2009.05.29.A Gömöri Hírlap szerkesztősége két pályázatot is hirdetett a minap, amelyre várják az érdeklődők jelentkezését. A Község és közösség a képen című fotópályázatra olyan fotókat várnak, amelyeket településükön, lakhelyükön készítettek, s külön örömmel veszik a szociofotókat, tájfotókat, a műemlékeket, érdekes pillanatokat megörökítő képeket. A beérkezett fotókat a Gömöri Fotóklub tagjai értékelik, s a legjobbak értékes díjakban részesülnek. A lap a beérkezett fotókat folyamatosan közli, s július 25-én, a Bátkában megrendezendő IV. Balogvölgyi Falvak Találkozóján rögtönzött kiállítást is nyitnak a legjobb alkotásokból. A fotópályázattal egy időben tablóversenyt is indít a lap, amelybe az alapiskolák 9. osztályainak és a végzős óvodások tablófotóit várják. A tablókat megszámozzák, s a lap olvasói szavazhatnak, vajon melyik tabló nyerte el a tetszésüket. Mind a legtöbb szavazatot elnyerő tablók, mind a szavazatokat beküldő olvasók értékes díjakat nyerhetnek. A tablókat június 15-ig várják, akkor indul az olvasói szavazás. Felvidék Ma, jdj
2009-05-29 17:55:07
2009.05.29.A Gömöri Hírlap szerkesztősége két pályázatot is hirdetett a minap, amelyre várják az érdeklődők jelentkezését. A Község és közösség a képen című fotópályázatra olyan fotókat várnak, amelyeket településükön, lakhelyükön készítettek, s külön örömmel veszik a szociofotókat, tájfotókat, a műemlékeket, érdekes pillanatokat megörökítő képeket. A beérkezett fotókat a Gömöri Fotóklub tagjai értékelik, s a legjobbak értékes díjakban részesülnek. A lap a beérkezett fotókat folyamatosan közli, s július 25-én, a Bátkában megrendezendő IV. Balogvölgyi Falvak Találkozóján rögtönzött kiállítást is nyitnak a legjobb alkotásokból. A fotópályázattal egy időben tablóversenyt is indít a lap, amelybe az alapiskolák 9. osztályainak és a végzős óvodások tablófotóit várják. A tablókat megszámozzák, s a lap olvasói szavazhatnak, vajon melyik tabló nyerte el a tetszésüket. Mind a legtöbb szavazatot elnyerő tablók, mind a szavazatokat beküldő olvasók értékes díjakat nyerhetnek. A tablókat június 15-ig várják, akkor indul az olvasói szavazás. Felvidék Ma, jdj
» Közép-Dunától fényképekben
2009-05-29 17:53:43
2009.05.29.A pozsonyi Michalsky Dvor Galériában június 7-ig tekinthető meg a Közép-Dunántúl történelmi, kulturális és természeti szépségeit bemutató fénykép-kiállítás. A térséget közel 80, nagyrészt művészi fotó ábrázolja. Mint az ünnepélyes megnyitón Horváth András a Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke hangsúlyozta a kiállítás célja felkelteni a látogatók érdeklődését Magyarország egyik legvonzóbb térsége iránt, mely mellesleg határos Szlovákiával Magyarország történelmi középpontjában, a Dunától a Balaton-felvidékig csaknem három megyét felölelve terül el a magyar államiság bölcsője, a Közép-Dunántúl. A látogató lépten - nyomon találkozhat a magyar történelem gazdag örökségével – elég, ha csak a két megyeszékhelyet, Székesfehérvárt, a „királyok városát” és Veszprémet, a „királynék városát” említjük. A régió számos vára, így a sümegi, a veszprémi, a cseszneki vagy a Bory-vár, illetve a térség kastélyai: Martonvásáron a Brunszvik, Nádasdladányban a Nádasdy-kastély egész évben rendezvények sokaságával várja a látogatókat, hogy megismerjék a régiót, annak kultúráját, múltját és jelenét és együtt alakíthassák a jövőjét. A kiállítás a budapesti Mediacom megbízásából az ICAMEDIA kft. Szervezte. Bővebb info: www.gallery.sk, www.madarsko.sk
2009-05-29 17:53:43
2009.05.29.A pozsonyi Michalsky Dvor Galériában június 7-ig tekinthető meg a Közép-Dunántúl történelmi, kulturális és természeti szépségeit bemutató fénykép-kiállítás. A térséget közel 80, nagyrészt művészi fotó ábrázolja. Mint az ünnepélyes megnyitón Horváth András a Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke hangsúlyozta a kiállítás célja felkelteni a látogatók érdeklődését Magyarország egyik legvonzóbb térsége iránt, mely mellesleg határos Szlovákiával Magyarország történelmi középpontjában, a Dunától a Balaton-felvidékig csaknem három megyét felölelve terül el a magyar államiság bölcsője, a Közép-Dunántúl. A látogató lépten - nyomon találkozhat a magyar történelem gazdag örökségével – elég, ha csak a két megyeszékhelyet, Székesfehérvárt, a „királyok városát” és Veszprémet, a „királynék városát” említjük. A régió számos vára, így a sümegi, a veszprémi, a cseszneki vagy a Bory-vár, illetve a térség kastélyai: Martonvásáron a Brunszvik, Nádasdladányban a Nádasdy-kastély egész évben rendezvények sokaságával várja a látogatókat, hogy megismerjék a régiót, annak kultúráját, múltját és jelenét és együtt alakíthassák a jövőjét. A kiállítás a budapesti Mediacom megbízásából az ICAMEDIA kft. Szervezte. Bővebb info: www.gallery.sk, www.madarsko.sk
» Joseph Haydn, "a szimfóniák atyja" 200 éve halt meg
2009-05-29 17:52:41
2009.05.29.Kétszáz éve, 1809. május 31-én halt meg a zeneirodalom egyik legtermékenyebb alkotója, az osztrák Joseph Haydn, aki több évtizedig működött az Esterházyak szolgálatában. Az évforduló alkalmából emlékévet hirdettek, halála napján Kismartonban és Eszterházán, az Esterházy-kastély termeiben, a világ és Magyarország számos városában hangzanak fel művei. Joseph Haydn 1732. március 31-én született az alsó-ausztriai Rohrauban, apja bognármester volt. A jó hallású és szép hangú Joseph nyolcévesen lett a híres bécsi Stephansdom kórusának tagja. Amikor mutálni kezdett, elbocsátották a kórusból, nehéz évek köszöntöttek rá: szűkös megélhetését tanítással és kottamásolással biztosította, miközben elmélyedt a zeneelméletben. 1759-ben Karl Morzin gróf házi zeneszerzője és rövid életű udvari együttesének karmestere lett, ekkor írta első szimfóniáját. 1760-ban megnősült, de házassága nem bizonyult boldognak, és gyermek utáni vágya sem teljesült. 1761-ben a dúsgazdag Esterházyak szolgálatába szegődött, Pál, majd "Fényes" Miklós herceg karmestereként Kismartonban és az eszterházai kastélyban csaknem harminc évig irányította a zenekart. Szinte állandóan komponált, a viszonylagos elzártságban szabadon hódolhatott zenei stíluskeresésének. Számos szimfóniát (köztük A tyúk, A medve, a Búcsúszimfónia melléknéven ismertté vált darabokat) és operát írt itt. 1773-ban Mária Terézia a "magyar Versailles-ba" tett látogatásakor az Aki hűtlen pórul jár című operája csendült fel, s a felséges asszony a következő szavakkal fejezte ki tetszését: "ha jó operaelőadást akarok látni, Eszterházára megyek". (Haydn tisztelője volt Nelson admirális is, aki Kismartonban kereste fel a komponistát és egy aranyórával fejezte ki neki megbecsülését.) Haydn 1781-ben megismerkedett Mozarttal, akinek atyai jó barátja lett, majd 1792-ben a bécsi klasszikusok harmadik tagjával, a fiatal Beethovennel is. 1790 után a zene iránt kevéssé fogékony Esterházy Antal már nem tartott igényt Haydn szolgálataira, bár karmesteri címét megőrizhette és járadékait is folyósították. A zeneszerző az 1790-es évek első felében két ízben hosszabb időt töltött Angliában, ahol megbecsülték, Oxfordban díszdoktorrá avatták, itt született 12 szimfóniája (ezek közt van az Üstdob, amelynek második tételében az elszundikáló közönséget a dob váratlan ütése riasztja fel, a Katona-, az Óra- és a Londoni szimfónia). Bécsbe visszatérve írta meg a műfajt megújító A teremtés és Az évszakok című oratóriumát, A teremtést Budán maga is vezényelte. Élete végén már nem komponált, súlyos emlékezetkieséssel küszködött, a meghívásokra névjegykártyáját küldte vissza, amelyre ezt írta: "A végén járok minden erőmnek, öreg és gyenge vagyok". 1809. május 31-én halt meg a francia megszállás alatt álló Bécsben (a haldokló mester háza elé Napóleon díszőrséget állíttatott), hamvai Kismartonban nyugszanak. Haydn a hangszeres zene egyik legnagyobb és legtermékenyebb mestere, ő a ma klasszikusnak tekintett négytételes szimfónia kialakítója és a vonósnégyes műforma stílusának gazdagítója. Száznál is több szimfóniát, 84 vonósnégyest, 52 zongoraszonátát, egyházi zenét, operákat is jegyzett, műveiben magyaros - elsősorban verbunkos elemek - is felfedezhetők. Egyik vonósnégyesének témájából lett az osztrák császári himnusz dallama, amely ma Németország himnusza. Felvidék Ma, MTI, ddg
2009-05-29 17:52:41
2009.05.29.Kétszáz éve, 1809. május 31-én halt meg a zeneirodalom egyik legtermékenyebb alkotója, az osztrák Joseph Haydn, aki több évtizedig működött az Esterházyak szolgálatában. Az évforduló alkalmából emlékévet hirdettek, halála napján Kismartonban és Eszterházán, az Esterházy-kastély termeiben, a világ és Magyarország számos városában hangzanak fel művei. Joseph Haydn 1732. március 31-én született az alsó-ausztriai Rohrauban, apja bognármester volt. A jó hallású és szép hangú Joseph nyolcévesen lett a híres bécsi Stephansdom kórusának tagja. Amikor mutálni kezdett, elbocsátották a kórusból, nehéz évek köszöntöttek rá: szűkös megélhetését tanítással és kottamásolással biztosította, miközben elmélyedt a zeneelméletben. 1759-ben Karl Morzin gróf házi zeneszerzője és rövid életű udvari együttesének karmestere lett, ekkor írta első szimfóniáját. 1760-ban megnősült, de házassága nem bizonyult boldognak, és gyermek utáni vágya sem teljesült. 1761-ben a dúsgazdag Esterházyak szolgálatába szegődött, Pál, majd "Fényes" Miklós herceg karmestereként Kismartonban és az eszterházai kastélyban csaknem harminc évig irányította a zenekart. Szinte állandóan komponált, a viszonylagos elzártságban szabadon hódolhatott zenei stíluskeresésének. Számos szimfóniát (köztük A tyúk, A medve, a Búcsúszimfónia melléknéven ismertté vált darabokat) és operát írt itt. 1773-ban Mária Terézia a "magyar Versailles-ba" tett látogatásakor az Aki hűtlen pórul jár című operája csendült fel, s a felséges asszony a következő szavakkal fejezte ki tetszését: "ha jó operaelőadást akarok látni, Eszterházára megyek". (Haydn tisztelője volt Nelson admirális is, aki Kismartonban kereste fel a komponistát és egy aranyórával fejezte ki neki megbecsülését.) Haydn 1781-ben megismerkedett Mozarttal, akinek atyai jó barátja lett, majd 1792-ben a bécsi klasszikusok harmadik tagjával, a fiatal Beethovennel is. 1790 után a zene iránt kevéssé fogékony Esterházy Antal már nem tartott igényt Haydn szolgálataira, bár karmesteri címét megőrizhette és járadékait is folyósították. A zeneszerző az 1790-es évek első felében két ízben hosszabb időt töltött Angliában, ahol megbecsülték, Oxfordban díszdoktorrá avatták, itt született 12 szimfóniája (ezek közt van az Üstdob, amelynek második tételében az elszundikáló közönséget a dob váratlan ütése riasztja fel, a Katona-, az Óra- és a Londoni szimfónia). Bécsbe visszatérve írta meg a műfajt megújító A teremtés és Az évszakok című oratóriumát, A teremtést Budán maga is vezényelte. Élete végén már nem komponált, súlyos emlékezetkieséssel küszködött, a meghívásokra névjegykártyáját küldte vissza, amelyre ezt írta: "A végén járok minden erőmnek, öreg és gyenge vagyok". 1809. május 31-én halt meg a francia megszállás alatt álló Bécsben (a haldokló mester háza elé Napóleon díszőrséget állíttatott), hamvai Kismartonban nyugszanak. Haydn a hangszeres zene egyik legnagyobb és legtermékenyebb mestere, ő a ma klasszikusnak tekintett négytételes szimfónia kialakítója és a vonósnégyes műforma stílusának gazdagítója. Száznál is több szimfóniát, 84 vonósnégyest, 52 zongoraszonátát, egyházi zenét, operákat is jegyzett, műveiben magyaros - elsősorban verbunkos elemek - is felfedezhetők. Egyik vonósnégyesének témájából lett az osztrák császári himnusz dallama, amely ma Németország himnusza. Felvidék Ma, MTI, ddg
» Pécsett látható Janus Pannonius igazi arca
2009-05-29 17:51:01
2009.05.29.Megérkezett Pécsre és jövő hét péntektől látható Janus Pannonius (1434-1472) fejszobra, melyet szakemberek a legmodernebb arcrekonstrukciós eljárásokkal készítettek el a humanista költő koponyájának másolata alapján. Nagy Erzsébet, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeti osztályvezetője pénteken arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Janus igazi arcát, vagyis leghitelesebb ábrázolását a pécsi Régészeti Múzeumban június 5-re tervezett konferencia és a költőről szóló kiállítás keretében mutatják be az érdeklődőknek. Hozzátette: a rendezvényen Janus Pannoniusról, a tavaly októberi pécsi újratemetését követő, a budapesti Természettudományi Múzeumban végzett arcrekonstrukciós munkák részleteiről előadást tart Kárpáti Gábor régész, Kustár Ágnes antropológus, Magyar Lóránt igazságügyi orvos és Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész. Fabényi Júlia megyei múzeumigazgató a költő fejszobrának készítése kapcsán korábban az MTI-nek azt mondta: Janus Pannonius arca egyik, eddig hitelesnek tartott ábrázolásához sem hasonlít. Úgy fogalmazott, hogy "a korábbi ismeretekkel, feltételezésekkel szemben egy egészen más, rendkívül markáns férfiarc volt az övé". "Mostantól a tudósok, kutatók dolga lesz, hogy az igazi Janus-arcot összevessék a korábbi ábrázolásokkal, illetve annak alapján keressék a költőt, hátha mégis megörökítette őt valahol egy középkori művész" - fűzte hozzá. A leírások szerint a humanista költő ült modellt a XV. században Andrea Mantegna olasz festőművész Férfi portré című képéhez és feltehetően Janus Pannoniusról mintázott meg egy padovai freskót is. Janus Pannonius valószínűleg 1458 nyarán ismerkedett meg Andrea Mantegnával (1426-1506), a kiváló portréfestővel, aki a költő Andrea Mantegna padovai festő dicsérete című versének tanúsága szerint megfestette őt barátjával, Galeotto Marzióval, kettős arcképet készítve róluk. A kép mára elveszett. Emellett a pécsi Dómmúzeumban őriznek egy fiatal apostolt ábrázoló szobrot, amelyet valószínűleg ugyancsak Janus Pannoniusról mintáztak. Felvidék Ma, MTI, ddg
2009-05-29 17:51:01
2009.05.29.Megérkezett Pécsre és jövő hét péntektől látható Janus Pannonius (1434-1472) fejszobra, melyet szakemberek a legmodernebb arcrekonstrukciós eljárásokkal készítettek el a humanista költő koponyájának másolata alapján. Nagy Erzsébet, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeti osztályvezetője pénteken arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Janus igazi arcát, vagyis leghitelesebb ábrázolását a pécsi Régészeti Múzeumban június 5-re tervezett konferencia és a költőről szóló kiállítás keretében mutatják be az érdeklődőknek. Hozzátette: a rendezvényen Janus Pannoniusról, a tavaly októberi pécsi újratemetését követő, a budapesti Természettudományi Múzeumban végzett arcrekonstrukciós munkák részleteiről előadást tart Kárpáti Gábor régész, Kustár Ágnes antropológus, Magyar Lóránt igazságügyi orvos és Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész. Fabényi Júlia megyei múzeumigazgató a költő fejszobrának készítése kapcsán korábban az MTI-nek azt mondta: Janus Pannonius arca egyik, eddig hitelesnek tartott ábrázolásához sem hasonlít. Úgy fogalmazott, hogy "a korábbi ismeretekkel, feltételezésekkel szemben egy egészen más, rendkívül markáns férfiarc volt az övé". "Mostantól a tudósok, kutatók dolga lesz, hogy az igazi Janus-arcot összevessék a korábbi ábrázolásokkal, illetve annak alapján keressék a költőt, hátha mégis megörökítette őt valahol egy középkori művész" - fűzte hozzá. A leírások szerint a humanista költő ült modellt a XV. században Andrea Mantegna olasz festőművész Férfi portré című képéhez és feltehetően Janus Pannoniusról mintázott meg egy padovai freskót is. Janus Pannonius valószínűleg 1458 nyarán ismerkedett meg Andrea Mantegnával (1426-1506), a kiváló portréfestővel, aki a költő Andrea Mantegna padovai festő dicsérete című versének tanúsága szerint megfestette őt barátjával, Galeotto Marzióval, kettős arcképet készítve róluk. A kép mára elveszett. Emellett a pécsi Dómmúzeumban őriznek egy fiatal apostolt ábrázoló szobrot, amelyet valószínűleg ugyancsak Janus Pannoniusról mintáztak. Felvidék Ma, MTI, ddg
» A kodályi örökség hiteles folytatója
2009-05-29 17:50:01
2009.05.29.Mára kiveszett az az embertípus, amelynek Szíjjártó Jenő egyik legmarkánsabb megtestesítője volt. Kegyetlen kor és kegyetlen körülmények alakították ki ezt az emberfajtát: a diktatúra és a kisebbségi lét. Gerincropogtató évtizedek voltak, tömegeket görnyesztettek, hajlítottak meg: aki egyenesen tudott maradni, nemcsak a hatalom rosszallását váltotta ki, hanem az egyenesen maradni nem tudókét is. A szlovákiai magyarságon belül a kettős szorítás egy egészen sajátos, ma már valószínűtlennek tűnő, önfeláldozó embertípust termelt ki: ez munkásságát, életét teljesen alárendelte a közösség igényeinek, szükségleteinek, egész életében, egész életével szolgált. Ha kellett, népművelő volt, ha kellett, tervező, szervező és kivitelező és főleg kreatív alkotó, miközben – saját egyéni érdekeit nem tekintve, sőt azok ellenében – nem fogadta el a hivatalos hatalom előnyös ajánlatait, a tehetségéhez, képességeihez valóban méltó megbízatásokat. Elfogadta viszont a gáncsoskodást, a kicsinyes bántást, a mellőzést, mint ami helyzetének természetes velejárója. Szíjjártó Jenő ezt az embertípust testesítette meg. Prométheuszi alkat volt, a sötétségbe világosságot hozók fajtájából. Megszállott, küldetéses ember, aki egy mostoha korban, a második világháborút követő időszakban a vigasztaló zene erejével igyekezett gyógyítani a hontalanság évei ütötte sebeket, és visszaadni egy hitében, emberi méltóságában megtépázott közösség önbecsülését. Zeneszerzőként, népdalgyűjtőként, karnagyként, kórusszervezőként, szakmai tanácsadóként, pedagógusként mindig hézagpótló szerepet vállalt, azt teremtette meg, ami a legfájóbban hiányzott a hazai magyar kulturális életből. Az már a rendszer aberráltságából adódott, hogy amint sikerült óriási munkával összekovácsolnia és megfelelő szintre emelnie egy együttest, közbeszólt a hatalom, és megszüntette. Politikai percemberkék, zenei analfabéták zaklatták, gátolták munkájában. Hátat fordíthatott volna a honi mizériának, hisz hívták Bécsbe, ragyogó fizetést ígérve felkínálták neki az Osztrák Rádió zenei rendezői posztját. Kitűnően beszélt németül (franciául is), a nyelv nem jelentett volna akadályt. Mégis maradt. Egyenessége, szókimondása miatt nemegyszer támadtak problémái. A mellőzés bántotta, de igyekezett nem mutatni. Csak gyakrabban fordult mindenkori vigasztalójához, Bach muzsikájához, és műveinek hangvétele lett borongósabb, szomorúbb. A tűrés képességét hazulról, otthoni környezetéből hozta. Szíjjártó Jenő 1919. július 17-én született az Igló (Spišská Nová Ves) járásbeli Gölnicbányán (Gelnica) egy tízgyermekes család kilencedik gyermekeként. Szülei Budapestről érkeztek 1904-ben a három nemzetiség (németek, szlovákok, magyarok) lakta bányavárosba. A trianoni békeszerződés után, (miután apja kivágta a város főterén lévő Csehszlovák zászlót) elvesztették állampolgárságukat és édesapját menesztették a város mérnöki posztjáról és vagyonukat elkobozták. Az állampolgárság nélküli, vízvezeték-szerelőként dolgozó apa keveset keresett, a család nyomorgott. A gyermekkori nélkülözés és egy iskolai kísérletezés következménye volt Szíjjártó Jenő nagymértékű rövidlátása, amely később megnehezítette tanulmányait, de szívós akaratával, kitartásával legyőzte ezt a hátrányát. Kilencéves volt, amikor a család Nyitrára költözött. Korán megnyilvánuló muzikalitását édesanyjától örökölte, aki szépen zongorázott, és kellemes énekhangja volt. Kölcsönzongorán tanult, jórészt egyedül, irányítás nélkül, nagyon szorgalmasan. Az elemi iskola befejezése után állampolgárság híján nem tanulhatott tovább. Édesapja 1937-ben meghalt. 1941-ben a család megkapta a csehszlovák állampolgárságot, így végre megvalósíthatta nagy álmát, jelentkezhetett a pozsonyi Állami Konzervatóriumra. Még abban az évben felvették a konzervatórium zeneszerzés szakára, Alexander Moyzeshez, később Eugen Suchoň, Ladislav Németh-Šamorinský, Kornel Schimpl voltak a tanárai. A pozsonyi diákotthonban jegyzett le először népdalokat, amelyeket Nyitra környéki diáktársaitól hallott. 1943–tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait zeneszerzés (Viski Jánosnál) és zongora szakon (Ditrói Csiby Józsefnél), ahol annak ellenére, hogy nem fejezte be a konzervatóriumot (de gimnáziumi végzettsége volt), rögtön a zongora szak második évfolyamára került. Legfőbb vágya, hogy Kodály Zoltánnál tanuljon, csak részben teljesült: Kodály 1940-ben nyugdíjba vonult, és csupán hetente egyszer járt be a főiskolára, népdalelemzést tartani. Szíjjártó a háború alatt rengeteget nélkülözött, éhezett, végül tanulmányait megszakítva, teljesen lefogyva, súlyos betegen hazatért Nyitrára, édesanyjához. Miután felépült, bekapcsolódott a város zenei életébe. 1948. február 21-én a járási nemzeti bizottság épületének csarnokában Bach-koncertet vezényelt olyan neves előadóművészek közreműködésével, mint Dr. Janko Blaho, Olga Hanáková énekesek, Michal Karin zongoraművész. A koncertet a rádió is rögzítette. Sikerére jellemző, hogy még évtizedek múlva is találkozott emberekkel, akik meleg szavakkal emlékeztek vissza erre az eseményre. A hangversenynek köszönhetően 1951-ben befejezhette tanulmányait a pozsonyi Konzervatórium karmester szakán, Kornel Schimpl osztályában. A főiskolára azonban már nem tudott bejutni. Alexander Moyzes, első konzervatóriumi tanára soha nem bocsátotta meg, hogy rendkívül tehetséges tanítványa elment tőle, és a budapesti zeneművészeti főiskolát választotta. Mint a szlovák zenei élet élvonalába tartozó művész, nagy befolyással bírt, és el tudta érni, hogy Szíjjártó Jenő ne fejezhesse be Pozsonyban a Budapesten megkezdett főiskolai tanulmányait. Szíjjártó első munkahelye a pozsonyi Tervhivatal volt, itt a sportlétesítmények „szakelőadójaként“ dolgozott. Szerencsére, nem sokáig: 1951 júliusától a Csehszlovák Rádió pozsonyi szerkesztőségének zenei rendezője. Közben a Csemadok Központi Bizottságában és a Szlovák Népművészeti Központban (Slovenské ústredie ľudovej umeleckej tvorivosti) is dolgozott előadóként. 1953 májusában, a Csemadok égisze alatt, Ág Tibor és Béres József szervezésével létrejött a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, a NÉPES. Szíjjártó novemberben kapcsolódott be tevékenységébe, szervezője, karmestere, zeneszerzője lett, és 1954 márciusában otthagyta kitűnő állását a rádióban, hogy teljesen az együttesnek szentelhesse idejét. Óriási energiákat sűrített munkájába, lelkesedése mindenkire átragadt, és ez meglátszott a teljesítményen is. 1954. áprilisában volt a NÉPES első fellépése a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban, a bemutatkozásnak forró sikere volt. Az előadáson megjelentek a politikai és kulturális élet vezető személyiségei, az utóbbiak között Eugen Suchoň és Alexander Moyzes zeneszerzők, valamint olyan neves művészek, mint Ferencsik János, a budapesti Operaház vezető karnagya és Alekszander Tomszkij, a moszkvai Bolsoj koreográfusa, aki épp A vörös mák c. szovjet balettet tanította be Pozsonyban. Az előadást követő ünnepi vacsorán Moyzes, Suchoň és mások a rendkívül rövid idő, nem egész egy év alatt elért kiváló eredmények feletti csodálkozásuknak és elismerésüknek adtak hangot. A NÉPES vidéki szereplései során valóságos iskolát teremtett, példáján felbuzdulva az országban több helyen táncegyüttesek alakultak. Hatalmas sikere nem lehetett a szlovák politikai vezetés ínyére, mert nem egészen kétéves működés után, érdemi indoklás nélkül, hatalmi szóval (a döntést még írásban sem adták) megszüntették. Feloszlatása után Szíjjártó Jenő Ág Tiborral és másokkal népdalgyűjtő munkába kezdett. (Évtizedek múlva hasztalanul keresték az akkor gyűjtött és leadott népzenei anyagot, a mai napig nem jutottak nyomára. Egyes vélemények szerint megsemmisültek. A szerk. megj.) Legkedvesebb gyűjtőterülete Nyitra vidéke és Gömör volt. Munkássága során több mint 500 népdalt gyűjtött és dolgozott fel. A gyűjtött anyag egy részéből tánckoreográfiák kísérőzenéje lett (pl. Sárdó, A pincénél), és kórusművek születtek, az utóbbiak máig stabil bázisát alkotják hazai magyar énekkaraink repertoárjának. A Nyitra vidéki népi dallamokból született legismertebb kompozíciója, a Zoboralji lakodalmas, a zsérei gyűjtésből gyönyörű kórusműve, az Esti hangulat Zsérén, amelyre Angliában is felfigyeltek. A NÉPES megszüntetése után nem tudott azonnal visszakerülni a rádióban azelőtt betöltött zenei rendezői posztjára. Szívesen vállalta volna egy intézmény keretében a hivatásos népdalgyűjtő munkáját, de ilyen intézmény nem létezett. (Ma sincs.) Egy ideig a Csemadok Központi Bizottságában dolgozott, majd a pozsonyi Népművelési Intézet zenei szakosztályának referenseként tanfolyamokat szervezett, népdalokat dolgozott fel, részben gyűjtött. 1958-ban majd 1961-ben rendezte meg a CSEMADOK a zselízi országos ének- és zenekari fesztivált. 1967-ben kirobbanó sikert aratott a Weöres Sándor versére írt Szíjjártó-mű, a Békét akarunk, amely a szerző vezényelte összkar előadásában hangzott el. Hogy milyen hatást váltott ki, jól érzékelteti egy újságcikk: „‘A békét akarunk‘ szívet megkapó, szemet könnyeztető dal előadását szűnni nem akaró tapsorkán fogadta. Az együttes kétszer énekelte el, s a hálás közönség harmadszor is kikövetelte e gyönyörű dal megismétlését.“ (Török Elemér: Ezer ajak zengte... – Új Ifjúság, 1961.6.27.) Szíjjártó ezt a produkciót, az 1961. évi zselízi fesztivál záró összkórusát tartotta élete legnagyobb sikerélményének – jellemző módon azért, mert igazolta akusztikai teóriáját, vagyis azt, hogy a kórushangversenyek számára a zárt tér az ideális, a szabadtéri előadásokon nem érvényesülhet a hangzás minden szépsége. Pedig a hatalmas eufória, a lázas átszellemültség egészen másból táplálkozott: a boldog közösségi egymásra találásból, az „itt vagyunk és erősek vagyunk“ élményéből. Évtizedek után ez volt az első, hatóságilag jóváhagyott, tömeges magyar kulturális rendezvény Szlovákiában, erőt és önbizalmat adó, hatalmas demonstráció. Nem mintha Szíjjártó ezt nem tudta volna, hisz a háború után elsőként ismerte fel, hogy a kitelepítéssel, reszlovakizálással megnyomorított szlovákiai magyarság csak akkor állhat talpra, ha kultúrája, értékei ismeretében visszaszerzi önbecsülését. Ugyanilyen frenetikus sikere volt Szíjjártó Békét akarunk c. dalának az 1964-ben rendezett első galántai Kodály-napokon, amelyet szintén az összkórussal szólaltatott meg, 1200 emberrel, gyermekekkel és felnőttekkel. Galántán ez volt a zárószám (Kodály/Berzsenyi A magyarokhoz c. kórusművét akkor nem engedélyezték), tapsorkán, könnyes arcok, akik ott voltak, ma is mint felemelő, felejthetetlen élményt emlegetik. Szíjjártó a galántai kórusfesztivál zsűri tagja volt, majd elnöke, egészen haláláig. Rendkívül izgalmas, és Szíjjártót remekül jellemzi az a Hét. c. hetilapban megjelent beszélgetés, amelyben a Kodály Napok szervezői, résztvevői mondják el véleményüket a rendezvényről. Mindenki roppant óvatosan fogalmaz, tiszteletköröket csinál, hálás és elégedett. Csak Szíjjártó szavaiból hiányzik a rendszer által elvárt szervilis hála, amit mond, szigorúan szakmai észrevételek. Köztük olyan – közvetett módon a rendszer lépéseit bíráló – mozzanatok, mint a kórusmozgalom összehasonlítása az első Csehszlovák Köztársaságbelivel az utóbbi javára, a kántortanítók 1945 utáni elmozdításának, a Csemadokkal szembeni korábbi kultúrpolitikának a helytelenítése, a kórusvezető-képzés hiányának felemlegetése. Szól az elismerés hiányáról is, amely odavezet, hogy „néhány magyar szakember úgy véli, jobban jár, ha szlovák vonalon próbál érvényesülni.“ /Mács József: Vélemények a Kodály-napokról – Hét, 1969. július 13./ Szíjjártó Még egyszer a Kodály-napokról c. írásában ismét visszatért a témára, és részletesebben kifejtette előzőleg elhangzott fenntartásait, főleg a kórusvezető-képzés fontosságára hívta fel a figyelmet /Hét, 1969/31/. Érdekes olvasni a kórusok reakcióit, a hangzatos szocialista, internacionalista szólamokba csomagolt szövegeket, amelyek azonban teljes mértékben osztják Szíjjártó véleményét. Jellemző, hogy az egyik levelet a kórustagok nem, csak a helyi Csemadok-elnök merte aláírni, aki akkor már nyugdíjas volt. A félelem erősen működött az emberekben. 1964-ben megvalósult Szíjjártó régóta dédelgetett álma, megalakult a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara (CSEMTKÉ). 1959-ben már tett kísérletet a megszervezésére Pozsonyban és környékén, akkor sikertelenül. Öt év múlva sikerrel járt, mégis ez a siker hozta élete legnagyobb csalódását. Súlyos traumaként élte meg, hogy nem lehetett a CSEMTKÉ vezető karnagya, noha ő hozta létre, megszervezésében oroszlánrésze volt. Még arra sem érdemesítették, hogy bekerüljön a neve a kórus első műsorfüzetébe, ahol pedig egy sereg név díszelgett, mint a kórus létrehozásában érdemeket szerzetteké. Kövesdi Jánosnak 1985-ben adott interjújában ezt mondta: „Ami különösen fáj, az az, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága, amely tudta, ki a CSEMTKÉ szervezésének fő mozgató rugója, nem érdeklődött afelől, mi történt azzal a rugóval, mi kényszerítette arra, hogy otthagyja a helyét? De gondolom, nem jó követnem ezt a gondolatmenetet, mert a keserű emlékek okozta, részben már behegedt sebek kiújulnak, és ez kinek használ.“ Szíjjártó Kodály gondolataiból kiindulva ki szerette volna terjeszteni a kórusmozgalmat Szlovákia magyar lakta területének egészére, ehhez azonban képzett kórusvezetőkre lett volna szükség. A kórusvezető-képzést a CSEMTKÉ egyik fő feladatának tartotta, és ezt le is fektette a kórus alapszabályzatában, mert azt is ő dolgozta ki. Hogy milyen vakokkal és süketekkel kellett Don Quijote-i küzdelmeket vívnia, mutatja az alábbi levélrészlet. „A Központi Tanítói Énekkar vezetősége ötévi működése alatt nem tett még komoly, érdemleges lépéseket a karvezető-oktatás terén, sőt ma már azt hangoztatja, hogy ‚kurzusokon nem lehet kórusvezetőket produkálni‘. Ez nem így van, mert 2-3 éves, egyéni obligát hangszertanulással egybekötött, több etapból álló, jól vezetett tanfolyamon igenis sokat lehet elérni. Hiszen ez az egyedüli módunk az akut karvezető-hiány megszüntetésére, vagy legalábbis enyhítésére. Mert az az illuzórikus lehetőség, amelyet ez a vezetőség újabban hangoztat, hogy ‚Ma már mindenki Pesten is tanulhat zenét, karvezetést‘ nem újság, és semmi esetre sem megoldás, amit nyomban be is bizonyítok: a II. világháború idején velem együtt nyolcan mentünk Budapestre zenét tanulni: Manga János /folklorisztika/, Országh Éva /zongora/, Hajmássy Imre /zongora/, Hegyi Imre /zongora/, Ébert Tibor /hegedű/, Král Ferenc /cselló/, Német László /kórusvezetés/, valamint jómagam /zongora – zeneszerzés/. E csoportból ketten vagyunk Csehszlovákiában, de csak magam tevékenykedek magyar kulturális téren. ... Nem úgy van-e valahogy, hogy még az ellenérték nélküli, nemzetiségi kötelességből végzett munkából, egyik legfontosabb zenei munkakörünkből is eliminálta ez a vezetőség ... az összes hazai szakembert, aki nemcsak ismerője a problémáknak, de évtizedekig harcosa is volt ez ügynek. Ha ez alól a kötelesség alól (a kórusvezető-képzés megoldása – a szerk .megj.) továbbra is kibúvót keresnek ezek a vezetők, úgy egyre világosabbá válik, hogy az ő ambícióik nem egyeztethetők össze a csehszlovákiai magyarság kulturális szükségleteivel.“ /Levél Dobos László tárca nélküli miniszterhez, Pozsony, 1969.12.14./ Két elismert, élvonalbeli muzsikus is levelet írt Dobosnak, hogy támogassa a kórusvezető-képzés ügyét és Szíjjártó ezzel kapcsolatos elképzeléseit: Németh–Šamorínsky István zeneszerző, a II. világháború előtti Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség volt országos karigazgatója, az általa alapított és vezetett pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület vezetője, aki kiváló növendékének nevezi a levélben Szíjjártót, és a neves karmester, Rajter Lajos. Ő így írt: „Erre a munkára /a kórusvezető-képzésre – a szerk. megj./ Szíjjártót kiváló pedagógiai és művészi felkészültsége mellett emberi kvalitásai miatt is a legmegfelelőbbnek tartom. Sok éve ismerem, együtt dolgoztunk, s ezért soraimat alapos megfontolás után írtam.“ A magyar karvezetői képzés Szíjjártó legfőbb szívügye volt. 1968-ban többoldalas beadvánnyal fordult a Csemadok akkori vezetéséhez, karvezető-tanfolyamok és a kórusmozgalom támogatása ügyében. Hiába. Csak ezt követően fordult Dobos László akkori miniszterhez. Ő semmit sem tudott tenni. Szíjjártó életműve megközelítőleg 60 opust tartalmaz, főleg pályázatokra, megrendelésekre írt. Népdalfeldolgozásait elsősorban az Ifjú Szívek Dal- és Táncegyüttes és a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara számára komponálta. Kórusműveinek egy része ugyan napvilágot látott a Csemadok gondozásában, de eléggé pontatlanul. Sokszor a szerző által ellenőrizetlenül jelentek meg a kották, olykor kórustagok által lemásolt kottákból átvéve, sok hibával. Hagyatékának pontosabb feldolgozása még a fiatal zenekutatókra vár. Mint Ág Tibor egy interjúban elmondta, ennek nagy akadálya, hogy a megjelentett művek nem kerültek kereskedelmi forgalomba, és a megjelent 200 példányt idővel kiselejtezték a közkönyvtárakból. /Dusza István: A szakmai szigort képviselte Új Szó 2001. 6. 11./ A Nap Kiadó Virágok vetélkedése címen 2000-ben kiadta népdalgyűjtéseinek egy, a kézirataiból rekonstruált részét, 193 népdalt. Alkotó tevékenységéről 1985-ben Szíjjártó így nyilatkozott Kövesdi Jánosnak: „Tudom, hogy lett volna még mondanivalóm (sőt, érzem, hogy még van mondanivalóm), de művészi pályám alakulása, az életkörülményeim nem mindig animáltak a komponáláshoz, sőt gyakran akadályoztak e nagy koncentrációt igénylő tevékenységemben. Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb a zeneszerző számára, röviden ezt felelhetem: veleszületett tehetség, jó és időben történt kiképzés, egy bizonyos fokú anyagi függetlenség és nem utolsósorban egy kis lelki, erkölcsi stimulus /biztatás/. Ezt a biztatást persze nem úgy értem, hogy a rokonság s a szűkebb ismeretségi kör tagjai dicsérjék, vagy lássák el jóindulatú tanácsokkal a kezdő zeneszerzőt. Ez a mód még senkinek sem vált a javára. Csak olyan dicséret vagy tanács ér valamit, amelynek hozzáértés a fedezete. Egy a fontos – a kritika legyen objektív és jóindulatú. A kreatív egyénekkel szemben alkalmazott rosszindulat vagy akárcsak nem objektív kritika már nagyon sok rosszat tett a művészi szférákban. Azt hiszem, erre nagyon jó példa Berzsenyi Dániel, nemes és érzékeny lelkű költőnk élete. ...sok mindent el kellett volna még mondanom a zene terén, amire azonban nemigen maradt sem időm, sem energiám. ...az idő és az energia mennyisége is relatív fogalom. Hogy ezeket mennyi munka elvégzésére lehet hasznosítani, attól is függ, hogy milyen hévvel végezzük a munkánkat. De mi produkálja a hevet, mi serkenti az alkotó vágyat? ... A CSEMTKÉ, amelynek létrehozásában én vállaltam a munka mennyiségében is a legnagyobb részt, fennállása óta 1984 első felében kért fel először kórusmű megírására, ami Dunajszký Géza indítványára vezethető vissza. Az Ifjú Szívek részére pedig kb. 14-15 évvel ezelőtt írtam utoljára zenét.“ Ehhez nem szükséges kommentár. Maximalista volt, a zenében nem ismert kompromisszumot. A pozsonyi Csehszlovák (később Szlovák) Rádió zenei rendezőjeként két dologról volt ismert: félelmetes anyagismeretéről és pontosságáról. A partitúra lehető legpontosabb megszólaltatása volt mindenkori célja, ami egyszerűen hangzik, csak a megvalósítása nehéz. Itt is szolgált, nagy alázattal: a szerzőt és művét. Ha leállított egy felvételt, mindig elmagyarázta, miért kíván más megoldást. A jó muzsikusok beismerték, hogy igaza van, a kevésbé jók elhíresztelték róla, hogy szőrszálhasogató, és kellemetlenkedéssel álltak bosszút. A rendszer egyik kedvenc dirigense elérte, hogy a központi pártbizottság behívassa, és kérdőre vonja. Az ok: Szíjjártó a dirigenset pontatlanságai miatt többször is ismétlésre kérte. Több felvétele, amelyet zenei rendezőként készített, nemzetközi díjat nyert. A külföldi elismerés felkeltette a kollégák irigységét, azt állították, csak azért jók a felvételei, mivel a legjobb akusztikájú teremben készültek, és egyikük elintézte, hogy többé ne kapja meg azt a termet. De Szíjjártó felvételeinek minősége változatlanul kitűnő maradt. Nem csoda, hogy a Szlovák Rádió honlapján a legjobb zenei rendezők sorában ma is az első helyen említik a nevét. (www.slovakradio.sk/sosr/) Életének nagy álma volt szimfonikus zenekart vezényelni. Ez a 60-as években többször megtörtént, amikor a nemzetiségi ünnepek alkalmával vezényelhette a Pozsonyi Filharmónia zenekarát. A 65. születésnapján pedig a Szlovák Filharmónia énekkarának közreműködésével rögzíthette hangszalagra Dénes György Csallóköz és Weöres Sándor Békét akarunk c. versére írt kompozícióit. 1985-ben azt nyilatkozta Kövesdi Jánosnak, hogy vannak még tervei. Ezeket már nem tudta megvalósítani, 1986. július 28-án meghalt. Tájainkon senki nem munkálkodott olyan következetességgel Kodály útmutatásainak megvalósításán, mint Szíjjártó Jenő. Nagy példaképét követve művészi tevékenységét közössége, a háborút követő jogfosztottságból épp csak ocsúdó szlovákiai magyarság szolgálatának tekintette, egy rendkívül nehéz történelmi időszakban segített ébren tartani nemzeti identitástudatát, feltámasztani hitét és bizakodását. Népzenei hagyományaink átörökítése vezette zeneszerzői, népdalgyűjtő, nevelő és szervező tevékenységét. A hazai magyar kórusmozgalom újjáélesztésében pótolhatatlan szerepet töltött be, kórusműveivel fiatalok nemzedékeit nevelte a zene szeretetére, nevelő munkájával pedagógusok hosszú sorát igényességre és közösségkovácsoló tevékenységre. Szilárd alapot adott, amelyre további nemzedékek építhetnek. S hogy Szíjjártó Jenő nem idejét múlt örökséget hagyott ránk, bizonyítják mestere, Kodály szavai: „…már azért is énekelni kell, mivel gépesített korunkban minden az ember természetes ösztöneinek elnyomására tör.” „…nem sokat ér, ha magunk dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Akkor mondjuk majd csak igazán: örvendjen az egész világ!“ Harmóniaszegény, egyre zaklatottabb napjainkban ez hatványozottan érvényes. Felvidék Ma, Vojtek Katalin,Pozsony, (2006.11.14), ddg
2009-05-29 17:50:01
2009.05.29.Mára kiveszett az az embertípus, amelynek Szíjjártó Jenő egyik legmarkánsabb megtestesítője volt. Kegyetlen kor és kegyetlen körülmények alakították ki ezt az emberfajtát: a diktatúra és a kisebbségi lét. Gerincropogtató évtizedek voltak, tömegeket görnyesztettek, hajlítottak meg: aki egyenesen tudott maradni, nemcsak a hatalom rosszallását váltotta ki, hanem az egyenesen maradni nem tudókét is. A szlovákiai magyarságon belül a kettős szorítás egy egészen sajátos, ma már valószínűtlennek tűnő, önfeláldozó embertípust termelt ki: ez munkásságát, életét teljesen alárendelte a közösség igényeinek, szükségleteinek, egész életében, egész életével szolgált. Ha kellett, népművelő volt, ha kellett, tervező, szervező és kivitelező és főleg kreatív alkotó, miközben – saját egyéni érdekeit nem tekintve, sőt azok ellenében – nem fogadta el a hivatalos hatalom előnyös ajánlatait, a tehetségéhez, képességeihez valóban méltó megbízatásokat. Elfogadta viszont a gáncsoskodást, a kicsinyes bántást, a mellőzést, mint ami helyzetének természetes velejárója. Szíjjártó Jenő ezt az embertípust testesítette meg. Prométheuszi alkat volt, a sötétségbe világosságot hozók fajtájából. Megszállott, küldetéses ember, aki egy mostoha korban, a második világháborút követő időszakban a vigasztaló zene erejével igyekezett gyógyítani a hontalanság évei ütötte sebeket, és visszaadni egy hitében, emberi méltóságában megtépázott közösség önbecsülését. Zeneszerzőként, népdalgyűjtőként, karnagyként, kórusszervezőként, szakmai tanácsadóként, pedagógusként mindig hézagpótló szerepet vállalt, azt teremtette meg, ami a legfájóbban hiányzott a hazai magyar kulturális életből. Az már a rendszer aberráltságából adódott, hogy amint sikerült óriási munkával összekovácsolnia és megfelelő szintre emelnie egy együttest, közbeszólt a hatalom, és megszüntette. Politikai percemberkék, zenei analfabéták zaklatták, gátolták munkájában. Hátat fordíthatott volna a honi mizériának, hisz hívták Bécsbe, ragyogó fizetést ígérve felkínálták neki az Osztrák Rádió zenei rendezői posztját. Kitűnően beszélt németül (franciául is), a nyelv nem jelentett volna akadályt. Mégis maradt. Egyenessége, szókimondása miatt nemegyszer támadtak problémái. A mellőzés bántotta, de igyekezett nem mutatni. Csak gyakrabban fordult mindenkori vigasztalójához, Bach muzsikájához, és műveinek hangvétele lett borongósabb, szomorúbb. A tűrés képességét hazulról, otthoni környezetéből hozta. Szíjjártó Jenő 1919. július 17-én született az Igló (Spišská Nová Ves) járásbeli Gölnicbányán (Gelnica) egy tízgyermekes család kilencedik gyermekeként. Szülei Budapestről érkeztek 1904-ben a három nemzetiség (németek, szlovákok, magyarok) lakta bányavárosba. A trianoni békeszerződés után, (miután apja kivágta a város főterén lévő Csehszlovák zászlót) elvesztették állampolgárságukat és édesapját menesztették a város mérnöki posztjáról és vagyonukat elkobozták. Az állampolgárság nélküli, vízvezeték-szerelőként dolgozó apa keveset keresett, a család nyomorgott. A gyermekkori nélkülözés és egy iskolai kísérletezés következménye volt Szíjjártó Jenő nagymértékű rövidlátása, amely később megnehezítette tanulmányait, de szívós akaratával, kitartásával legyőzte ezt a hátrányát. Kilencéves volt, amikor a család Nyitrára költözött. Korán megnyilvánuló muzikalitását édesanyjától örökölte, aki szépen zongorázott, és kellemes énekhangja volt. Kölcsönzongorán tanult, jórészt egyedül, irányítás nélkül, nagyon szorgalmasan. Az elemi iskola befejezése után állampolgárság híján nem tanulhatott tovább. Édesapja 1937-ben meghalt. 1941-ben a család megkapta a csehszlovák állampolgárságot, így végre megvalósíthatta nagy álmát, jelentkezhetett a pozsonyi Állami Konzervatóriumra. Még abban az évben felvették a konzervatórium zeneszerzés szakára, Alexander Moyzeshez, később Eugen Suchoň, Ladislav Németh-Šamorinský, Kornel Schimpl voltak a tanárai. A pozsonyi diákotthonban jegyzett le először népdalokat, amelyeket Nyitra környéki diáktársaitól hallott. 1943–tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait zeneszerzés (Viski Jánosnál) és zongora szakon (Ditrói Csiby Józsefnél), ahol annak ellenére, hogy nem fejezte be a konzervatóriumot (de gimnáziumi végzettsége volt), rögtön a zongora szak második évfolyamára került. Legfőbb vágya, hogy Kodály Zoltánnál tanuljon, csak részben teljesült: Kodály 1940-ben nyugdíjba vonult, és csupán hetente egyszer járt be a főiskolára, népdalelemzést tartani. Szíjjártó a háború alatt rengeteget nélkülözött, éhezett, végül tanulmányait megszakítva, teljesen lefogyva, súlyos betegen hazatért Nyitrára, édesanyjához. Miután felépült, bekapcsolódott a város zenei életébe. 1948. február 21-én a járási nemzeti bizottság épületének csarnokában Bach-koncertet vezényelt olyan neves előadóművészek közreműködésével, mint Dr. Janko Blaho, Olga Hanáková énekesek, Michal Karin zongoraművész. A koncertet a rádió is rögzítette. Sikerére jellemző, hogy még évtizedek múlva is találkozott emberekkel, akik meleg szavakkal emlékeztek vissza erre az eseményre. A hangversenynek köszönhetően 1951-ben befejezhette tanulmányait a pozsonyi Konzervatórium karmester szakán, Kornel Schimpl osztályában. A főiskolára azonban már nem tudott bejutni. Alexander Moyzes, első konzervatóriumi tanára soha nem bocsátotta meg, hogy rendkívül tehetséges tanítványa elment tőle, és a budapesti zeneművészeti főiskolát választotta. Mint a szlovák zenei élet élvonalába tartozó művész, nagy befolyással bírt, és el tudta érni, hogy Szíjjártó Jenő ne fejezhesse be Pozsonyban a Budapesten megkezdett főiskolai tanulmányait. Szíjjártó első munkahelye a pozsonyi Tervhivatal volt, itt a sportlétesítmények „szakelőadójaként“ dolgozott. Szerencsére, nem sokáig: 1951 júliusától a Csehszlovák Rádió pozsonyi szerkesztőségének zenei rendezője. Közben a Csemadok Központi Bizottságában és a Szlovák Népművészeti Központban (Slovenské ústredie ľudovej umeleckej tvorivosti) is dolgozott előadóként. 1953 májusában, a Csemadok égisze alatt, Ág Tibor és Béres József szervezésével létrejött a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, a NÉPES. Szíjjártó novemberben kapcsolódott be tevékenységébe, szervezője, karmestere, zeneszerzője lett, és 1954 márciusában otthagyta kitűnő állását a rádióban, hogy teljesen az együttesnek szentelhesse idejét. Óriási energiákat sűrített munkájába, lelkesedése mindenkire átragadt, és ez meglátszott a teljesítményen is. 1954. áprilisában volt a NÉPES első fellépése a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban, a bemutatkozásnak forró sikere volt. Az előadáson megjelentek a politikai és kulturális élet vezető személyiségei, az utóbbiak között Eugen Suchoň és Alexander Moyzes zeneszerzők, valamint olyan neves művészek, mint Ferencsik János, a budapesti Operaház vezető karnagya és Alekszander Tomszkij, a moszkvai Bolsoj koreográfusa, aki épp A vörös mák c. szovjet balettet tanította be Pozsonyban. Az előadást követő ünnepi vacsorán Moyzes, Suchoň és mások a rendkívül rövid idő, nem egész egy év alatt elért kiváló eredmények feletti csodálkozásuknak és elismerésüknek adtak hangot. A NÉPES vidéki szereplései során valóságos iskolát teremtett, példáján felbuzdulva az országban több helyen táncegyüttesek alakultak. Hatalmas sikere nem lehetett a szlovák politikai vezetés ínyére, mert nem egészen kétéves működés után, érdemi indoklás nélkül, hatalmi szóval (a döntést még írásban sem adták) megszüntették. Feloszlatása után Szíjjártó Jenő Ág Tiborral és másokkal népdalgyűjtő munkába kezdett. (Évtizedek múlva hasztalanul keresték az akkor gyűjtött és leadott népzenei anyagot, a mai napig nem jutottak nyomára. Egyes vélemények szerint megsemmisültek. A szerk. megj.) Legkedvesebb gyűjtőterülete Nyitra vidéke és Gömör volt. Munkássága során több mint 500 népdalt gyűjtött és dolgozott fel. A gyűjtött anyag egy részéből tánckoreográfiák kísérőzenéje lett (pl. Sárdó, A pincénél), és kórusművek születtek, az utóbbiak máig stabil bázisát alkotják hazai magyar énekkaraink repertoárjának. A Nyitra vidéki népi dallamokból született legismertebb kompozíciója, a Zoboralji lakodalmas, a zsérei gyűjtésből gyönyörű kórusműve, az Esti hangulat Zsérén, amelyre Angliában is felfigyeltek. A NÉPES megszüntetése után nem tudott azonnal visszakerülni a rádióban azelőtt betöltött zenei rendezői posztjára. Szívesen vállalta volna egy intézmény keretében a hivatásos népdalgyűjtő munkáját, de ilyen intézmény nem létezett. (Ma sincs.) Egy ideig a Csemadok Központi Bizottságában dolgozott, majd a pozsonyi Népművelési Intézet zenei szakosztályának referenseként tanfolyamokat szervezett, népdalokat dolgozott fel, részben gyűjtött. 1958-ban majd 1961-ben rendezte meg a CSEMADOK a zselízi országos ének- és zenekari fesztivált. 1967-ben kirobbanó sikert aratott a Weöres Sándor versére írt Szíjjártó-mű, a Békét akarunk, amely a szerző vezényelte összkar előadásában hangzott el. Hogy milyen hatást váltott ki, jól érzékelteti egy újságcikk: „‘A békét akarunk‘ szívet megkapó, szemet könnyeztető dal előadását szűnni nem akaró tapsorkán fogadta. Az együttes kétszer énekelte el, s a hálás közönség harmadszor is kikövetelte e gyönyörű dal megismétlését.“ (Török Elemér: Ezer ajak zengte... – Új Ifjúság, 1961.6.27.) Szíjjártó ezt a produkciót, az 1961. évi zselízi fesztivál záró összkórusát tartotta élete legnagyobb sikerélményének – jellemző módon azért, mert igazolta akusztikai teóriáját, vagyis azt, hogy a kórushangversenyek számára a zárt tér az ideális, a szabadtéri előadásokon nem érvényesülhet a hangzás minden szépsége. Pedig a hatalmas eufória, a lázas átszellemültség egészen másból táplálkozott: a boldog közösségi egymásra találásból, az „itt vagyunk és erősek vagyunk“ élményéből. Évtizedek után ez volt az első, hatóságilag jóváhagyott, tömeges magyar kulturális rendezvény Szlovákiában, erőt és önbizalmat adó, hatalmas demonstráció. Nem mintha Szíjjártó ezt nem tudta volna, hisz a háború után elsőként ismerte fel, hogy a kitelepítéssel, reszlovakizálással megnyomorított szlovákiai magyarság csak akkor állhat talpra, ha kultúrája, értékei ismeretében visszaszerzi önbecsülését. Ugyanilyen frenetikus sikere volt Szíjjártó Békét akarunk c. dalának az 1964-ben rendezett első galántai Kodály-napokon, amelyet szintén az összkórussal szólaltatott meg, 1200 emberrel, gyermekekkel és felnőttekkel. Galántán ez volt a zárószám (Kodály/Berzsenyi A magyarokhoz c. kórusművét akkor nem engedélyezték), tapsorkán, könnyes arcok, akik ott voltak, ma is mint felemelő, felejthetetlen élményt emlegetik. Szíjjártó a galántai kórusfesztivál zsűri tagja volt, majd elnöke, egészen haláláig. Rendkívül izgalmas, és Szíjjártót remekül jellemzi az a Hét. c. hetilapban megjelent beszélgetés, amelyben a Kodály Napok szervezői, résztvevői mondják el véleményüket a rendezvényről. Mindenki roppant óvatosan fogalmaz, tiszteletköröket csinál, hálás és elégedett. Csak Szíjjártó szavaiból hiányzik a rendszer által elvárt szervilis hála, amit mond, szigorúan szakmai észrevételek. Köztük olyan – közvetett módon a rendszer lépéseit bíráló – mozzanatok, mint a kórusmozgalom összehasonlítása az első Csehszlovák Köztársaságbelivel az utóbbi javára, a kántortanítók 1945 utáni elmozdításának, a Csemadokkal szembeni korábbi kultúrpolitikának a helytelenítése, a kórusvezető-képzés hiányának felemlegetése. Szól az elismerés hiányáról is, amely odavezet, hogy „néhány magyar szakember úgy véli, jobban jár, ha szlovák vonalon próbál érvényesülni.“ /Mács József: Vélemények a Kodály-napokról – Hét, 1969. július 13./ Szíjjártó Még egyszer a Kodály-napokról c. írásában ismét visszatért a témára, és részletesebben kifejtette előzőleg elhangzott fenntartásait, főleg a kórusvezető-képzés fontosságára hívta fel a figyelmet /Hét, 1969/31/. Érdekes olvasni a kórusok reakcióit, a hangzatos szocialista, internacionalista szólamokba csomagolt szövegeket, amelyek azonban teljes mértékben osztják Szíjjártó véleményét. Jellemző, hogy az egyik levelet a kórustagok nem, csak a helyi Csemadok-elnök merte aláírni, aki akkor már nyugdíjas volt. A félelem erősen működött az emberekben. 1964-ben megvalósult Szíjjártó régóta dédelgetett álma, megalakult a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara (CSEMTKÉ). 1959-ben már tett kísérletet a megszervezésére Pozsonyban és környékén, akkor sikertelenül. Öt év múlva sikerrel járt, mégis ez a siker hozta élete legnagyobb csalódását. Súlyos traumaként élte meg, hogy nem lehetett a CSEMTKÉ vezető karnagya, noha ő hozta létre, megszervezésében oroszlánrésze volt. Még arra sem érdemesítették, hogy bekerüljön a neve a kórus első műsorfüzetébe, ahol pedig egy sereg név díszelgett, mint a kórus létrehozásában érdemeket szerzetteké. Kövesdi Jánosnak 1985-ben adott interjújában ezt mondta: „Ami különösen fáj, az az, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága, amely tudta, ki a CSEMTKÉ szervezésének fő mozgató rugója, nem érdeklődött afelől, mi történt azzal a rugóval, mi kényszerítette arra, hogy otthagyja a helyét? De gondolom, nem jó követnem ezt a gondolatmenetet, mert a keserű emlékek okozta, részben már behegedt sebek kiújulnak, és ez kinek használ.“ Szíjjártó Kodály gondolataiból kiindulva ki szerette volna terjeszteni a kórusmozgalmat Szlovákia magyar lakta területének egészére, ehhez azonban képzett kórusvezetőkre lett volna szükség. A kórusvezető-képzést a CSEMTKÉ egyik fő feladatának tartotta, és ezt le is fektette a kórus alapszabályzatában, mert azt is ő dolgozta ki. Hogy milyen vakokkal és süketekkel kellett Don Quijote-i küzdelmeket vívnia, mutatja az alábbi levélrészlet. „A Központi Tanítói Énekkar vezetősége ötévi működése alatt nem tett még komoly, érdemleges lépéseket a karvezető-oktatás terén, sőt ma már azt hangoztatja, hogy ‚kurzusokon nem lehet kórusvezetőket produkálni‘. Ez nem így van, mert 2-3 éves, egyéni obligát hangszertanulással egybekötött, több etapból álló, jól vezetett tanfolyamon igenis sokat lehet elérni. Hiszen ez az egyedüli módunk az akut karvezető-hiány megszüntetésére, vagy legalábbis enyhítésére. Mert az az illuzórikus lehetőség, amelyet ez a vezetőség újabban hangoztat, hogy ‚Ma már mindenki Pesten is tanulhat zenét, karvezetést‘ nem újság, és semmi esetre sem megoldás, amit nyomban be is bizonyítok: a II. világháború idején velem együtt nyolcan mentünk Budapestre zenét tanulni: Manga János /folklorisztika/, Országh Éva /zongora/, Hajmássy Imre /zongora/, Hegyi Imre /zongora/, Ébert Tibor /hegedű/, Král Ferenc /cselló/, Német László /kórusvezetés/, valamint jómagam /zongora – zeneszerzés/. E csoportból ketten vagyunk Csehszlovákiában, de csak magam tevékenykedek magyar kulturális téren. ... Nem úgy van-e valahogy, hogy még az ellenérték nélküli, nemzetiségi kötelességből végzett munkából, egyik legfontosabb zenei munkakörünkből is eliminálta ez a vezetőség ... az összes hazai szakembert, aki nemcsak ismerője a problémáknak, de évtizedekig harcosa is volt ez ügynek. Ha ez alól a kötelesség alól (a kórusvezető-képzés megoldása – a szerk .megj.) továbbra is kibúvót keresnek ezek a vezetők, úgy egyre világosabbá válik, hogy az ő ambícióik nem egyeztethetők össze a csehszlovákiai magyarság kulturális szükségleteivel.“ /Levél Dobos László tárca nélküli miniszterhez, Pozsony, 1969.12.14./ Két elismert, élvonalbeli muzsikus is levelet írt Dobosnak, hogy támogassa a kórusvezető-képzés ügyét és Szíjjártó ezzel kapcsolatos elképzeléseit: Németh–Šamorínsky István zeneszerző, a II. világháború előtti Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség volt országos karigazgatója, az általa alapított és vezetett pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület vezetője, aki kiváló növendékének nevezi a levélben Szíjjártót, és a neves karmester, Rajter Lajos. Ő így írt: „Erre a munkára /a kórusvezető-képzésre – a szerk. megj./ Szíjjártót kiváló pedagógiai és művészi felkészültsége mellett emberi kvalitásai miatt is a legmegfelelőbbnek tartom. Sok éve ismerem, együtt dolgoztunk, s ezért soraimat alapos megfontolás után írtam.“ A magyar karvezetői képzés Szíjjártó legfőbb szívügye volt. 1968-ban többoldalas beadvánnyal fordult a Csemadok akkori vezetéséhez, karvezető-tanfolyamok és a kórusmozgalom támogatása ügyében. Hiába. Csak ezt követően fordult Dobos László akkori miniszterhez. Ő semmit sem tudott tenni. Szíjjártó életműve megközelítőleg 60 opust tartalmaz, főleg pályázatokra, megrendelésekre írt. Népdalfeldolgozásait elsősorban az Ifjú Szívek Dal- és Táncegyüttes és a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara számára komponálta. Kórusműveinek egy része ugyan napvilágot látott a Csemadok gondozásában, de eléggé pontatlanul. Sokszor a szerző által ellenőrizetlenül jelentek meg a kották, olykor kórustagok által lemásolt kottákból átvéve, sok hibával. Hagyatékának pontosabb feldolgozása még a fiatal zenekutatókra vár. Mint Ág Tibor egy interjúban elmondta, ennek nagy akadálya, hogy a megjelentett művek nem kerültek kereskedelmi forgalomba, és a megjelent 200 példányt idővel kiselejtezték a közkönyvtárakból. /Dusza István: A szakmai szigort képviselte Új Szó 2001. 6. 11./ A Nap Kiadó Virágok vetélkedése címen 2000-ben kiadta népdalgyűjtéseinek egy, a kézirataiból rekonstruált részét, 193 népdalt. Alkotó tevékenységéről 1985-ben Szíjjártó így nyilatkozott Kövesdi Jánosnak: „Tudom, hogy lett volna még mondanivalóm (sőt, érzem, hogy még van mondanivalóm), de művészi pályám alakulása, az életkörülményeim nem mindig animáltak a komponáláshoz, sőt gyakran akadályoztak e nagy koncentrációt igénylő tevékenységemben. Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb a zeneszerző számára, röviden ezt felelhetem: veleszületett tehetség, jó és időben történt kiképzés, egy bizonyos fokú anyagi függetlenség és nem utolsósorban egy kis lelki, erkölcsi stimulus /biztatás/. Ezt a biztatást persze nem úgy értem, hogy a rokonság s a szűkebb ismeretségi kör tagjai dicsérjék, vagy lássák el jóindulatú tanácsokkal a kezdő zeneszerzőt. Ez a mód még senkinek sem vált a javára. Csak olyan dicséret vagy tanács ér valamit, amelynek hozzáértés a fedezete. Egy a fontos – a kritika legyen objektív és jóindulatú. A kreatív egyénekkel szemben alkalmazott rosszindulat vagy akárcsak nem objektív kritika már nagyon sok rosszat tett a művészi szférákban. Azt hiszem, erre nagyon jó példa Berzsenyi Dániel, nemes és érzékeny lelkű költőnk élete. ...sok mindent el kellett volna még mondanom a zene terén, amire azonban nemigen maradt sem időm, sem energiám. ...az idő és az energia mennyisége is relatív fogalom. Hogy ezeket mennyi munka elvégzésére lehet hasznosítani, attól is függ, hogy milyen hévvel végezzük a munkánkat. De mi produkálja a hevet, mi serkenti az alkotó vágyat? ... A CSEMTKÉ, amelynek létrehozásában én vállaltam a munka mennyiségében is a legnagyobb részt, fennállása óta 1984 első felében kért fel először kórusmű megírására, ami Dunajszký Géza indítványára vezethető vissza. Az Ifjú Szívek részére pedig kb. 14-15 évvel ezelőtt írtam utoljára zenét.“ Ehhez nem szükséges kommentár. Maximalista volt, a zenében nem ismert kompromisszumot. A pozsonyi Csehszlovák (később Szlovák) Rádió zenei rendezőjeként két dologról volt ismert: félelmetes anyagismeretéről és pontosságáról. A partitúra lehető legpontosabb megszólaltatása volt mindenkori célja, ami egyszerűen hangzik, csak a megvalósítása nehéz. Itt is szolgált, nagy alázattal: a szerzőt és művét. Ha leállított egy felvételt, mindig elmagyarázta, miért kíván más megoldást. A jó muzsikusok beismerték, hogy igaza van, a kevésbé jók elhíresztelték róla, hogy szőrszálhasogató, és kellemetlenkedéssel álltak bosszút. A rendszer egyik kedvenc dirigense elérte, hogy a központi pártbizottság behívassa, és kérdőre vonja. Az ok: Szíjjártó a dirigenset pontatlanságai miatt többször is ismétlésre kérte. Több felvétele, amelyet zenei rendezőként készített, nemzetközi díjat nyert. A külföldi elismerés felkeltette a kollégák irigységét, azt állították, csak azért jók a felvételei, mivel a legjobb akusztikájú teremben készültek, és egyikük elintézte, hogy többé ne kapja meg azt a termet. De Szíjjártó felvételeinek minősége változatlanul kitűnő maradt. Nem csoda, hogy a Szlovák Rádió honlapján a legjobb zenei rendezők sorában ma is az első helyen említik a nevét. (www.slovakradio.sk/sosr/) Életének nagy álma volt szimfonikus zenekart vezényelni. Ez a 60-as években többször megtörtént, amikor a nemzetiségi ünnepek alkalmával vezényelhette a Pozsonyi Filharmónia zenekarát. A 65. születésnapján pedig a Szlovák Filharmónia énekkarának közreműködésével rögzíthette hangszalagra Dénes György Csallóköz és Weöres Sándor Békét akarunk c. versére írt kompozícióit. 1985-ben azt nyilatkozta Kövesdi Jánosnak, hogy vannak még tervei. Ezeket már nem tudta megvalósítani, 1986. július 28-án meghalt. Tájainkon senki nem munkálkodott olyan következetességgel Kodály útmutatásainak megvalósításán, mint Szíjjártó Jenő. Nagy példaképét követve művészi tevékenységét közössége, a háborút követő jogfosztottságból épp csak ocsúdó szlovákiai magyarság szolgálatának tekintette, egy rendkívül nehéz történelmi időszakban segített ébren tartani nemzeti identitástudatát, feltámasztani hitét és bizakodását. Népzenei hagyományaink átörökítése vezette zeneszerzői, népdalgyűjtő, nevelő és szervező tevékenységét. A hazai magyar kórusmozgalom újjáélesztésében pótolhatatlan szerepet töltött be, kórusműveivel fiatalok nemzedékeit nevelte a zene szeretetére, nevelő munkájával pedagógusok hosszú sorát igényességre és közösségkovácsoló tevékenységre. Szilárd alapot adott, amelyre további nemzedékek építhetnek. S hogy Szíjjártó Jenő nem idejét múlt örökséget hagyott ránk, bizonyítják mestere, Kodály szavai: „…már azért is énekelni kell, mivel gépesített korunkban minden az ember természetes ösztöneinek elnyomására tör.” „…nem sokat ér, ha magunk dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Akkor mondjuk majd csak igazán: örvendjen az egész világ!“ Harmóniaszegény, egyre zaklatottabb napjainkban ez hatványozottan érvényes. Felvidék Ma, Vojtek Katalin,Pozsony, (2006.11.14), ddg
» Pályázat magyarországi részképzésre
2009-05-29 17:47:54
2009.05.29.A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma a Balassi Intézettel közösen pályázatot hirdet miniszteri ösztöndíjas részképzésre vagy részképzős tanulmányútra a magyarországi felsőoktatási intézmények nappali tagozatán a 2009/2010-es tanév őszi szemeszterére. A pályázatokat 2009 május 28-tól lehet benyújtani, beadásának és postai beérkezésének határideje: 2009. június 29-e, 16.00 óra. A pályázatokat a Szövetség a Közös Célokért pozsonyi irodájába kell benyújtani (Nám. 1 . mája 10-12, 815 57 Bratislava). Hiánypótlásra július 6-ig van lehetőség. A részképzésben résztvevők havi miniszteri ösztöndíja 40 460,- Ft/hó. Pályázni teljes szemeszteres részképzésre (öt hónap) és részképzős tanulmányútra (1-3 hónap) lehet. A részképzős tanulmányútra elnyert ösztöndíj 2009. október 1. és 2010. január 15. közt használható fel. A pályázati adatlap a Szövetség a Közös Célokért irodáiban és a Diákhálózatnál 2009. május 28-tól beszerezhető, és letölthető: a www.martonaron.hu, www.szakc.sk és a www.diakhalozat.sk honlapokról. Teljes szemeszteres részképzés Azon személyek pályázhatnak, akik - legalább 2 lezárt szemeszterrel rendelkeznek a részképzés megkezdésének időpontjában – e kitétel nem vonatkozik a mesterképzési ciklusban résztvevőkre Részképzős tanulmányút Azon személyek pályázhatnak, akik - legalább 2 lezárt szemeszterrel rendelkeznek a részképzés megkezdésének időpontjában – e kitétel nem vonatkozik a mesterképzési ciklusban résztvevőkre További információ kérhető: Szövetség a Közös Célokért pozsonyi irodája 815 57 Pozsony (Bratislava), Nám. 1. mája 10-12. Tel.: +421-2-52637633, Mobil: +421-915733224 Fax: + 421- 2-52637632 E-mail: \n pozsony@szakc.sk Ezt az email címet a spamrobotok ellen védjük, megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát vagy \n neszmeri@szakc.sk Ezt az email címet a spamrobotok ellen védjük, megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát
2009-05-29 17:47:54
2009.05.29.A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma a Balassi Intézettel közösen pályázatot hirdet miniszteri ösztöndíjas részképzésre vagy részképzős tanulmányútra a magyarországi felsőoktatási intézmények nappali tagozatán a 2009/2010-es tanév őszi szemeszterére. A pályázatokat 2009 május 28-tól lehet benyújtani, beadásának és postai beérkezésének határideje: 2009. június 29-e, 16.00 óra. A pályázatokat a Szövetség a Közös Célokért pozsonyi irodájába kell benyújtani (Nám. 1 . mája 10-12, 815 57 Bratislava). Hiánypótlásra július 6-ig van lehetőség. A részképzésben résztvevők havi miniszteri ösztöndíja 40 460,- Ft/hó. Pályázni teljes szemeszteres részképzésre (öt hónap) és részképzős tanulmányútra (1-3 hónap) lehet. A részképzős tanulmányútra elnyert ösztöndíj 2009. október 1. és 2010. január 15. közt használható fel. A pályázati adatlap a Szövetség a Közös Célokért irodáiban és a Diákhálózatnál 2009. május 28-tól beszerezhető, és letölthető: a www.martonaron.hu, www.szakc.sk és a www.diakhalozat.sk honlapokról. Teljes szemeszteres részképzés Azon személyek pályázhatnak, akik - legalább 2 lezárt szemeszterrel rendelkeznek a részképzés megkezdésének időpontjában – e kitétel nem vonatkozik a mesterképzési ciklusban résztvevőkre Részképzős tanulmányút Azon személyek pályázhatnak, akik - legalább 2 lezárt szemeszterrel rendelkeznek a részképzés megkezdésének időpontjában – e kitétel nem vonatkozik a mesterképzési ciklusban résztvevőkre További információ kérhető: Szövetség a Közös Célokért pozsonyi irodája 815 57 Pozsony (Bratislava), Nám. 1. mája 10-12. Tel.: +421-2-52637633, Mobil: +421-915733224 Fax: + 421- 2-52637632 E-mail: \n pozsony@szakc.sk Ezt az email címet a spamrobotok ellen védjük, megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát vagy \n neszmeri@szakc.sk Ezt az email címet a spamrobotok ellen védjük, megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát
» A felnőttek is szeretik a mesét?
2009-05-27 19:04:21
2009.05.27. Az AMICITIA légi Baráti Társulás vezetősége, miután tudomást szerzett a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség tavaszi pályázati felhívásáról, miszerint támogathatók az ifjú tehetségek, azonnal cselekedett. Mivel sikeresen vették az akadályt, meghirdették meseíró versenyüket a nagy mesemondó, Benedek Elek születésének 150. évfordulója jegyében, melyre minden olyan jelentkező munkáját várták, aki már betöltötte a 6. életévét és még nem múlt el 99 éves. S hogy a verseny emlékezetes maradjon minden résztvevő számára, gálaműsor keretében értékelték a beérkezett meséket. A nagy sikerű rendezvényt e-mailben üdvözölte a romániai Kisbaconban elő Szabó Réka, Benedek Elek dédunokája is - majd a háromtagú bíráló bizottság előtt, melynek tagjai Szőke József, a Síró hóember mesekönyv szerzője, Jády Mónika, az ÚJ NŐ riportere valamint Horváth Erzsébet, gellei pedagógus voltak, minden meseíró maga olvasta fel meséjét. S amíg az eredmény megszületett, a Kicsi Hang verséneklő együttes szórakoztatta a szép számban megjelent érdeklődőket. Az első kategória - 6-10 évesek - győztesei Németh Enikő, Sill Kata és Fekete Klaudia, a második kategória - 11-16 évesek - legjobbjai Posztós József, Gyökeres Viktória és Ulekla Alexandra. A felnőttek közül Rigó Tibor verses meséje vitte el a pálmát, követve őt Süli Éva és Miklós Judit. A közönségdíjat, melyet Varga Gabriella vállalkozó ajánlott fel - Rigó Tibor, Németh Enikő, Ulekla Alexandra és Kollár Erzsébet kapták meg. A verseny fő támogatójának, a Községi Hivatalnak különdíja Süli Évához, Csiba Balázshoz, Bugár Zsuzsannához és Szászi Lászlóhoz került. S hogy minden versenyző jutalmat kaphatott, köszönhető a rendezvény támogatóinak, a Családi Könyvklubnak, a Molnár Könyvnek, az ÚJ NŐ szerkesztőségének, Szabó Vidornak, Lakatos Renátának, a helyi alapiskolának és óvodának, a járási művelődési központnak és a Katedra szerkesztőségének. Az AMICITIA a versenyt követően kis füzetet ad ki, mely tartalmazza valamennyi díjazott mesét. Felvidék Ma, Csiba Lídia
2009-05-27 19:04:21
2009.05.27. Az AMICITIA légi Baráti Társulás vezetősége, miután tudomást szerzett a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség tavaszi pályázati felhívásáról, miszerint támogathatók az ifjú tehetségek, azonnal cselekedett. Mivel sikeresen vették az akadályt, meghirdették meseíró versenyüket a nagy mesemondó, Benedek Elek születésének 150. évfordulója jegyében, melyre minden olyan jelentkező munkáját várták, aki már betöltötte a 6. életévét és még nem múlt el 99 éves. S hogy a verseny emlékezetes maradjon minden résztvevő számára, gálaműsor keretében értékelték a beérkezett meséket. A nagy sikerű rendezvényt e-mailben üdvözölte a romániai Kisbaconban elő Szabó Réka, Benedek Elek dédunokája is - majd a háromtagú bíráló bizottság előtt, melynek tagjai Szőke József, a Síró hóember mesekönyv szerzője, Jády Mónika, az ÚJ NŐ riportere valamint Horváth Erzsébet, gellei pedagógus voltak, minden meseíró maga olvasta fel meséjét. S amíg az eredmény megszületett, a Kicsi Hang verséneklő együttes szórakoztatta a szép számban megjelent érdeklődőket. Az első kategória - 6-10 évesek - győztesei Németh Enikő, Sill Kata és Fekete Klaudia, a második kategória - 11-16 évesek - legjobbjai Posztós József, Gyökeres Viktória és Ulekla Alexandra. A felnőttek közül Rigó Tibor verses meséje vitte el a pálmát, követve őt Süli Éva és Miklós Judit. A közönségdíjat, melyet Varga Gabriella vállalkozó ajánlott fel - Rigó Tibor, Németh Enikő, Ulekla Alexandra és Kollár Erzsébet kapták meg. A verseny fő támogatójának, a Községi Hivatalnak különdíja Süli Évához, Csiba Balázshoz, Bugár Zsuzsannához és Szászi Lászlóhoz került. S hogy minden versenyző jutalmat kaphatott, köszönhető a rendezvény támogatóinak, a Családi Könyvklubnak, a Molnár Könyvnek, az ÚJ NŐ szerkesztőségének, Szabó Vidornak, Lakatos Renátának, a helyi alapiskolának és óvodának, a járási művelődési központnak és a Katedra szerkesztőségének. Az AMICITIA a versenyt követően kis füzetet ad ki, mely tartalmazza valamennyi díjazott mesét. Felvidék Ma, Csiba Lídia
» Zajlik az élet a Kortárs Magyar Galériában
2009-05-27 19:01:56
2009.05.27. A dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria számos kiállításnak és rendezvények ad otthont minden évben. Szinte nincs olyan hónap, hogy ne történne valami a Vermes-villában. Nincs ez másképp májusban sem. A hónap közepén nyílt Juhász R. József „Egy lehetséges múlt” című interaktív hanginstallációja, amelyet már idáig is több százan tekintettek meg. A dunaszerdahelyi iskolások tanáraikkal szép számban érkeznek, hogy a kortárs művészet szlovákiai magyar képviselőjének kiállítását megtekinthessék, és jelen esetben saját maguk is bekapcsolódhassanak a kiállított tárgyak megszólaltatásába. A tárlat június 12-ig tekinthető meg a Vermes-villában,. Május 19-én ülésezett a Kortárs Magyar Galéria kuratóriuma, akik először meghallgatták Gaál Derzsi Ildikó gazdasági és munkabeszámolóját, majd rátértek a jubileumi, X. Nemzetközi Művésztelep megszervezésére. A kuratórium jelenlevő tagjai javasoltak művészeket az augusztus 3-9. között Dunaszerdahelyen megrendezendő művésztelepre. A meghívottak között szlovákiai magyar és magyarországi kortárs művészek is szerepelnek. Hulkó Gábor alpolgármester biztosította a kuratórium tagjait, hogy Dunaszerdahely Város Önkormányzata a továbbiakban is segíti majd a Kortárs Magyar Galéria munkáját. Júniusban sem áll meg az élet a Vermes-villában. Június 20-án tartják immár második alkalommal az Éjszaka a Vermes-villában című rendezvényt a galériában. A gazdag kulturális program a következőkből áll: Program: 18:00 Kelemen Károly önálló tárlatának megnyitója. A kiállítás megnyitja és tárlatvezetést tart N. Mészáros Júlia, a Győri Városi Múzeum igazgatója. 19:30 Derzsi György és Vadkert Imre az István a király c. rockoperából adnak elő részleteket. 20:30 Mireisz Tibor, nagykancellár: A Szent Korona ikonográfiája – Művészettörténeti bemutató a Szent Koronáról. A Szent Korona mása megtekinthető lesz a Vermes-villában a rendezvény alatt. Közreműködik a Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője Szent Korona Lovagrendje. 21:30 2009 a Csillagászat éve – UMa Csillagászati Egyesület, Szlovákia (filmvetítés, előadás, esti távcsövezés) 22:30 Táltosok és tudós pásztorok – Nagy Iván etnográfus előadása 23:30 Komolyzenei koncert 00:00 Bezárja kapuit a Vermes-villa A rendezvények mellett ismét sor kerül majd idén is a Fényképek Dunaszerdahelyről 2009 című fotópályázatra. A pontos kiírás megtalálható a www.kmgaleria.eu honlapon. Felvidék Ma, atos
2009-05-27 19:01:56
2009.05.27. A dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria számos kiállításnak és rendezvények ad otthont minden évben. Szinte nincs olyan hónap, hogy ne történne valami a Vermes-villában. Nincs ez másképp májusban sem. A hónap közepén nyílt Juhász R. József „Egy lehetséges múlt” című interaktív hanginstallációja, amelyet már idáig is több százan tekintettek meg. A dunaszerdahelyi iskolások tanáraikkal szép számban érkeznek, hogy a kortárs művészet szlovákiai magyar képviselőjének kiállítását megtekinthessék, és jelen esetben saját maguk is bekapcsolódhassanak a kiállított tárgyak megszólaltatásába. A tárlat június 12-ig tekinthető meg a Vermes-villában,. Május 19-én ülésezett a Kortárs Magyar Galéria kuratóriuma, akik először meghallgatták Gaál Derzsi Ildikó gazdasági és munkabeszámolóját, majd rátértek a jubileumi, X. Nemzetközi Művésztelep megszervezésére. A kuratórium jelenlevő tagjai javasoltak művészeket az augusztus 3-9. között Dunaszerdahelyen megrendezendő művésztelepre. A meghívottak között szlovákiai magyar és magyarországi kortárs művészek is szerepelnek. Hulkó Gábor alpolgármester biztosította a kuratórium tagjait, hogy Dunaszerdahely Város Önkormányzata a továbbiakban is segíti majd a Kortárs Magyar Galéria munkáját. Júniusban sem áll meg az élet a Vermes-villában. Június 20-án tartják immár második alkalommal az Éjszaka a Vermes-villában című rendezvényt a galériában. A gazdag kulturális program a következőkből áll: Program: 18:00 Kelemen Károly önálló tárlatának megnyitója. A kiállítás megnyitja és tárlatvezetést tart N. Mészáros Júlia, a Győri Városi Múzeum igazgatója. 19:30 Derzsi György és Vadkert Imre az István a király c. rockoperából adnak elő részleteket. 20:30 Mireisz Tibor, nagykancellár: A Szent Korona ikonográfiája – Művészettörténeti bemutató a Szent Koronáról. A Szent Korona mása megtekinthető lesz a Vermes-villában a rendezvény alatt. Közreműködik a Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője Szent Korona Lovagrendje. 21:30 2009 a Csillagászat éve – UMa Csillagászati Egyesület, Szlovákia (filmvetítés, előadás, esti távcsövezés) 22:30 Táltosok és tudós pásztorok – Nagy Iván etnográfus előadása 23:30 Komolyzenei koncert 00:00 Bezárja kapuit a Vermes-villa A rendezvények mellett ismét sor kerül majd idén is a Fényképek Dunaszerdahelyről 2009 című fotópályázatra. A pontos kiírás megtalálható a www.kmgaleria.eu honlapon. Felvidék Ma, atos
» A Csemadok Országos Népmúvészeti Fesztiválja
2009-05-27 18:55:43
2009.05.27. Május 29-30-31-én Martos lesz a házigazdája a Csemadok Országos Népművészeti Fesztiváljának. Ennek kapcsán kérdeztük a település polgármesterét, Keszeg Istvánt, aki maga is a néptáncmozgalomban tevékenykedett a közelmúltig. Több évtizedes múltra tekint vissza a martosi hagyományőrző műhely. Idén egy országos rendezvény helyszíne lesz a település, ami óriási érdem, de egyszersmind nagy kihívás. - Nagy lehetőség Martos számára ez az országos rendezvény. Köszönet a Csemadoknak, hogy otthont adhatunk a fesztiválnak és ami ennél is fontosabb, több száz néptáncosnak. Alkalmunk nyílik ország-világ előtt megmutatni magunkat. Méltó házigazdái kívánunk lenni az Országos Népművészeti Fesztiválnak. Miképpen lehet felkészülni egy ilyen rendezvényre? - A szervezéshez alázat kell. A martosiak szorgos emberek, és ha ez társul a járási csemadokosok elszántságával, akkor siker koronázza a rendezvényt. Egyébként arra számítunk, hogy együtt mozdul majd a település, hiszen az idei a kulturális turizmus éve és a kísérő rendezvényeken mindenhol ott vannak a martosi sajátságok is. Lesz martosi ételkóstoló, martosi borkóstoló, martosi népviselet és fellépnek a hagyományőrzők. De, mindennél fontosabb, hogy a martosiak vendégszeretetét is lesz alkalmuk megtapasztalni az idelátogatóknak. Erre az alkalomra a strandfocipályán játszóteret alakítunk ki, amit majd a rendezvény után más helyszínen használhatnak a martosiak. Kérem, mondjon néhány szót a fesztiválról. - A pénteki napon a kultúrház ad otthont a nyitó rendezvényeknek. 18 órától a 60 éves Csemadokról és az izsai és martosi népviseletekről tekinthetnek meg kiállítást. Ezután a református templomban - a helyi tiszteletes jóvoltából - holland spirituálé kórus előadását hallgathatják és a népviseletes babákat tekinthetik meg. A szombati nap a vízi színpadon zajlik, ahol a hagyományőrzőké lesz a terep. A templom soron, a kultúrház körül és a falumúzeumnál kézművesek, igényes árusok, ételkóstolók és gyermekjátékok várják a Martosra látogatókat. Délután öt órától kezdetét veszi a néptánc gála, ami egészen a késő esti órákig tart majd. Utána táncházat tervezünk. A vasárnapi nap a családoké. Gyermekműsorokat hallgathatnak és gyermekjátékokat játszhatnak a kisebbek, a nagyobbak pedig a fesztivál zárásaként két kiváló néptáncegyüttest láthatnak. A Csemadokkal együtt úgy gondoltuk, hogy a templom soron, a kultúrház melletti és a falumúzeum körül zajló történésekre a falu lakosainak ingyenes lesz a belépés. Végül, de nem utolsósorban engedjék meg, hogy felsoroljam azokat a táncműhelyeket, akik ott lesznek a fesztiválon: a lévai Apró Garammenti, az ekecsi Pimpimpálé, a bősi Tőzike, a dunaszerdahelyi Kikerics, Ágacska, Dunaág ifjúsági csoportja, a megyeri Kismegyer és Csilizke, a somorjai Csali, a füleki Kis Rakonca, az ógyallai Bellő, a perbetei Napraforgó gyermek együttesek. A komáromi Kisködmön és a zselízi Kincső gyermek és felnőtt táncosokkal. A bősi Aranykert, a kosúti Berkenye, a somorjai Csalló, a dunaszerdahelyi Csallóközi, a lévai Garammenti, az ipolynyéki Hont és a nagykéri Mórinca mind-mind az elitbe tartoznak idehaza. Az, hogy velünk lesznek Martoson, nagy megtiszteltetést jelent számunkra. Felvidék Ma, ba
2009-05-27 18:55:43
2009.05.27. Május 29-30-31-én Martos lesz a házigazdája a Csemadok Országos Népművészeti Fesztiváljának. Ennek kapcsán kérdeztük a település polgármesterét, Keszeg Istvánt, aki maga is a néptáncmozgalomban tevékenykedett a közelmúltig. Több évtizedes múltra tekint vissza a martosi hagyományőrző műhely. Idén egy országos rendezvény helyszíne lesz a település, ami óriási érdem, de egyszersmind nagy kihívás. - Nagy lehetőség Martos számára ez az országos rendezvény. Köszönet a Csemadoknak, hogy otthont adhatunk a fesztiválnak és ami ennél is fontosabb, több száz néptáncosnak. Alkalmunk nyílik ország-világ előtt megmutatni magunkat. Méltó házigazdái kívánunk lenni az Országos Népművészeti Fesztiválnak. Miképpen lehet felkészülni egy ilyen rendezvényre? - A szervezéshez alázat kell. A martosiak szorgos emberek, és ha ez társul a járási csemadokosok elszántságával, akkor siker koronázza a rendezvényt. Egyébként arra számítunk, hogy együtt mozdul majd a település, hiszen az idei a kulturális turizmus éve és a kísérő rendezvényeken mindenhol ott vannak a martosi sajátságok is. Lesz martosi ételkóstoló, martosi borkóstoló, martosi népviselet és fellépnek a hagyományőrzők. De, mindennél fontosabb, hogy a martosiak vendégszeretetét is lesz alkalmuk megtapasztalni az idelátogatóknak. Erre az alkalomra a strandfocipályán játszóteret alakítunk ki, amit majd a rendezvény után más helyszínen használhatnak a martosiak. Kérem, mondjon néhány szót a fesztiválról. - A pénteki napon a kultúrház ad otthont a nyitó rendezvényeknek. 18 órától a 60 éves Csemadokról és az izsai és martosi népviseletekről tekinthetnek meg kiállítást. Ezután a református templomban - a helyi tiszteletes jóvoltából - holland spirituálé kórus előadását hallgathatják és a népviseletes babákat tekinthetik meg. A szombati nap a vízi színpadon zajlik, ahol a hagyományőrzőké lesz a terep. A templom soron, a kultúrház körül és a falumúzeumnál kézművesek, igényes árusok, ételkóstolók és gyermekjátékok várják a Martosra látogatókat. Délután öt órától kezdetét veszi a néptánc gála, ami egészen a késő esti órákig tart majd. Utána táncházat tervezünk. A vasárnapi nap a családoké. Gyermekműsorokat hallgathatnak és gyermekjátékokat játszhatnak a kisebbek, a nagyobbak pedig a fesztivál zárásaként két kiváló néptáncegyüttest láthatnak. A Csemadokkal együtt úgy gondoltuk, hogy a templom soron, a kultúrház melletti és a falumúzeum körül zajló történésekre a falu lakosainak ingyenes lesz a belépés. Végül, de nem utolsósorban engedjék meg, hogy felsoroljam azokat a táncműhelyeket, akik ott lesznek a fesztiválon: a lévai Apró Garammenti, az ekecsi Pimpimpálé, a bősi Tőzike, a dunaszerdahelyi Kikerics, Ágacska, Dunaág ifjúsági csoportja, a megyeri Kismegyer és Csilizke, a somorjai Csali, a füleki Kis Rakonca, az ógyallai Bellő, a perbetei Napraforgó gyermek együttesek. A komáromi Kisködmön és a zselízi Kincső gyermek és felnőtt táncosokkal. A bősi Aranykert, a kosúti Berkenye, a somorjai Csalló, a dunaszerdahelyi Csallóközi, a lévai Garammenti, az ipolynyéki Hont és a nagykéri Mórinca mind-mind az elitbe tartoznak idehaza. Az, hogy velünk lesznek Martoson, nagy megtiszteltetést jelent számunkra. Felvidék Ma, ba
» Színházi fesztivál Királyhelmecen
2009-05-25 09:06:48
2004.05.25. Királyhelmecen immár negyedszer rendeznek színházi fesztivált, ez évben május 24 – 31. közt. A fesztivál programja: 2009. május 24. (vasárnap) – 19.00, VMK - nagyterem EPOPTEIA színházműhely – Dunaszerdahely – Orál Morál /tragikomédia/ Rendezte: Czajlik József 2009. május 25. (hétfő) – 19.00, VMK - nagyterem SZEVASZ színház – Dunaszerdahely –Ciao Boccaccio! /vígjáték/ Rendezte: Gágyor Péter 2009. május 26. (kedd) – 19.00, VMK - nagyterem ACTORES színház – Rozsnyó – Tánc-és mozgásművészeti előadás Rendezte: Tatiana Masniková 2009. május 27. (szerda) – 19.00, VMK - nagyterem CERVINUS teátrum – Szarvasi Szlovák Nemzetiségi Színház Lasica-Satinsky-Benkő: Barátunk René (sztereodráma) Rendezte: Gergely László 2009. május 28. (csütörtök) – 19.00 VMK - nagyterem THÁLIA színház – Kassa – M. Schisgal: Szerelem, ó! /groteszk játék/ Rendezte: Király Attila 2009. május 29. (péntek) – 19.00, VMK - nagyterem POLOSKA színház – Nagymegyer – Egressy Zoltán: Portugál (vígjáték) Rendezte: Farkas Péter GOLDDIES koncert (Dél-Amerikai és latin zene) – 21.30, VMK - kisterem 2009. május 31. (vasárnap) – 17.00, Milleniumi tér (rossz idő esetén a VMK nagyterme) KOBOLD zenekar – Pozsony – Manóház (Koncert nemcsak gyerekeknek) Felvidék Ma, MV
2009-05-25 09:06:48
2004.05.25. Királyhelmecen immár negyedszer rendeznek színházi fesztivált, ez évben május 24 – 31. közt. A fesztivál programja: 2009. május 24. (vasárnap) – 19.00, VMK - nagyterem EPOPTEIA színházműhely – Dunaszerdahely – Orál Morál /tragikomédia/ Rendezte: Czajlik József 2009. május 25. (hétfő) – 19.00, VMK - nagyterem SZEVASZ színház – Dunaszerdahely –Ciao Boccaccio! /vígjáték/ Rendezte: Gágyor Péter 2009. május 26. (kedd) – 19.00, VMK - nagyterem ACTORES színház – Rozsnyó – Tánc-és mozgásművészeti előadás Rendezte: Tatiana Masniková 2009. május 27. (szerda) – 19.00, VMK - nagyterem CERVINUS teátrum – Szarvasi Szlovák Nemzetiségi Színház Lasica-Satinsky-Benkő: Barátunk René (sztereodráma) Rendezte: Gergely László 2009. május 28. (csütörtök) – 19.00 VMK - nagyterem THÁLIA színház – Kassa – M. Schisgal: Szerelem, ó! /groteszk játék/ Rendezte: Király Attila 2009. május 29. (péntek) – 19.00, VMK - nagyterem POLOSKA színház – Nagymegyer – Egressy Zoltán: Portugál (vígjáték) Rendezte: Farkas Péter GOLDDIES koncert (Dél-Amerikai és latin zene) – 21.30, VMK - kisterem 2009. május 31. (vasárnap) – 17.00, Milleniumi tér (rossz idő esetén a VMK nagyterme) KOBOLD zenekar – Pozsony – Manóház (Koncert nemcsak gyerekeknek) Felvidék Ma, MV
» 50 év - 100 kép
2009-05-25 09:04:22
2009.05.25. A komáromi Zichy-palotabeli Fotógalériában (Klapka tér 9. Komárom) kerül sor 2009. május 26-án (kedden) 17.00 órától a Győri Fotóklub Egyesület 50 év - 100 kép című kiállításának megnyitójára. A kiállítás megnyitóját követően vetítéssel egybekötött szakmai beszámolóra és állófogadásra kerül sor. A kiállítás megnyitják: Szabó Béla, a Győri Fotóklub Egyesület ügyvezető elnöke, valamint Szabó László, a komáromi Helios Fotóklub Polgári Társulás elnöke. A kiállítást méltatja: Dr. Ottófi Rudolf, Győr alpolgármestere. A megnyitó díszvendége: Ing. Szabó Béla, Komárom alpolgármestere. A kiállítás szervezői: Győri Fotóklub Egyesület; Nyitrai Kerületi Önkormányzat; Duna Menti Múzeum, Komárom; Helios Fotóklub, Komárom.forrás: http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=14076&Itemid=73
2009-05-25 09:04:22
2009.05.25. A komáromi Zichy-palotabeli Fotógalériában (Klapka tér 9. Komárom) kerül sor 2009. május 26-án (kedden) 17.00 órától a Győri Fotóklub Egyesület 50 év - 100 kép című kiállításának megnyitójára. A kiállítás megnyitóját követően vetítéssel egybekötött szakmai beszámolóra és állófogadásra kerül sor. A kiállítás megnyitják: Szabó Béla, a Győri Fotóklub Egyesület ügyvezető elnöke, valamint Szabó László, a komáromi Helios Fotóklub Polgári Társulás elnöke. A kiállítást méltatja: Dr. Ottófi Rudolf, Győr alpolgármestere. A megnyitó díszvendége: Ing. Szabó Béla, Komárom alpolgármestere. A kiállítás szervezői: Győri Fotóklub Egyesület; Nyitrai Kerületi Önkormányzat; Duna Menti Múzeum, Komárom; Helios Fotóklub, Komárom.forrás: http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=14076&Itemid=73
» A stomfai vízi vár
2009-05-25 09:01:28
2009.05.25.Ha Pozsonyból Csehország fele utazunk, a lamacsi nyergen keresztül hagyjuk el a Kárpát-medencét. Így érkezünk az Erdőhátra (Záhorie), ez a vidék azáltal is érdekes, hogy a történelmi Magyarország egyetlen olyan területe amely földrajzi szempontból a Kárpát-medencén kívül terül el. Mégis, ennek ellenére történelmi múltunk számtalan emlékét őrzi. Hajdan a gyepű szerepét töltötte be ez a Kis-Kárpátok és a Morva folyó közé ékelt vidék. Lakói ma szinte kizárólag szlovákok,de hajdan éltek itt németek, horvátok,magyarok, zsidók, sőt a határ védelmére idetelepített székelyek és besenyők is. Ma a legtöbben az autópályát választják és meg sem állnak a határig, aki viszont a régi országúton hagyja el városunkat, az Stomfa (Stupava) városkába érkezik először Pozsonyt elhagyva - ugyanis Pozsonybeszterce (Záhorská Bystrica) még Pozsony része. A település manapság elsősorban messze földön híres savanyú káposztájáról, ahogy Budapest környékén a vecsési, úgy Pozsony piacain feltétlenül a stomfai a legnépszerűbb. Ám a városkának történelmi emlékei sem elhanyagolhatóak. Hogy egyik legrégebben lakott település régiónkban, mi sem bizonyítja jobban, mint a római katonai erőd amelyet az elmúlt évtizedekben tártak fel a régészek. A középkori Magyarország nyugati határát védő várláncolat egyik legerősebb tagjaként épült a felette emelkedő hegyen Borostyánkő (Pajstún) vára. Plébániatemploma, amely Szent István királyunknak van szentelve, hajdan erőd templom volt, szomszédságában pedig ott áll a vízi várból átépített hatalmas várkastély. Valószínűleg a 13. század első felében építették, felhasználva a hegyekből erre tartó patak vizét, felduzzasztva elég tekintélyes védelmet nyújtott. Eredetileg több más környező településsel együtt székely gyepűőrök gondjaira van bízva, ám 1271-ben II. Premysl Ottokár cseh király elfoglalja és leromboltatja. Ezt követően Borostyánkő vára veszi át az uradalom központja szerepét, a hajdan erős vízi vár romjain szerényebb udvarház épül, védelmi szerepét a szomszédos erődtemplom látja el.1554-ben a Serédi család tulajdona, a 1618-ban pedig átmegy a Pálffy grófok birtokába. A Pálffyak bár régi nemesi család, igazában csak a 16. században jutnak országos szerephez, Miklós aki számtalan csatában győz a török ellen, Győr visszavételével pedig az egész korabeli Európa tiszteletét is kivívja hatalmas családi vagyont alapozott meg. A család előbb bárói majd grófi címet szerez, egyik ága a hercegségig viszi. Számtalan cím és rang közül legjelentősebb a pozsonyi várkapitányi és Pozsony megye főispáni címe, többen viselik a nádori méltóságot. Gazdagságuk mai viszonyok közt szinte felfoghatatlan, több tucatnyi uradalom falvak százaival, váraik, kastélyaik közt talán Vöröskő a legismertebb, de Szomolány, Bajmóc, Gidrafa, Malacka, Dévény, Borostyánkő, Bazin, Szentgyörgy, Királyfa, Ausztriában Marchegg, Heidenreichstein, Stübing .... Csak Pozsonyban hét belvárosi palotájuk volt, de találunk hajdani Pálffy palotát Budán, Bécsben, Prágában, sőt Párizsban is. Legismertebb családi fészkük Vöröskő nem csak mert a legrégebbi szerzemény, hanem mert manapság az egyik legszebb épen megmaradt berendezett felvidéki várkastély, évente sok ezer turista látogatja meg. Kevesen tudják hogy a legfontosabb uradalmi központjuk épp a stomfai vízi vár volt. A 17-ik században későreneszánsz stílusú saroktornyos kastéllyá építik át, ugyanakkor nem csak a saroktornyok, hanem a patak vizével bőségesen ellátott vizesárok is igazi erőddé teszi. A hátsó traktus saroktornyai egyikéből alakítják ki a kápolnát, míg a másik a 18. század folyamán gyönyörű barokk főúri színházzá alakul. A család főágának rezidenciájaként pazar berendezést helyeznek el benne és a család képtára, valamint számtalan ősi emléket rejtő könyv és levéltára is itt van elhelyezve. Minderről hatalmas elismeréssel számol be Ipolyi Arnold, aki a Pállfy-Daun családnál nevelőként tevékenykedett, részletesen írja le a kastély kincseit „Fehérhegységi utiképek” című útleírásában, melyet a Vasárnapi ujság folytatásban közöl az 1859 és az 1860-as évfolyamokban. Az utolsó Pálffy tulajdonos 1867-ben elcseréli a gróf Károlyi család Surány-patyi uradalmára, majd ezt a stájerországi Stübing várára ahová átköltözik. Az új tulajdonos Károlyi Lajos gróf, aki 1870-ben romantikus stílusban építi át, az épület neorokokó díszvakolatot kap, a vizesárokból elvezetik a vizet,és parkosítják, helyette a kastély háta mögött kialakított tó fogja fel a patak vizét ahol csónakkikötő létesül. Az épület hátsó udvari szárnyát megnyitják, romantikus árkádsoron át kötik össze a parkkal, ami a Kis-kárpátok erdőségeivel összefüggő egységet alkot. A hátsó saroktornyok közül egyik kápolnává alakul, a másik, ahol eredetileg színház majd istálló működött pedig egy új épület részévé lesz . A belső termeket Lotz Károly freskóival díszítik. A huszadik század elején Pozsony megye legpompásabb várkastélyaként emlegetik, csodálatos külseje és belső berendezése egyaránt lenyűgöző. Ám a huszadik század, mint annyi mindenben ebben is változást hoz. Bár minden erre vonuló hadsereg megszállja, Bethlen Gábor, Thököly, Rákóczi, majd az őket kiűző császáriak is támaszpontként használják, soha nem szenved komolyabb kárt.1945 végén új korszak köszönt be. A második világháború eseményei elől a Károlyi grófok Ausztriába távoznak, a szovjet hadsereg, majd pedig a környék lakosai kifosztják, felbecsülhetetlen értékű műkincseit szétlopják, majd pedig felgyújtják. A hajdan hatalmas várkastélyból csak kormos falai maradnak meg. Szerencsére az ötvenes években nem hagyják végleg elpusztulni mint annyi más társát, 1956-58 között R. Hirth tervei szerint felújították és szociális otthonná alakították át. A mai napig ezt szerepet tölti be. Bár sokat veszített hajdani pompájából, az udvari árkádsort elbontották, vakolatdíszeit néhány kivétellel eltávolították, hajdani manzárd tetős felső szintjét új emelettel pótolták, mai napig erőt és méltóságot sugároz. Gyönyörű angolparkjának ősi platánfái csodálattal töltik el az idelátogatókat. Ha erre vezet utunk feltétlenül álljunk meg, sétáljunk körül és idézzük fel hajdani dicsőséges múltját. Érdemes megtekinteni a szomszédban álló plébániatemplomot, pazar barokk külsejéből semmi se árulja el hajdani erődtemplom jellegét. Homlokzatán Szent István király egész alakos szobra áll. Háta mögött barokk kálváriakápolna, előtte első világháborús emlékmű. A templom előtti téren a kastélypark kerítésénél találjuk a pellengért, maga a főutca pedig régi emeletes házaival hajdani mezővárosi rang emlékét őrzi. Egy félreeső utcában rátalálunk a hajdan népes helyi zsidó közösség zsinagógájára. Ha több időnk van a környék megismerésére feltétlenül ajánlom kiránduljunk a közeli Borostyánkő vár romjaihoz, vagy a szomszédos Mária völgybe, amely Magyarország legrégebbi hivatalos búcsújáróhelye, hajdan az egyedüli magyar alapítású szerzetesrend, a Pálosok országos központja volt. Brogyányi Mihály
2009-05-25 09:01:28
2009.05.25.Ha Pozsonyból Csehország fele utazunk, a lamacsi nyergen keresztül hagyjuk el a Kárpát-medencét. Így érkezünk az Erdőhátra (Záhorie), ez a vidék azáltal is érdekes, hogy a történelmi Magyarország egyetlen olyan területe amely földrajzi szempontból a Kárpát-medencén kívül terül el. Mégis, ennek ellenére történelmi múltunk számtalan emlékét őrzi. Hajdan a gyepű szerepét töltötte be ez a Kis-Kárpátok és a Morva folyó közé ékelt vidék. Lakói ma szinte kizárólag szlovákok,de hajdan éltek itt németek, horvátok,magyarok, zsidók, sőt a határ védelmére idetelepített székelyek és besenyők is. Ma a legtöbben az autópályát választják és meg sem állnak a határig, aki viszont a régi országúton hagyja el városunkat, az Stomfa (Stupava) városkába érkezik először Pozsonyt elhagyva - ugyanis Pozsonybeszterce (Záhorská Bystrica) még Pozsony része. A település manapság elsősorban messze földön híres savanyú káposztájáról, ahogy Budapest környékén a vecsési, úgy Pozsony piacain feltétlenül a stomfai a legnépszerűbb. Ám a városkának történelmi emlékei sem elhanyagolhatóak. Hogy egyik legrégebben lakott település régiónkban, mi sem bizonyítja jobban, mint a római katonai erőd amelyet az elmúlt évtizedekben tártak fel a régészek. A középkori Magyarország nyugati határát védő várláncolat egyik legerősebb tagjaként épült a felette emelkedő hegyen Borostyánkő (Pajstún) vára. Plébániatemploma, amely Szent István királyunknak van szentelve, hajdan erőd templom volt, szomszédságában pedig ott áll a vízi várból átépített hatalmas várkastély. Valószínűleg a 13. század első felében építették, felhasználva a hegyekből erre tartó patak vizét, felduzzasztva elég tekintélyes védelmet nyújtott. Eredetileg több más környező településsel együtt székely gyepűőrök gondjaira van bízva, ám 1271-ben II. Premysl Ottokár cseh király elfoglalja és leromboltatja. Ezt követően Borostyánkő vára veszi át az uradalom központja szerepét, a hajdan erős vízi vár romjain szerényebb udvarház épül, védelmi szerepét a szomszédos erődtemplom látja el.1554-ben a Serédi család tulajdona, a 1618-ban pedig átmegy a Pálffy grófok birtokába. A Pálffyak bár régi nemesi család, igazában csak a 16. században jutnak országos szerephez, Miklós aki számtalan csatában győz a török ellen, Győr visszavételével pedig az egész korabeli Európa tiszteletét is kivívja hatalmas családi vagyont alapozott meg. A család előbb bárói majd grófi címet szerez, egyik ága a hercegségig viszi. Számtalan cím és rang közül legjelentősebb a pozsonyi várkapitányi és Pozsony megye főispáni címe, többen viselik a nádori méltóságot. Gazdagságuk mai viszonyok közt szinte felfoghatatlan, több tucatnyi uradalom falvak százaival, váraik, kastélyaik közt talán Vöröskő a legismertebb, de Szomolány, Bajmóc, Gidrafa, Malacka, Dévény, Borostyánkő, Bazin, Szentgyörgy, Királyfa, Ausztriában Marchegg, Heidenreichstein, Stübing .... Csak Pozsonyban hét belvárosi palotájuk volt, de találunk hajdani Pálffy palotát Budán, Bécsben, Prágában, sőt Párizsban is. Legismertebb családi fészkük Vöröskő nem csak mert a legrégebbi szerzemény, hanem mert manapság az egyik legszebb épen megmaradt berendezett felvidéki várkastély, évente sok ezer turista látogatja meg. Kevesen tudják hogy a legfontosabb uradalmi központjuk épp a stomfai vízi vár volt. A 17-ik században későreneszánsz stílusú saroktornyos kastéllyá építik át, ugyanakkor nem csak a saroktornyok, hanem a patak vizével bőségesen ellátott vizesárok is igazi erőddé teszi. A hátsó traktus saroktornyai egyikéből alakítják ki a kápolnát, míg a másik a 18. század folyamán gyönyörű barokk főúri színházzá alakul. A család főágának rezidenciájaként pazar berendezést helyeznek el benne és a család képtára, valamint számtalan ősi emléket rejtő könyv és levéltára is itt van elhelyezve. Minderről hatalmas elismeréssel számol be Ipolyi Arnold, aki a Pállfy-Daun családnál nevelőként tevékenykedett, részletesen írja le a kastély kincseit „Fehérhegységi utiképek” című útleírásában, melyet a Vasárnapi ujság folytatásban közöl az 1859 és az 1860-as évfolyamokban. Az utolsó Pálffy tulajdonos 1867-ben elcseréli a gróf Károlyi család Surány-patyi uradalmára, majd ezt a stájerországi Stübing várára ahová átköltözik. Az új tulajdonos Károlyi Lajos gróf, aki 1870-ben romantikus stílusban építi át, az épület neorokokó díszvakolatot kap, a vizesárokból elvezetik a vizet,és parkosítják, helyette a kastély háta mögött kialakított tó fogja fel a patak vizét ahol csónakkikötő létesül. Az épület hátsó udvari szárnyát megnyitják, romantikus árkádsoron át kötik össze a parkkal, ami a Kis-kárpátok erdőségeivel összefüggő egységet alkot. A hátsó saroktornyok közül egyik kápolnává alakul, a másik, ahol eredetileg színház majd istálló működött pedig egy új épület részévé lesz . A belső termeket Lotz Károly freskóival díszítik. A huszadik század elején Pozsony megye legpompásabb várkastélyaként emlegetik, csodálatos külseje és belső berendezése egyaránt lenyűgöző. Ám a huszadik század, mint annyi mindenben ebben is változást hoz. Bár minden erre vonuló hadsereg megszállja, Bethlen Gábor, Thököly, Rákóczi, majd az őket kiűző császáriak is támaszpontként használják, soha nem szenved komolyabb kárt.1945 végén új korszak köszönt be. A második világháború eseményei elől a Károlyi grófok Ausztriába távoznak, a szovjet hadsereg, majd pedig a környék lakosai kifosztják, felbecsülhetetlen értékű műkincseit szétlopják, majd pedig felgyújtják. A hajdan hatalmas várkastélyból csak kormos falai maradnak meg. Szerencsére az ötvenes években nem hagyják végleg elpusztulni mint annyi más társát, 1956-58 között R. Hirth tervei szerint felújították és szociális otthonná alakították át. A mai napig ezt szerepet tölti be. Bár sokat veszített hajdani pompájából, az udvari árkádsort elbontották, vakolatdíszeit néhány kivétellel eltávolították, hajdani manzárd tetős felső szintjét új emelettel pótolták, mai napig erőt és méltóságot sugároz. Gyönyörű angolparkjának ősi platánfái csodálattal töltik el az idelátogatókat. Ha erre vezet utunk feltétlenül álljunk meg, sétáljunk körül és idézzük fel hajdani dicsőséges múltját. Érdemes megtekinteni a szomszédban álló plébániatemplomot, pazar barokk külsejéből semmi se árulja el hajdani erődtemplom jellegét. Homlokzatán Szent István király egész alakos szobra áll. Háta mögött barokk kálváriakápolna, előtte első világháborús emlékmű. A templom előtti téren a kastélypark kerítésénél találjuk a pellengért, maga a főutca pedig régi emeletes házaival hajdani mezővárosi rang emlékét őrzi. Egy félreeső utcában rátalálunk a hajdan népes helyi zsidó közösség zsinagógájára. Ha több időnk van a környék megismerésére feltétlenül ajánlom kiránduljunk a közeli Borostyánkő vár romjaihoz, vagy a szomszédos Mária völgybe, amely Magyarország legrégebbi hivatalos búcsújáróhelye, hajdan az egyedüli magyar alapítású szerzetesrend, a Pálosok országos központja volt. Brogyányi Mihály
» Az Érsekújvári Rockszínpad fellépései 2009-ben
2009-05-23 22:51:04
Fellépések 2009. május 22. 56 csepp vér - Ipolynyék 20.00 2009. május 26. Musical részletek - Szímő 18.00 2009. augusztus 1. Musical részletek - Kamocsa 2009. augusztus 8. 56 csepp vér - Garamkövesd 2009. augusztus Mária evangéliuma - Balassagyarmat 2009. augusztus 15. 56 csepp vér - Vajka 20.30 2009. augusztus 22. József - Naszvad 2009. augusztus 20. Új bemutató !!! 2009. október 18. 56 csepp vér - Udvard 2009. október 22. 56 csepp vér - Balassagyarmat 2009. október 23. 56 csepp vér - Szentendre 2009. október 24 56 csepp vér - Bátorkeszi 2009. november 18. 56 csepp vér - Pozsony
2009-05-23 22:51:04
Fellépések 2009. május 22. 56 csepp vér - Ipolynyék 20.00 2009. május 26. Musical részletek - Szímő 18.00 2009. augusztus 1. Musical részletek - Kamocsa 2009. augusztus 8. 56 csepp vér - Garamkövesd 2009. augusztus Mária evangéliuma - Balassagyarmat 2009. augusztus 15. 56 csepp vér - Vajka 20.30 2009. augusztus 22. József - Naszvad 2009. augusztus 20. Új bemutató !!! 2009. október 18. 56 csepp vér - Udvard 2009. október 22. 56 csepp vér - Balassagyarmat 2009. október 23. 56 csepp vér - Szentendre 2009. október 24 56 csepp vér - Bátorkeszi 2009. november 18. 56 csepp vér - Pozsony
» Magyar filmhét Dunaszerdahelyen
2009-05-23 21:37:14
2009.05.22.Magyar filmhetet tartanak május 25-ig Dunaszerdahelyen a MAX szórakoztató- és bevásárló központban. A szervezők várják a filmek szerelmeseit. Május 23-án Immigrans-Joska menni Amerika! Rendező: Csupó GáborCsak szex és más semmi Rendező: Goda KrisztinaMájkus 24-én Macskafogó 2 Rendező: Ternovszky Béla Mázli Rendező: Keményffy TamásMájus 25-én Nincs kegyelem Rendező: Ragályi ElemérMájus 26-án Zuhanórepülés Rendező: Novák Erik Május 27-én 56 csepp vér Rendező: Bokor AttilaA filmekről bővebb tájékoztatás olvasható:http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=14078&Itemid=46
2009-05-23 21:37:14
2009.05.22.Magyar filmhetet tartanak május 25-ig Dunaszerdahelyen a MAX szórakoztató- és bevásárló központban. A szervezők várják a filmek szerelmeseit. Május 23-án Immigrans-Joska menni Amerika! Rendező: Csupó GáborCsak szex és más semmi Rendező: Goda KrisztinaMájkus 24-én Macskafogó 2 Rendező: Ternovszky Béla Mázli Rendező: Keményffy TamásMájus 25-én Nincs kegyelem Rendező: Ragályi ElemérMájus 26-án Zuhanórepülés Rendező: Novák Erik Május 27-én 56 csepp vér Rendező: Bokor AttilaA filmekről bővebb tájékoztatás olvasható:http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=14078&Itemid=46
» Jovián György festőművész képei a trencséni várban
2009-05-23 21:32:37
2009.05.22.Először mutatkozik be magyar művész a trencséni vár Borbála-palotájában: Jovián György Munkácsy-díjas festő képeiből Rög-eszme címmel csütörtökön nyílik kiállítás. Juhász Katalin, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet sajtótitkára a tárlatról szólva fontos eredményként említette az MTI-nek, hogy először sikerült Nyugat-Szlovákia legszebb várában, Trencsénben magyar művésznek kiállítást szervezniük a Trencséni Múzeummal közösen. A vár leghíresebb tulajdonosa Csák Máté volt, aki 1297-től uralta Trencsén várát - emlékeztetett a sajtótitkár. Hozzátette: az erdélyi születésű Jovián György a festészet új útjait kutató alkotó, aki a hagyományos technikák, a klasszikus festészet keretein belül sajátos látványvilágot hoz létre, szürreális tájképeket, szántóföldeket, amelyek időben és térben bárhol, bármikor létezhetnek. A kiállítást Juraj Melis szobrászművész, a Pozsonyi Képzőművészeti Egyetem nagyhírű professzora nyitja meg, aki a többi között azt írta Joviánról: "a festő azt akarja bebeszélni nekünk, hogy szántóföldet fest. Én azonban erre a szántóföldre úgy tekintek, mint a tenger messzeségére..., amivel nem lehet tele a kezünk, a szemünk pedig csak tele könnyel." Jovián György Szilágysomlyón született 1951-ben, a bukaresti képzőművészeti főiskolán szerzett diplomát, majd 1982-ben Budapestre költözött. Volt ösztöndíjas a Római Magyar Akadémián, Bécsben, Lisszabonban és tanulmányúton járt Spanyolországban is. Számos egyéni kiállítása volt szülőföldjén, Erdélyben és Európa nagyvárosaiban. A Rög-eszme című tárlat június 28-ig tart nyitva a trencséni várban. Felvidék Ma, MTI, ddg
2009-05-23 21:32:37
2009.05.22.Először mutatkozik be magyar művész a trencséni vár Borbála-palotájában: Jovián György Munkácsy-díjas festő képeiből Rög-eszme címmel csütörtökön nyílik kiállítás. Juhász Katalin, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet sajtótitkára a tárlatról szólva fontos eredményként említette az MTI-nek, hogy először sikerült Nyugat-Szlovákia legszebb várában, Trencsénben magyar művésznek kiállítást szervezniük a Trencséni Múzeummal közösen. A vár leghíresebb tulajdonosa Csák Máté volt, aki 1297-től uralta Trencsén várát - emlékeztetett a sajtótitkár. Hozzátette: az erdélyi születésű Jovián György a festészet új útjait kutató alkotó, aki a hagyományos technikák, a klasszikus festészet keretein belül sajátos látványvilágot hoz létre, szürreális tájképeket, szántóföldeket, amelyek időben és térben bárhol, bármikor létezhetnek. A kiállítást Juraj Melis szobrászművész, a Pozsonyi Képzőművészeti Egyetem nagyhírű professzora nyitja meg, aki a többi között azt írta Joviánról: "a festő azt akarja bebeszélni nekünk, hogy szántóföldet fest. Én azonban erre a szántóföldre úgy tekintek, mint a tenger messzeségére..., amivel nem lehet tele a kezünk, a szemünk pedig csak tele könnyel." Jovián György Szilágysomlyón született 1951-ben, a bukaresti képzőművészeti főiskolán szerzett diplomát, majd 1982-ben Budapestre költözött. Volt ösztöndíjas a Római Magyar Akadémián, Bécsben, Lisszabonban és tanulmányúton járt Spanyolországban is. Számos egyéni kiállítása volt szülőföldjén, Erdélyben és Európa nagyvárosaiban. A Rög-eszme című tárlat június 28-ig tart nyitva a trencséni várban. Felvidék Ma, MTI, ddg
» A Magyar Cserkészszövetségek Fóruma Felvidéken tartotta tavaszi gyűlését
2009-05-23 21:29:56
2009.05.22. A Magyar Cserkészszövetségek Fóruma (MCSSZF) 2009 május 9-én, Paláston (Felvidék) tartotta idei első ülését. Az ülésen megjelentek az anyaországi két szövetség (MCSLSZ és MCSSZ) mellett az erdélyi (RMCSSZ), felvidéki (SZMCS), kárpátaljai (KáMCSSZ), vajdasági (VMCSSZ) és a nyugati (KMCSSZ) magyar cserkészszövetségek elnökei és főbb tisztségviselői. Az ülés résztvevői meghallgatták a tagszövetségek beszámolóit az elmúlt időszak eseményeiről. Tárgyaltak a SZMCS által kiadott Cserkész c. lapnak, a szövetségek közös cserkészlapjának további fejlesztési feladatairól. Tapasztalatot cseréltek a 2008-as bécsi Betlehem Láng átvételéről ,és a múlt novemberben tartott lengyel-magyar cserkészszövetségek találkozójáról. Nagy megelégedéssel hallották, hogy a lengyel testvérszövetségek a MCSSZF mintájára egy saját Forumot alapítanak, melynek feladata a nyolc létező (főleg kisebbségi) cserkészszövetséget összetartása lesz. A tanácskozás két további fontos részeként a MCSSZF céljairól tartott ötletbörzén sikerült a legfontosabb célok megállapítása. Ezekre a délután folyamán előzetes tervek készültek. Szintén határoztak a MCSSZF további vezetőképző tevékenységéről. A három élű próbálkozásban új csapatparancsnokok kiképzése, magasabb szintű cserkész-vezető azaz -tisztviselőképzés és vezetői szaktovábbképzés (például pályazat írásban) szerepel. Ezeknek a részleteit egy öttagú bizottság dolgozza ki. Összeállították a MCSSZF közös programjainak listáját az elkövetkezendő hónapokra: Magyar Együttartozás Tüze (világszerte, augusztus 20) MCSSZF őszi űlése (Szabadka, 2009. szeptember 18-21) Betlehemi Békeláng (Bécs, december) Nyugati emléktúra 2010. április 30 - május 2 között a KMCSSZ emlékhelyeinek meglátogatására, egyben MCSSZF tavaszi gyűlése. E mellett a jubileumi 2010 (első magyar cserkészcsapat beindulása) és 2012 évek (a Magyar Cserkészszövetség megalakulása) közti idő nagyobb horderejű eseményeinek tervezését is beindították. Felvidék Ma, KMCSSZ Sajtószolgálata
2009-05-23 21:29:56
2009.05.22. A Magyar Cserkészszövetségek Fóruma (MCSSZF) 2009 május 9-én, Paláston (Felvidék) tartotta idei első ülését. Az ülésen megjelentek az anyaországi két szövetség (MCSLSZ és MCSSZ) mellett az erdélyi (RMCSSZ), felvidéki (SZMCS), kárpátaljai (KáMCSSZ), vajdasági (VMCSSZ) és a nyugati (KMCSSZ) magyar cserkészszövetségek elnökei és főbb tisztségviselői. Az ülés résztvevői meghallgatták a tagszövetségek beszámolóit az elmúlt időszak eseményeiről. Tárgyaltak a SZMCS által kiadott Cserkész c. lapnak, a szövetségek közös cserkészlapjának további fejlesztési feladatairól. Tapasztalatot cseréltek a 2008-as bécsi Betlehem Láng átvételéről ,és a múlt novemberben tartott lengyel-magyar cserkészszövetségek találkozójáról. Nagy megelégedéssel hallották, hogy a lengyel testvérszövetségek a MCSSZF mintájára egy saját Forumot alapítanak, melynek feladata a nyolc létező (főleg kisebbségi) cserkészszövetséget összetartása lesz. A tanácskozás két további fontos részeként a MCSSZF céljairól tartott ötletbörzén sikerült a legfontosabb célok megállapítása. Ezekre a délután folyamán előzetes tervek készültek. Szintén határoztak a MCSSZF további vezetőképző tevékenységéről. A három élű próbálkozásban új csapatparancsnokok kiképzése, magasabb szintű cserkész-vezető azaz -tisztviselőképzés és vezetői szaktovábbképzés (például pályazat írásban) szerepel. Ezeknek a részleteit egy öttagú bizottság dolgozza ki. Összeállították a MCSSZF közös programjainak listáját az elkövetkezendő hónapokra: Magyar Együttartozás Tüze (világszerte, augusztus 20) MCSSZF őszi űlése (Szabadka, 2009. szeptember 18-21) Betlehemi Békeláng (Bécs, december) Nyugati emléktúra 2010. április 30 - május 2 között a KMCSSZ emlékhelyeinek meglátogatására, egyben MCSSZF tavaszi gyűlése. E mellett a jubileumi 2010 (első magyar cserkészcsapat beindulása) és 2012 évek (a Magyar Cserkészszövetség megalakulása) közti idő nagyobb horderejű eseményeinek tervezését is beindították. Felvidék Ma, KMCSSZ Sajtószolgálata
» Gyűjtés a Felvidék árváinak
2009-05-23 21:27:22
2009.05.22. Ahhoz, hogy felelősségteljes, szociálisan érzékeny állampolgárokká váljunk meg kell látnunk a lehetőségeket, hol tudunk segíteni, tenni hátrányos helyzetű embertársainkért. Kell keresnünk a lehetőségeket, ahol meg tudjuk mutatni, hogy mi fiatalok is képesek vagyunk összefogni, együtt kiállni a valami mellett, együtt tenni. Szeretnénk elindítani egy új kezdeményezést, mellyel hátrányos helyzetű embereken segíthetünk. A József Attila Ifjúsági Klub csapata szeretne segíteni a Felvidéken élő árváknak. Gyűjtést szervezünk a jókai Jó Pásztor Háza Gyermekotthon javára. Az otthonban 21 gyermek, fiatal felnőtt él, 4-től 23 éves korig. A szemeszterzáró magyar bulin találkozhattatok adománygyűjtő "perselyünkkel" a gyermekotthon számára, többen felfigyeltek rá, így történt, hogy 50 euró gyűlt össze benne. Köszönjünk mindenkinek a támogatást. Aki még nem tette meg, és szeretne jó tettet végrehajtani, természetesen nem csak anyagi támogatásról van szó, megteheti! Tovább folytatjuk a gyűjtést, egészen június végéig! Július elején pedig személyesen adjuk át az adományokat a gyerekeknek. Ha van otthon feleslegessé vált, hasznos dolog, hozd el a JAIK irodájába (Klariská7), hogy eljuttathassuk az árvák számára. Minden kedden 14:00-tól 18:00-ig várjuk adományaitokat az irodánkban. Ha valakinek nem felel meg az időpont, nyugodtan írjon nekünk, más időpontban is ott tudunk lenni és fogadni a felajánlásokat. Amit szeretettel várunk: - mindenekelőtt pénzadományok - játékok, meséskönyvek, gyerekkönyvek, üres füzetek, írószer, kifestő - tartós élelmiszer (olaj, tészta, cukor, konzervek), tisztítószer (mosópor, öblítő), tisztálkodószerek, háztartáshoz szükséges kellékek - alapgyógyszerek (vitaminok, lázcsillapítók, kötszer stb.) - természetesen egyéb felajánlásokat is szeretettel várunk „Tégy jót: Majd meglátod, milyen sokan állnak melléd” (Böjte Csaba) Állj mellénk Te is! Adj Te is! Bővebb információ kérhető a \n jaik.info@gmail.com Ezt az email címet a spamrobotok ellen védjük, megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát címen. Mindenki támogatását szívesen fogadjuk. Felvidék Ma, b.e. jaik
2009-05-23 21:27:22
2009.05.22. Ahhoz, hogy felelősségteljes, szociálisan érzékeny állampolgárokká váljunk meg kell látnunk a lehetőségeket, hol tudunk segíteni, tenni hátrányos helyzetű embertársainkért. Kell keresnünk a lehetőségeket, ahol meg tudjuk mutatni, hogy mi fiatalok is képesek vagyunk összefogni, együtt kiállni a valami mellett, együtt tenni. Szeretnénk elindítani egy új kezdeményezést, mellyel hátrányos helyzetű embereken segíthetünk. A József Attila Ifjúsági Klub csapata szeretne segíteni a Felvidéken élő árváknak. Gyűjtést szervezünk a jókai Jó Pásztor Háza Gyermekotthon javára. Az otthonban 21 gyermek, fiatal felnőtt él, 4-től 23 éves korig. A szemeszterzáró magyar bulin találkozhattatok adománygyűjtő "perselyünkkel" a gyermekotthon számára, többen felfigyeltek rá, így történt, hogy 50 euró gyűlt össze benne. Köszönjünk mindenkinek a támogatást. Aki még nem tette meg, és szeretne jó tettet végrehajtani, természetesen nem csak anyagi támogatásról van szó, megteheti! Tovább folytatjuk a gyűjtést, egészen június végéig! Július elején pedig személyesen adjuk át az adományokat a gyerekeknek. Ha van otthon feleslegessé vált, hasznos dolog, hozd el a JAIK irodájába (Klariská7), hogy eljuttathassuk az árvák számára. Minden kedden 14:00-tól 18:00-ig várjuk adományaitokat az irodánkban. Ha valakinek nem felel meg az időpont, nyugodtan írjon nekünk, más időpontban is ott tudunk lenni és fogadni a felajánlásokat. Amit szeretettel várunk: - mindenekelőtt pénzadományok - játékok, meséskönyvek, gyerekkönyvek, üres füzetek, írószer, kifestő - tartós élelmiszer (olaj, tészta, cukor, konzervek), tisztítószer (mosópor, öblítő), tisztálkodószerek, háztartáshoz szükséges kellékek - alapgyógyszerek (vitaminok, lázcsillapítók, kötszer stb.) - természetesen egyéb felajánlásokat is szeretettel várunk „Tégy jót: Majd meglátod, milyen sokan állnak melléd” (Böjte Csaba) Állj mellénk Te is! Adj Te is! Bővebb információ kérhető a \n jaik.info@gmail.com Ezt az email címet a spamrobotok ellen védjük, megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát címen. Mindenki támogatását szívesen fogadjuk. Felvidék Ma, b.e. jaik
» III. Vásárúti Réteshúzó Fesztivál
2009-05-19 13:05:44
2009-05-19.Az elmúlt két év sikerei után az idén harmadszor kerül megrendezésre Vásárúton a réteshúzó fesztivál 2009. május 22-23-án. A Vásárútért Polgári Társulás és Vásárút Község Önkormányzata a tavalyi fesztivál bevételéből a helyi József Attila Alapiskola támogatásán kívül, a Median kiadóval együttműködve, megjelentette Teleki Mária és Pongrácz Flóra "Gőbűgyöp meg pimpimáré" c. könyvét, melynek bemutatója május 22-én, pénteken este 18.00 órakor lesz a vásárúti kultúrházban. A könyvbemutató után 19.30 órakor a Debreceni Népi Együttes műsorát láthatják. A III. Vásárúti Réteshúzó Fesztivál szombati programja - 2009. május 23.: 10.00 A csapatok érkezése 11.00 A verseny ünnepélyes megnyitója 11.10 Réteshúzás - csapatok versenye Közben: 14.30 A Vásárúti Dalárda műsora 14.50 Nika műsora 15.30 Baranta-bemutató 16.30 Rekordkísérlet - óriásrétes húzása 17.00 Takács Dávid zenés műsora 17.30 A zsűri értékelése-díjkiosztás; Zsidek László gasztronómus elnökletével 18.30 Szabó Laura népdalokat énekel 19.00 Keviczky Tünde musical- és operettdalokat énekel 19.30 A Force 1 táncegyüttes műsora 20.00 Tombolahúzás 21.00 Utcabál Az elkészített réteseket szakértőkből álló zsűri értékeli, melynek elnöke a televízióból ismert Ízvadász - Zsidek László. Miközben a csapatok készítik réteseiket, a fesztivál látogatói maguk is tanulhatják a réteshúzás fortélyait. Az réteseket az értékelés után a fesztivál látogatói is megkóstolhatják, az ebből származó bevétel a Vásárútért Polgári Társulás és a helyi önkormányzat közös döntéssel a népi kultúra újraélesztésére és jótékonyságra fordítja. Hogy a vendégsereg ne maradjon éhen és szomjan, rétes, marhagulyás, sült kolbász, pecsenye, pacal, lángos és italok várják az idelátogatókat. Részletek: http://vasaruti.retesfeszt.googlepages.com
2009-05-19 13:05:44
2009-05-19.Az elmúlt két év sikerei után az idén harmadszor kerül megrendezésre Vásárúton a réteshúzó fesztivál 2009. május 22-23-án. A Vásárútért Polgári Társulás és Vásárút Község Önkormányzata a tavalyi fesztivál bevételéből a helyi József Attila Alapiskola támogatásán kívül, a Median kiadóval együttműködve, megjelentette Teleki Mária és Pongrácz Flóra "Gőbűgyöp meg pimpimáré" c. könyvét, melynek bemutatója május 22-én, pénteken este 18.00 órakor lesz a vásárúti kultúrházban. A könyvbemutató után 19.30 órakor a Debreceni Népi Együttes műsorát láthatják. A III. Vásárúti Réteshúzó Fesztivál szombati programja - 2009. május 23.: 10.00 A csapatok érkezése 11.00 A verseny ünnepélyes megnyitója 11.10 Réteshúzás - csapatok versenye Közben: 14.30 A Vásárúti Dalárda műsora 14.50 Nika műsora 15.30 Baranta-bemutató 16.30 Rekordkísérlet - óriásrétes húzása 17.00 Takács Dávid zenés műsora 17.30 A zsűri értékelése-díjkiosztás; Zsidek László gasztronómus elnökletével 18.30 Szabó Laura népdalokat énekel 19.00 Keviczky Tünde musical- és operettdalokat énekel 19.30 A Force 1 táncegyüttes műsora 20.00 Tombolahúzás 21.00 Utcabál Az elkészített réteseket szakértőkből álló zsűri értékeli, melynek elnöke a televízióból ismert Ízvadász - Zsidek László. Miközben a csapatok készítik réteseiket, a fesztivál látogatói maguk is tanulhatják a réteshúzás fortélyait. Az réteseket az értékelés után a fesztivál látogatói is megkóstolhatják, az ebből származó bevétel a Vásárútért Polgári Társulás és a helyi önkormányzat közös döntéssel a népi kultúra újraélesztésére és jótékonyságra fordítja. Hogy a vendégsereg ne maradjon éhen és szomjan, rétes, marhagulyás, sült kolbász, pecsenye, pacal, lángos és italok várják az idelátogatókat. Részletek: http://vasaruti.retesfeszt.googlepages.com
» A felvidéki Gondola nyert Zentán
2009-05-19 12:59:40
2009.05.19.Pénteken délután zeneszótól és énekelt versektől visszhangzott a zentai városháza díszterme, ugyanis az idén is itt rendezték meg az Énekelt Versek XIV. Fesztiválját. A zenét és a költészetet ötvöző fesztiválon az idén 13 vajdasági, felvidéki, erdélyi és magyarországi fellépő produkcióját hallgathatta meg a nagyérdemű. Az este megrendezett gálaműsorban pedig a fennállásának negyvenedik évfordulóját ünneplő Kaláka lépett fel, illetve a Magyar Szó.com munkatársa, Gruik Ibolya beszélgetett Fenyvesi Ottóval, a topolyai származású, Veszprémben élő költővel, akinek Maximum Rock'n'roll című verse kötelező feladványként szerepelt a versenyben fellépő előadók repertoárján. Az idei verseny zsűrijének 13 igen magas színvonalú produkció közül kellett kiválasztania a legjobbat. A Bodor Anikó népzenekutató, Szögi Csaba költő és újságíró, Radványi Balázs énekes-zenész, Skorutyák Veronika, az Újvidéki Rádió zenei szerkesztője és Verebes Ernő zeneszerző-költő alkotta bírálóbizottság végül a felvidéki Szepsi városából érkezett Gondola zenekart találta a legjobbnak, amelynek a tagjai: Berec Péter és Viszlai Tibor gitáron és harmonikán, a kötelező vers megzenésített változatán kívül Fecsó Pál és Fövényi Sándor verseit adták elő. A második helyezést a szabadkai Házeegyüttes érdemelte ki, a harmadik pedig a kolozsvári Kalapos Jazz Band lett. A kötelező vers legjobb megzenésítéséért a doroszlói Hobby zenekar és a felvidéki Losoncról érkező Kelemenék együttes különdíjat érdemelt ki. A fesztivál közönségdíját a zentai Vaccanto zenekar tudhatja magáénak. Felvidék Ma, Magyar Szó.com
2009-05-19 12:59:40
2009.05.19.Pénteken délután zeneszótól és énekelt versektől visszhangzott a zentai városháza díszterme, ugyanis az idén is itt rendezték meg az Énekelt Versek XIV. Fesztiválját. A zenét és a költészetet ötvöző fesztiválon az idén 13 vajdasági, felvidéki, erdélyi és magyarországi fellépő produkcióját hallgathatta meg a nagyérdemű. Az este megrendezett gálaműsorban pedig a fennállásának negyvenedik évfordulóját ünneplő Kaláka lépett fel, illetve a Magyar Szó.com munkatársa, Gruik Ibolya beszélgetett Fenyvesi Ottóval, a topolyai származású, Veszprémben élő költővel, akinek Maximum Rock'n'roll című verse kötelező feladványként szerepelt a versenyben fellépő előadók repertoárján. Az idei verseny zsűrijének 13 igen magas színvonalú produkció közül kellett kiválasztania a legjobbat. A Bodor Anikó népzenekutató, Szögi Csaba költő és újságíró, Radványi Balázs énekes-zenész, Skorutyák Veronika, az Újvidéki Rádió zenei szerkesztője és Verebes Ernő zeneszerző-költő alkotta bírálóbizottság végül a felvidéki Szepsi városából érkezett Gondola zenekart találta a legjobbnak, amelynek a tagjai: Berec Péter és Viszlai Tibor gitáron és harmonikán, a kötelező vers megzenésített változatán kívül Fecsó Pál és Fövényi Sándor verseit adták elő. A második helyezést a szabadkai Házeegyüttes érdemelte ki, a harmadik pedig a kolozsvári Kalapos Jazz Band lett. A kötelező vers legjobb megzenésítéséért a doroszlói Hobby zenekar és a felvidéki Losoncról érkező Kelemenék együttes különdíjat érdemelt ki. A fesztivál közönségdíját a zentai Vaccanto zenekar tudhatja magáénak. Felvidék Ma, Magyar Szó.com
» Megemlékezés Esterházy Jánosról Mírovban
2009-05-19 12:57:57
Megemlékezés Esterházy Jánosról Mírov, 2009. június 13., 12.00 órátólszentmise a mírovi börtöni kápolnában ünnepi koszorúzás a rabtemetőben A Cseh-és Morvaországi Magyarok Szövetsége idén 2009. június 13-án, 12.00 órától az észak-morvaországi Mírovban szervezi meg megemlékezését Esterházy Jánosról, a felvidéki magyarság mártírpolitikusáról. A szentmisét a mírovi börtöni kápolnában a Zsidó János esperes plébános szolgálja, majd ezt követi az ünnepi koszorúzás a Rabtemetőben. Az érkezők szíveskedjenek legkésőbb június 6-ig visszajelezni részvételüket az alábbi címekre, és megküldeni személyigazolványuk számát a börtöni kápolnába való bejutás miatt. Cseh-és Morvaországi Magyarok Szövetsége Ostrava-i Alapszervezete 28. října 15, 702 00 Ostrava, Csehország Telefon:(00420) 595 136 970, Fax: (00420) 595 136 670 MT: (00420)602 872 345, E-mail: \n madarsky.klub@tiscali.cz
2009-05-19 12:57:57
Megemlékezés Esterházy Jánosról Mírov, 2009. június 13., 12.00 órátólszentmise a mírovi börtöni kápolnában ünnepi koszorúzás a rabtemetőben A Cseh-és Morvaországi Magyarok Szövetsége idén 2009. június 13-án, 12.00 órától az észak-morvaországi Mírovban szervezi meg megemlékezését Esterházy Jánosról, a felvidéki magyarság mártírpolitikusáról. A szentmisét a mírovi börtöni kápolnában a Zsidó János esperes plébános szolgálja, majd ezt követi az ünnepi koszorúzás a Rabtemetőben. Az érkezők szíveskedjenek legkésőbb június 6-ig visszajelezni részvételüket az alábbi címekre, és megküldeni személyigazolványuk számát a börtöni kápolnába való bejutás miatt. Cseh-és Morvaországi Magyarok Szövetsége Ostrava-i Alapszervezete 28. října 15, 702 00 Ostrava, Csehország Telefon:(00420) 595 136 970, Fax: (00420) 595 136 670 MT: (00420)602 872 345, E-mail: \n madarsky.klub@tiscali.cz
» Májusi kiállítások a komáromi Limes Galériában
2009-05-19 12:56:41
2009.05.19.Május folyamán két kiállítás megnyitójára kerül sor a komáromi székhelyű Limes Galériában (Komárom, Ferencesek u. 31.), ahol Kosziba Klaudia, illetve Szentessy László munkáit csodálhatják meg az érdeklődő művészetkedvelők. Kosziba Klaudia: Fata Morgana c. festménykiállításának megnyitójára 2009. május 22-én 18 órától kerül sor a Limes Galériában. A kiállítást megnyitja: Farkas Veronika, művészettörténész, közreműködik: a besztercebányai táncstúdió. A kiállítás megtekinthető: 2009. június 15-ig. Letölhető meghívó ITT.Rajzírások címmel kerül sor 2009. május 27-én, 18 órától Szentessy László grafikusművész kiállításának megnyitójára a Radnóti Emlékév jegyében a Limes Galéria – Dúdor István-termében. A kiállítást megnyitja: Farkas Veronika, művészettörténész és Mgr. Kacz Mária. Közreműködnek: Bársony Kinga, vers, Seamróg, tatai együttes (ír zene). Megtekinthető: 2009. június 21-ig. Letölhető meghívó ITT. A kiállítóterem nyitva hétfőtől-péntekig 11-17 óráig, szombat-vasárnap megegyezés szerint (tel.: 00421-905/903 920, 00421-907/719 493). http://www.limesweb.extra.hu/
2009-05-19 12:56:41
2009.05.19.Május folyamán két kiállítás megnyitójára kerül sor a komáromi székhelyű Limes Galériában (Komárom, Ferencesek u. 31.), ahol Kosziba Klaudia, illetve Szentessy László munkáit csodálhatják meg az érdeklődő művészetkedvelők. Kosziba Klaudia: Fata Morgana c. festménykiállításának megnyitójára 2009. május 22-én 18 órától kerül sor a Limes Galériában. A kiállítást megnyitja: Farkas Veronika, művészettörténész, közreműködik: a besztercebányai táncstúdió. A kiállítás megtekinthető: 2009. június 15-ig. Letölhető meghívó ITT.Rajzírások címmel kerül sor 2009. május 27-én, 18 órától Szentessy László grafikusművész kiállításának megnyitójára a Radnóti Emlékév jegyében a Limes Galéria – Dúdor István-termében. A kiállítást megnyitja: Farkas Veronika, művészettörténész és Mgr. Kacz Mária. Közreműködnek: Bársony Kinga, vers, Seamróg, tatai együttes (ír zene). Megtekinthető: 2009. június 21-ig. Letölhető meghívó ITT. A kiállítóterem nyitva hétfőtől-péntekig 11-17 óráig, szombat-vasárnap megegyezés szerint (tel.: 00421-905/903 920, 00421-907/719 493). http://www.limesweb.extra.hu/
» Országos Karate Bajnokság
2009-05-18 23:25:41
Szombaton, május 16-án rendezték meg Rákóczi fejedelem városában, Kassán a fiatalabb és idősebb diákok számára az Országos Karate Bajnokságot. Az “óriás” egyesületek mellett, mint például a Rapid Bratislava, Metropol Košice, a Cmk Banská Bystrica, stb., még 57 város és község karateklubja, mintegy 340 versenyző képviseltette magát. Természetesen, csak azok az egyesületek vettek, vehettek részt a küzdelemben, amelyek a kerületi selejtezőkről (amely három fordulóból állt, és a kategóriák legjobbjai, 1 kategóriából a 3 legjobb jutott ki az OB-re) a legjobb versenyzőket tudták felsorakoztatni. A felvidéki magyarokat egy “törpe egyesület” képviselte, a negyedi Ágoston Pongrácz A.I. Karate Egyesülete. Igen, egy “falusi” klub a sok városi egyesület között. “Hat kicsi” harcos jutott ki az Országos Bajnokságra (a klubnak 20 aktív tagja van). Harcoltak, küzdöttek több mérkőzésen keresztül (ketten formagyakorlatban és küzdelemben is részt vettek). A hat “kicsi felvidéki harcos” közül Kantár Máté, Kurz Fabian, Árgyusi Zalán és Kalmár Tamás küzdelemben az 5. helyezést érték el (pontszerző helyen), a szombati nap csúcseredményét pedig Kalmár Barbara hozta, aki küzdelemben, a 35 kg-ok súlycsoportjában az országos bajnokságon ezüstérmet szerzett! Ezzel az eredményével közelebb kerülhet a válogatottsághoz. A klub vezetősége ezúton is köszöni Negyed község polgármesterének, a Via Nova ICS-nek, a PC Taxi Gúta és az A.S Okno gútai vállalatnak, hogy anyagi és morális támogatásukkal segítették a csapat felkészülését az országos bajnokságra. Felvidék Ma
2009-05-18 23:25:41
Szombaton, május 16-án rendezték meg Rákóczi fejedelem városában, Kassán a fiatalabb és idősebb diákok számára az Országos Karate Bajnokságot. Az “óriás” egyesületek mellett, mint például a Rapid Bratislava, Metropol Košice, a Cmk Banská Bystrica, stb., még 57 város és község karateklubja, mintegy 340 versenyző képviseltette magát. Természetesen, csak azok az egyesületek vettek, vehettek részt a küzdelemben, amelyek a kerületi selejtezőkről (amely három fordulóból állt, és a kategóriák legjobbjai, 1 kategóriából a 3 legjobb jutott ki az OB-re) a legjobb versenyzőket tudták felsorakoztatni. A felvidéki magyarokat egy “törpe egyesület” képviselte, a negyedi Ágoston Pongrácz A.I. Karate Egyesülete. Igen, egy “falusi” klub a sok városi egyesület között. “Hat kicsi” harcos jutott ki az Országos Bajnokságra (a klubnak 20 aktív tagja van). Harcoltak, küzdöttek több mérkőzésen keresztül (ketten formagyakorlatban és küzdelemben is részt vettek). A hat “kicsi felvidéki harcos” közül Kantár Máté, Kurz Fabian, Árgyusi Zalán és Kalmár Tamás küzdelemben az 5. helyezést érték el (pontszerző helyen), a szombati nap csúcseredményét pedig Kalmár Barbara hozta, aki küzdelemben, a 35 kg-ok súlycsoportjában az országos bajnokságon ezüstérmet szerzett! Ezzel az eredményével közelebb kerülhet a válogatottsághoz. A klub vezetősége ezúton is köszöni Negyed község polgármesterének, a Via Nova ICS-nek, a PC Taxi Gúta és az A.S Okno gútai vállalatnak, hogy anyagi és morális támogatásukkal segítették a csapat felkészülését az országos bajnokságra. Felvidék Ma
» A harmadik hét a Szepsi Csombor Márton Napokon
2009-05-18 18:05:25
Harmadik hete tartanak a Szepsi Csombor Márton Napok harmincadik évfolyamának programjai, hogy kellemes szórakozást, néha felüdítő lelki megújulást biztosítsanak a résztvevőknek. Dévai Nagy Kamilla és tanítványai előadóestje A Csemadok Szepsi Alapszervezet és a Szepsi Városi Művelődési Központ közös szervezésében, „Krónikásének a Szeretetről” címen, hétfőn, 2009. május 11-én, a Vállalkozók Házában folytatódott a XXX. Szepsi Csombor Márton Napok rendezvénysorozata. Dévai Nagy Kamilla, magyarországi előadóművész, a népdalok és a megzenésített versek nagyasszonya, és tanítványai, hosszú évek után ismételten bemutatkoztak Szepsiben. A Liszt Ferenc és Kazinczy-díjas énekes, a Krónikásének Közhasznú Alapítvány Zeneiskola alapító igazgatója minden földrészen járt és 36 nyelven énekelt, egy szál gitárral kísérve dalait. Elsősorban a szétszóródott magyarságban tartotta és tartja a lelket, hozza-viszi az Óhaza és az Újhaza közti üzeneteket - dalban, szóban, szeretetben, szívben és lélekben. Az előadóművész a tehetséges fiatalok felkarolásával, a szétszóródott magyarság lelki összetartozásával, az Istenben vetett hit elmélyítésével és gyakorlásával nemes küldetésre és feladatra vállalkozott. Tanítványaival elkápráztatta a közönséget, hirdették a szeretetet, a kedvességet, az egymásra való odafigyelés fontosságát. A tehetséges gyerekek előadásukban derűt, mosolyt és bájt árasztottak, mindazt a sok jót és szépet, amit a művésznőtől kapnak folyamatosan nagy odafigyeléssel és türelemmel. A szeretetteljes rendezvény után a résztvevők kedvezményesen megvásárolhatták a művésznő eddig megjelent lemezeit és verseskötetét, s ezeket ő személyesen dedikált. Az előadóest előtt Bauer Edit, az MKP európai parlament képviselője, az MKP képviselőjelöltje az idei európai parlamenti választásokon, Európa, második otthonunk?! címmel tartott rövid beszédet és előadást. Az előadóest után pedig kedvesen elbeszélgetett a jelenlevőkkel. Presser Gábor „A padlás” című mesemusicalje Szepsiben A Szepsi Városi Művelődési Központ szervezésében kedden, 2009. május 12-én, valamint másnap, május 13-án, Presser Gábor „A Padlás” című mesemusicaljével vendégszerepelt a kassai Thália Színház a Városi Művelődési Központ nagytermében. Köztudott, hogy ezt a zenés darabot már több mint 20 éve játszotta először a budapesti Vígszínház óriási sikerrel. A színház történetének egyik legnagyobb sikerű darabja lett a Presser - Horváth - Sztevanovity mesemusicalje. Örömünkre szolgál, hogy a kassai magyar színházunk is műsorára tűzte ezt a darabot, amelyet kicsik és nagyok egyaránt élvezettel nézik és hallgatják. Az első napi előadást csupán a Szepsi Csombor Márton bérlet tulajdonosai, a helyi magyar iskola tanulói, míg a második napi előadást a környező magyar iskolák tanulói, csupán a Diák bérlettel rendelkező gyerekek nézhették meg. De hat-hét kíváncsi és színházkedvelő néző ugyancsak helyet foglalt a nézőtéren. A taps sem váratott magára sokáig, felcsattant az első ismerős dal után. A Városi Művelődési Központ megnagyobbított színpada lehetővé teszi már, hogy több szereplős és nagyobb mozgásterű színdarabok is helyt kaphassanak városunk kulturális műsorkínálatában. Presser Gábor mára klasszikusnak számító mesemusicaljében fiatal tudós kísérletezik a padláson: távoli, titokzatos bolygók üzeneteit próbálja megfejteni. Hát hova máshova „pottyanna” néhány mesebeli szellem a több évszázados bolyongás után? Elfelejtett mesefigurák, akiket mindig kihagynak a mesékből. A Herceg, aki addig énekelte szerelmes dalait, míg vetélytársa egy csókkal fölébresztette Csipkerózsikát; Lámpás, a nyolcadik törpe; az igazmondó Kölyök; s Meglökő, a bakó, aki ahelyett, hogy a dolgát végezte volna, ártatlanokat mentett. A padlásra várják Révészt, aki elviszi őket oda, ahol rájuk is emlékeznek. Révész megérkezik ugyan, de éppen a Barrabás B. Barrabás nevű gengszter alakjában, s ebből bizony bonyodalmak adódnak… A varázslatos padlás történetét Halasi Imre rendezte. Magyar Golgota és Napszentület - Mihályi Molnár László versesköteteinek bemutatója a szepsi magyar iskolában Ugyancsak szerdán délelőtt, Mihályi Molnár László két új verseskötetének bemutatójára került sor a helyi magyar iskola zenetermében. A Szepsiben élő költő, publicista és középiskolai tanár ezekben a versekben a szülőföld és a magyar kultúra szeretetét, valamint a felvidéki magyar sorsért való aggódását fejezi ki. A hitvalló költemények pedig a keresztény emberi értékek őrzését sugallják. A versesköteteket a diákok a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatták. A költő a bemutató után dedikálta is versesköteteit. Zborai Imre, a Csemadok Szepsi Alapszervezet alelnökének megnyitója és Sykora Ilona, a Szepsi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium igazgatónőjének rövid köszöntője után maga a költő tartotta a könyvbemutatót, aki bevezetőjében röviden bemutatta a Magyar Golgota és Napszentület című versesköteteit. A versesköteteket a diákok a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatták, a bemutató után pedig Mihályi Molnár László személyesen dedikálta is azokat. A könyvbemutatón több pedagógus is megjelent. A bemutató kötetlen beszélgetéssel ért végett. Az élő matyó népművészet Szepsiben Szerdán délután, 2009. május 13-án, csodálatos hímzésekkel, festett matyó bútorral, mézeskalácsokkal, kerámiákkal és szőttesekkel telt meg a Városi Művelődési Központ F-klubja. A miskolci székhelyű Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet jóvoltából a mezőkövesdi Matyó Népművészeti Egyesület által készített és gyűjtött, lassan a feledés homályába került értékeket tekinthetett meg a szépszámú közönség. A kiállítás a Városi Művelődési Központ, és a Szepsiben működő Bódva - völgyi és Érchegységi Kulturális Központ közös rendezvénye volt, s a szervezőkön kívül a Kassai Megyei Önkormányzat, a Szepsi Városi Önkormányzat, Mezőkövesd Önkormányzata és a helyi intézmények is képviseltették magukat. Kézműves bemutatót a Matyó Népművészeti Egyesület tagjai tartottak, a Matyó Néptáncegyüttes táncosai pedig egy kis bemutatóval tették szebbé ezt a ritka szép kiállítást. A Matyó Népművészeti Egyesület kiállításán megjelent Budai Erzsébet, a B-A-Z Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet igazgatója, Gergely Zsolt, a B-A-Z Megyei Önkormányzat alelnöke, Csiger Lajos, Mezőkövesd alpolgármestere, Iván László, Szepsi város alpolgármestere, az MKP Kassa-környéki járási elnöke, megyei képviselő, Zborai Imre, parlamenti képviselői munkatárs, megyei képviselő. A kiállítást megtisztelte jelenlétével Jana Kovácsová, a Kassai Megyei Hivatal Kulturális Főosztályának vezetője, Boda Ferenc, a Csemadok Kassa-környéki TV titkára és Gyüre Zoltán, nyugalmazott református lelkipásztor. Mint köztudott, Mezőkövesd hagyományos kultúrájának közismertté válásában kiemelt szerepe van a hímzés és az annak felhasználásával megformálódott népviseletnek. A matyóság az 1800-as évek végétől a tradicionális magyar népi műveltség egyik reprezentáns csoportja. Kezdetben a Mezőkövesden és környék településein élőket nevezték matyónak, egyes néprajzkutatók szerint viszont a református környezetben megmaradt katolikus szigetek lakóit jelenti a kifejezés. E hímzés virágkorát az 1896-os millenniumi kiállításon aratott sikertől számítják. A régi stílusú darabok piros-kék színezetűek. A minták sűrűek, tömöttek, teljesen kitöltik a felületet. Legjellegzetesebb elemük az úgynevezett „matyó rózsa”. A leghíresebb mintatervező Kisjankó Bori, a „százrózsás” jelzőt kapta, mivel ő alkotta a legtöbb rózsavariációt. A matyó népviselet annak köszönheti töretlen népszerűségét, hogy rendkívül elegáns. A nők testhez simuló felsőrészt viselnek, a vállnál megemelt ujjal, derékban elálló fodorral: szoknyájuk hosszú, fodros. A hosszú kötényt is gazdag hímzés díszíti. Egyedi a kendő, amelyen hatalmas pom-pomszerű díszek emelik egyenesre a fejtartást. A férfiak viseletének dísze a bő ujjú, széles hímzésű, olykor horgolt csipkével gazdagított ing. A matyók nemcsak textileket, hanem bútorokat is díszítettek. A festett matyó láda nélkül, melyben a kelengyét tartották, férjhez sem adták a lányt. Mindebből Szepsiben ízelítőt kaphatnak azok az érdeklődők, akik a 2009. május 30-ig tartó kiállítást megtekintik. Köszönet jár Bányiczki Máriának, a miskolci székhelyű Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet kisebbségi referensének, aki mozgatórugója és lelke volt ennek a csodás rendezvénynek. Köszönet jár Kupec Mihálynak, a Szepsiben működő Bódva - völgyi és Érchegységi Kulturális Központ igazgatójának, akinek az idén januárban a Kassai Megyei Önkormányzat által megalakított regionális kulturális központ újabb rendezvényét sikerült megszerveznie a szepsiek és a környékbeliek örömére. És nem utolsó sorban köszönet jár Vitéz Erikának, a Szepsi VMK igazgatónőjének, aki házigazdaként ugyancsak kivette a részét Az élő matyó népművészet című kiállítás lebonyolításában. Engesztelő imatalálkozó és a templomban segédkező édesanyák köszöntése Bodollóban Szerda délután, 2009. május 13-án, engesztelő imatalálkozóra került sor a bodollói római katolikus templomban. A Fatimai Engesztelő Imanap főcelebránsa Gábor Bertalan, szepsi római katolikus esperes-plébános, pápai káplán volt. Az imanapon Mondok István, tornahorváti görög katolikus parókus és Gajdo József, jánoki római katolikus plébános segédkezett. Az imatalálkozó alatt került sor a szepsi, a makranci és a bodollói templomban segédkező édesanyák köszöntésére. Köteles László, az MKP parlamenti képviselője, a Csemadok általános alelnöke, a Csemadok Szepsi Alapszervezet elnöke, az Anyák Napja kapcsán a hagyományokhoz híven az idén is tiszteletét fejezte ki az egyházban különösképpen tevékenykő édesanyáknak. Az illetékesek javaslatára, tizenkilenc édesanyának - akik aktívan részt vettek és részt vesznek a templomuk és az egyházközségük szolgálatában - egy-egy szál vörös rózsát ajándékozott. Kicsi figyelmesség a nagy szeretetért, hűségért és ragaszkodásért: Bodollóról - Csécsi Katalin, Ikrényi Anna, Kollár Terézia, Magyar Katalin, Stiblár Terézia, Suver Erzsébet, Weiszer Éva és Weiszer Margit, Makrancról - Cirbusz Gizella, Lisovszky Mária, Szmolnyiczky Anna, Szepsiből - Balázs Anna, Belajová Viera, Fazekas Gabriella, Melega Mária, Mochnyánszky Irma, Pásztorová Emília, Tarčáková Júlia és Zupko Margit részesült a kedves figyelmességben. Az édesanyák köszöntése Bodollóban Csütörtökön délután, 2009. május 14-én, az idei Anyák Napja alkalmából a bodollói óvodások és a bodollói Búzakalász Asszonykórus köszöntötték a község édesanyáit és nagymamáit a helyi kultúrház nagytermében, megköszönve mindazt a szeretetet és gondoskodást, amellyel születésünk óta elhalmoztak bennünket. Mint ismeretes Bodolló kisközség közigazgatásilag Szepsihez tartozik. A műsorban fellépett Motyka Ildikó, mesemondó, a Tompa Mihály Országos Próza- és Szavalóverseny többszörös győztese, és két lánya, Klaudia és Ildikó. Az ünnepi műsort ugyancsak Motyka Ildikó vezette, aki jelenleg a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmány alkalmazottja. Az egybegyűlteket és az édesanyákat elsőként üdvözölte és köszöntötte Köteles László, parlamenti képviselő, a Csemadok Alapszervezet elnöke. A kisóvodások is szívhez szóló meleg szavakkal, versekkel és énekekkel köszöntötték a gyermekeiket féltő szeretettel nevelő édesanyákat és a megtört, de fáradhatatlan nagymamákat. A műsor végén Király Tamás, városi képviselő köszönte meg fáradozásukat a műsor szervezőinek - az óvónőknek, az óvodásoknak, az Asszonykórus tagjainak, a további fellépőknek és a műsorvezetőnek. A Korál együttes története Pénteken este, 2009. május 15-én, a magyarországi Korál együttes egykori sikertörténetet mutatta be Meszlényi Tamás, a Szepsi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium informatika tanára multimediális előadásában, a VMK F-klubjában. Homok a szélben..., avagy ki mondja meg, dalaimból mennyi marad? Közismert, hogy a magyarországi Korál zenekar egy olyan 30 éves hazai zenekar, amely az egyik legnagyobb zenei múlttal és népszerűséggel rendelkező egykori „supergroup”, a Taurus és Radics Béla gitáros kőkemény-rock zenei világát ültette át és vitte tovább szelídebb lírai, melodikusabb vonalon. A Korál volt Magyarország első romantikus keményrock-zenekara. Olyan korszakban, olyan muzsikával és összeválogatott tehetséges muzsikusokkal lépett színre, mely az ellenlábasok számos hadjárata ellenére is biztosította számára a sikert. A Korál-t és vezetőjét, Balázs Fecót rajongói és saját boldogságukat váró fiatalok tízezrei ünnepelték szerte az országban és annak határain kívül is. Ki ne emlékezne a Kiűzetés a paradicsomból, a Kőfalak leomlanak, a Homok a szélben, a Ne állj meg soha, vagy a Maradj velem, szöveg- és dallamvilágára? Ha mégse, most itt volt az újabb alkalom. Csak hát kevés érdeklődő volt kíváncsi a régmúlt idők magyarországi zenevilágára, a közismert dallamokra, a közkedvelt slágerekre, kevesen jelentek meg a multimediális előadáson. Sajnálatos tény, hogy a külföldi és a magyarországi zenekarok és együttesek sikertörténeteit bemutató multimediális előadásokon évről-évre kevesebb és kevesebb érdeklődő vesz részt. Bizonyára nincs érdeklődés, és a fiatalok sem igénylik az effajta jellegű előadásokat. Felvidék Ma, Zborai Imre
2009-05-18 18:05:25
Harmadik hete tartanak a Szepsi Csombor Márton Napok harmincadik évfolyamának programjai, hogy kellemes szórakozást, néha felüdítő lelki megújulást biztosítsanak a résztvevőknek. Dévai Nagy Kamilla és tanítványai előadóestje A Csemadok Szepsi Alapszervezet és a Szepsi Városi Művelődési Központ közös szervezésében, „Krónikásének a Szeretetről” címen, hétfőn, 2009. május 11-én, a Vállalkozók Házában folytatódott a XXX. Szepsi Csombor Márton Napok rendezvénysorozata. Dévai Nagy Kamilla, magyarországi előadóművész, a népdalok és a megzenésített versek nagyasszonya, és tanítványai, hosszú évek után ismételten bemutatkoztak Szepsiben. A Liszt Ferenc és Kazinczy-díjas énekes, a Krónikásének Közhasznú Alapítvány Zeneiskola alapító igazgatója minden földrészen járt és 36 nyelven énekelt, egy szál gitárral kísérve dalait. Elsősorban a szétszóródott magyarságban tartotta és tartja a lelket, hozza-viszi az Óhaza és az Újhaza közti üzeneteket - dalban, szóban, szeretetben, szívben és lélekben. Az előadóművész a tehetséges fiatalok felkarolásával, a szétszóródott magyarság lelki összetartozásával, az Istenben vetett hit elmélyítésével és gyakorlásával nemes küldetésre és feladatra vállalkozott. Tanítványaival elkápráztatta a közönséget, hirdették a szeretetet, a kedvességet, az egymásra való odafigyelés fontosságát. A tehetséges gyerekek előadásukban derűt, mosolyt és bájt árasztottak, mindazt a sok jót és szépet, amit a művésznőtől kapnak folyamatosan nagy odafigyeléssel és türelemmel. A szeretetteljes rendezvény után a résztvevők kedvezményesen megvásárolhatták a művésznő eddig megjelent lemezeit és verseskötetét, s ezeket ő személyesen dedikált. Az előadóest előtt Bauer Edit, az MKP európai parlament képviselője, az MKP képviselőjelöltje az idei európai parlamenti választásokon, Európa, második otthonunk?! címmel tartott rövid beszédet és előadást. Az előadóest után pedig kedvesen elbeszélgetett a jelenlevőkkel. Presser Gábor „A padlás” című mesemusicalje Szepsiben A Szepsi Városi Művelődési Központ szervezésében kedden, 2009. május 12-én, valamint másnap, május 13-án, Presser Gábor „A Padlás” című mesemusicaljével vendégszerepelt a kassai Thália Színház a Városi Művelődési Központ nagytermében. Köztudott, hogy ezt a zenés darabot már több mint 20 éve játszotta először a budapesti Vígszínház óriási sikerrel. A színház történetének egyik legnagyobb sikerű darabja lett a Presser - Horváth - Sztevanovity mesemusicalje. Örömünkre szolgál, hogy a kassai magyar színházunk is műsorára tűzte ezt a darabot, amelyet kicsik és nagyok egyaránt élvezettel nézik és hallgatják. Az első napi előadást csupán a Szepsi Csombor Márton bérlet tulajdonosai, a helyi magyar iskola tanulói, míg a második napi előadást a környező magyar iskolák tanulói, csupán a Diák bérlettel rendelkező gyerekek nézhették meg. De hat-hét kíváncsi és színházkedvelő néző ugyancsak helyet foglalt a nézőtéren. A taps sem váratott magára sokáig, felcsattant az első ismerős dal után. A Városi Művelődési Központ megnagyobbított színpada lehetővé teszi már, hogy több szereplős és nagyobb mozgásterű színdarabok is helyt kaphassanak városunk kulturális műsorkínálatában. Presser Gábor mára klasszikusnak számító mesemusicaljében fiatal tudós kísérletezik a padláson: távoli, titokzatos bolygók üzeneteit próbálja megfejteni. Hát hova máshova „pottyanna” néhány mesebeli szellem a több évszázados bolyongás után? Elfelejtett mesefigurák, akiket mindig kihagynak a mesékből. A Herceg, aki addig énekelte szerelmes dalait, míg vetélytársa egy csókkal fölébresztette Csipkerózsikát; Lámpás, a nyolcadik törpe; az igazmondó Kölyök; s Meglökő, a bakó, aki ahelyett, hogy a dolgát végezte volna, ártatlanokat mentett. A padlásra várják Révészt, aki elviszi őket oda, ahol rájuk is emlékeznek. Révész megérkezik ugyan, de éppen a Barrabás B. Barrabás nevű gengszter alakjában, s ebből bizony bonyodalmak adódnak… A varázslatos padlás történetét Halasi Imre rendezte. Magyar Golgota és Napszentület - Mihályi Molnár László versesköteteinek bemutatója a szepsi magyar iskolában Ugyancsak szerdán délelőtt, Mihályi Molnár László két új verseskötetének bemutatójára került sor a helyi magyar iskola zenetermében. A Szepsiben élő költő, publicista és középiskolai tanár ezekben a versekben a szülőföld és a magyar kultúra szeretetét, valamint a felvidéki magyar sorsért való aggódását fejezi ki. A hitvalló költemények pedig a keresztény emberi értékek őrzését sugallják. A versesköteteket a diákok a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatták. A költő a bemutató után dedikálta is versesköteteit. Zborai Imre, a Csemadok Szepsi Alapszervezet alelnökének megnyitója és Sykora Ilona, a Szepsi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium igazgatónőjének rövid köszöntője után maga a költő tartotta a könyvbemutatót, aki bevezetőjében röviden bemutatta a Magyar Golgota és Napszentület című versesköteteit. A versesköteteket a diákok a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatták, a bemutató után pedig Mihályi Molnár László személyesen dedikálta is azokat. A könyvbemutatón több pedagógus is megjelent. A bemutató kötetlen beszélgetéssel ért végett. Az élő matyó népművészet Szepsiben Szerdán délután, 2009. május 13-án, csodálatos hímzésekkel, festett matyó bútorral, mézeskalácsokkal, kerámiákkal és szőttesekkel telt meg a Városi Művelődési Központ F-klubja. A miskolci székhelyű Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet jóvoltából a mezőkövesdi Matyó Népművészeti Egyesület által készített és gyűjtött, lassan a feledés homályába került értékeket tekinthetett meg a szépszámú közönség. A kiállítás a Városi Művelődési Központ, és a Szepsiben működő Bódva - völgyi és Érchegységi Kulturális Központ közös rendezvénye volt, s a szervezőkön kívül a Kassai Megyei Önkormányzat, a Szepsi Városi Önkormányzat, Mezőkövesd Önkormányzata és a helyi intézmények is képviseltették magukat. Kézműves bemutatót a Matyó Népművészeti Egyesület tagjai tartottak, a Matyó Néptáncegyüttes táncosai pedig egy kis bemutatóval tették szebbé ezt a ritka szép kiállítást. A Matyó Népművészeti Egyesület kiállításán megjelent Budai Erzsébet, a B-A-Z Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet igazgatója, Gergely Zsolt, a B-A-Z Megyei Önkormányzat alelnöke, Csiger Lajos, Mezőkövesd alpolgármestere, Iván László, Szepsi város alpolgármestere, az MKP Kassa-környéki járási elnöke, megyei képviselő, Zborai Imre, parlamenti képviselői munkatárs, megyei képviselő. A kiállítást megtisztelte jelenlétével Jana Kovácsová, a Kassai Megyei Hivatal Kulturális Főosztályának vezetője, Boda Ferenc, a Csemadok Kassa-környéki TV titkára és Gyüre Zoltán, nyugalmazott református lelkipásztor. Mint köztudott, Mezőkövesd hagyományos kultúrájának közismertté válásában kiemelt szerepe van a hímzés és az annak felhasználásával megformálódott népviseletnek. A matyóság az 1800-as évek végétől a tradicionális magyar népi műveltség egyik reprezentáns csoportja. Kezdetben a Mezőkövesden és környék településein élőket nevezték matyónak, egyes néprajzkutatók szerint viszont a református környezetben megmaradt katolikus szigetek lakóit jelenti a kifejezés. E hímzés virágkorát az 1896-os millenniumi kiállításon aratott sikertől számítják. A régi stílusú darabok piros-kék színezetűek. A minták sűrűek, tömöttek, teljesen kitöltik a felületet. Legjellegzetesebb elemük az úgynevezett „matyó rózsa”. A leghíresebb mintatervező Kisjankó Bori, a „százrózsás” jelzőt kapta, mivel ő alkotta a legtöbb rózsavariációt. A matyó népviselet annak köszönheti töretlen népszerűségét, hogy rendkívül elegáns. A nők testhez simuló felsőrészt viselnek, a vállnál megemelt ujjal, derékban elálló fodorral: szoknyájuk hosszú, fodros. A hosszú kötényt is gazdag hímzés díszíti. Egyedi a kendő, amelyen hatalmas pom-pomszerű díszek emelik egyenesre a fejtartást. A férfiak viseletének dísze a bő ujjú, széles hímzésű, olykor horgolt csipkével gazdagított ing. A matyók nemcsak textileket, hanem bútorokat is díszítettek. A festett matyó láda nélkül, melyben a kelengyét tartották, férjhez sem adták a lányt. Mindebből Szepsiben ízelítőt kaphatnak azok az érdeklődők, akik a 2009. május 30-ig tartó kiállítást megtekintik. Köszönet jár Bányiczki Máriának, a miskolci székhelyű Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet kisebbségi referensének, aki mozgatórugója és lelke volt ennek a csodás rendezvénynek. Köszönet jár Kupec Mihálynak, a Szepsiben működő Bódva - völgyi és Érchegységi Kulturális Központ igazgatójának, akinek az idén januárban a Kassai Megyei Önkormányzat által megalakított regionális kulturális központ újabb rendezvényét sikerült megszerveznie a szepsiek és a környékbeliek örömére. És nem utolsó sorban köszönet jár Vitéz Erikának, a Szepsi VMK igazgatónőjének, aki házigazdaként ugyancsak kivette a részét Az élő matyó népművészet című kiállítás lebonyolításában. Engesztelő imatalálkozó és a templomban segédkező édesanyák köszöntése Bodollóban Szerda délután, 2009. május 13-án, engesztelő imatalálkozóra került sor a bodollói római katolikus templomban. A Fatimai Engesztelő Imanap főcelebránsa Gábor Bertalan, szepsi római katolikus esperes-plébános, pápai káplán volt. Az imanapon Mondok István, tornahorváti görög katolikus parókus és Gajdo József, jánoki római katolikus plébános segédkezett. Az imatalálkozó alatt került sor a szepsi, a makranci és a bodollói templomban segédkező édesanyák köszöntésére. Köteles László, az MKP parlamenti képviselője, a Csemadok általános alelnöke, a Csemadok Szepsi Alapszervezet elnöke, az Anyák Napja kapcsán a hagyományokhoz híven az idén is tiszteletét fejezte ki az egyházban különösképpen tevékenykő édesanyáknak. Az illetékesek javaslatára, tizenkilenc édesanyának - akik aktívan részt vettek és részt vesznek a templomuk és az egyházközségük szolgálatában - egy-egy szál vörös rózsát ajándékozott. Kicsi figyelmesség a nagy szeretetért, hűségért és ragaszkodásért: Bodollóról - Csécsi Katalin, Ikrényi Anna, Kollár Terézia, Magyar Katalin, Stiblár Terézia, Suver Erzsébet, Weiszer Éva és Weiszer Margit, Makrancról - Cirbusz Gizella, Lisovszky Mária, Szmolnyiczky Anna, Szepsiből - Balázs Anna, Belajová Viera, Fazekas Gabriella, Melega Mária, Mochnyánszky Irma, Pásztorová Emília, Tarčáková Júlia és Zupko Margit részesült a kedves figyelmességben. Az édesanyák köszöntése Bodollóban Csütörtökön délután, 2009. május 14-én, az idei Anyák Napja alkalmából a bodollói óvodások és a bodollói Búzakalász Asszonykórus köszöntötték a község édesanyáit és nagymamáit a helyi kultúrház nagytermében, megköszönve mindazt a szeretetet és gondoskodást, amellyel születésünk óta elhalmoztak bennünket. Mint ismeretes Bodolló kisközség közigazgatásilag Szepsihez tartozik. A műsorban fellépett Motyka Ildikó, mesemondó, a Tompa Mihály Országos Próza- és Szavalóverseny többszörös győztese, és két lánya, Klaudia és Ildikó. Az ünnepi műsort ugyancsak Motyka Ildikó vezette, aki jelenleg a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmány alkalmazottja. Az egybegyűlteket és az édesanyákat elsőként üdvözölte és köszöntötte Köteles László, parlamenti képviselő, a Csemadok Alapszervezet elnöke. A kisóvodások is szívhez szóló meleg szavakkal, versekkel és énekekkel köszöntötték a gyermekeiket féltő szeretettel nevelő édesanyákat és a megtört, de fáradhatatlan nagymamákat. A műsor végén Király Tamás, városi képviselő köszönte meg fáradozásukat a műsor szervezőinek - az óvónőknek, az óvodásoknak, az Asszonykórus tagjainak, a további fellépőknek és a műsorvezetőnek. A Korál együttes története Pénteken este, 2009. május 15-én, a magyarországi Korál együttes egykori sikertörténetet mutatta be Meszlényi Tamás, a Szepsi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium informatika tanára multimediális előadásában, a VMK F-klubjában. Homok a szélben..., avagy ki mondja meg, dalaimból mennyi marad? Közismert, hogy a magyarországi Korál zenekar egy olyan 30 éves hazai zenekar, amely az egyik legnagyobb zenei múlttal és népszerűséggel rendelkező egykori „supergroup”, a Taurus és Radics Béla gitáros kőkemény-rock zenei világát ültette át és vitte tovább szelídebb lírai, melodikusabb vonalon. A Korál volt Magyarország első romantikus keményrock-zenekara. Olyan korszakban, olyan muzsikával és összeválogatott tehetséges muzsikusokkal lépett színre, mely az ellenlábasok számos hadjárata ellenére is biztosította számára a sikert. A Korál-t és vezetőjét, Balázs Fecót rajongói és saját boldogságukat váró fiatalok tízezrei ünnepelték szerte az országban és annak határain kívül is. Ki ne emlékezne a Kiűzetés a paradicsomból, a Kőfalak leomlanak, a Homok a szélben, a Ne állj meg soha, vagy a Maradj velem, szöveg- és dallamvilágára? Ha mégse, most itt volt az újabb alkalom. Csak hát kevés érdeklődő volt kíváncsi a régmúlt idők magyarországi zenevilágára, a közismert dallamokra, a közkedvelt slágerekre, kevesen jelentek meg a multimediális előadáson. Sajnálatos tény, hogy a külföldi és a magyarországi zenekarok és együttesek sikertörténeteit bemutató multimediális előadásokon évről-évre kevesebb és kevesebb érdeklődő vesz részt. Bizonyára nincs érdeklődés, és a fiatalok sem igénylik az effajta jellegű előadásokat. Felvidék Ma, Zborai Imre
» A Fiatal Értelmiségiek Fóruma nyelvi jogainkról és a gazdasági válság lehetséges hozadékairól
2009-05-18 18:00:49
Második alkalommal tartották meg Búcson a Fiatal Értelmiségiek Fórumát. A hétvégi diskurzus két előadója Hodosy Szabolcs jogász és Banai Tóth Pál agrárközgazdász, a házigazda-vitavezető Petheő Attila volt. Mindkét fiatal szakember az MKP európai parlamenti képviselőjelöltje. A nyelvi jogainkról előadó Hodosy szerint kampányt kellene indítani annak érdekében, hogy erősítsük a magyar nyelvhasználatot a Felvidéken, illetve, hogy tájékoztassuk az embereket arról, jogaikkal élni kell és szabad. Felvetette, hogy a magyar önkormányzatú településeinknek a helyi adóikból engedményt kellene adni azoknak, akik magyarul és szlovákul is feltüntetik szolgáltatásaikat. Banai Tóth Pál a gazdaság jelen helyzetéről és a krízis várható következményeiről beszélt. Kiemelte, hogy a gazdasági válságból a kiutat a régió számára az élelmiszertermelés, mint stratégiailag fontos ágazat jelentheti. Ehhez azonban helyi összefogás kell. A jövő, meglátása szerint az, hogy a településeink körüli termőföldjeinket megtartsuk és a lokális élelmiszertermelés kerüljön előtérbe. A Fiatal Értelmiségiek Fórumát a Prudentia n.o. szervezte és a Szülőföld Alap támogatásával valósult meg. Felvidék Ma, pa
2009-05-18 18:00:49
Második alkalommal tartották meg Búcson a Fiatal Értelmiségiek Fórumát. A hétvégi diskurzus két előadója Hodosy Szabolcs jogász és Banai Tóth Pál agrárközgazdász, a házigazda-vitavezető Petheő Attila volt. Mindkét fiatal szakember az MKP európai parlamenti képviselőjelöltje. A nyelvi jogainkról előadó Hodosy szerint kampányt kellene indítani annak érdekében, hogy erősítsük a magyar nyelvhasználatot a Felvidéken, illetve, hogy tájékoztassuk az embereket arról, jogaikkal élni kell és szabad. Felvetette, hogy a magyar önkormányzatú településeinknek a helyi adóikból engedményt kellene adni azoknak, akik magyarul és szlovákul is feltüntetik szolgáltatásaikat. Banai Tóth Pál a gazdaság jelen helyzetéről és a krízis várható következményeiről beszélt. Kiemelte, hogy a gazdasági válságból a kiutat a régió számára az élelmiszertermelés, mint stratégiailag fontos ágazat jelentheti. Ehhez azonban helyi összefogás kell. A jövő, meglátása szerint az, hogy a településeink körüli termőföldjeinket megtartsuk és a lokális élelmiszertermelés kerüljön előtérbe. A Fiatal Értelmiségiek Fórumát a Prudentia n.o. szervezte és a Szülőföld Alap támogatásával valósult meg. Felvidék Ma, pa
» A Magyar Ifjúsági Konferencia ülése Kovácspatakon
2009-05-18 17:53:45
A hét végén a Párkány melletti Kovácspatakon tartotta XIX. ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK). A MIK-nek Felvidékről hat tagja van: a Diákhálózat, a Fiatal Reformátusok Szövetsége, a Keresztény Ifjúsági Közösségek, a Magyar Ifjúsági Közösség, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség és a Via Nova Ics. Az ülésen részt vettek a nyugati régió, Burgenland, Muravidék, Vajdaság, Erdély, Csángóföld, Kárpátalja, Felvidék, Magyarország ifjúsági szervezeteinek vezetői. Pénteken, 2009. május 15-én, ellátogatott a rendezvényre Lupták Zoltán, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának Nemzetpolitikai Diplomáciai Osztályának vezetője, aki tájékoztatta a résztvevőket a magyar-szlovák külügyminiszteri találkozón történtekről, illetve a határon túli magyarság helyzetével kapcsolatos kérdésekről, szó esett többek között a vízumkérdésről, a kishatárforgalomról is. A Magyar Ifjúsági Konferencia soros ülésére szombaton került sor. A rendezvény házigazdája Neszméri Csilla, a MIK Állandó Bizottságának felvidéki tagja, a Magyar Ifjúsági Közösség elnöke volt, aki örömét fejezte ki, hogy Szlovákiában került sorra az ülés. A rendezvényen résztvevőket köszöntötte Heizer Antal, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete is, aki beszédében üdvözölte a résztvevőket, és kiemelt néhány fontos politikai kérdést, a két ország kapcsolatáról, sikerként értékelte az Ipoly-hidak ügyét.Köszöntötte az egybegyűlteket Szórád Gábor, a Mik ÁB elnöke is, kifejtve, bízik benne, hogy sikeres lesz az ülés, és az elmúlt másfél év munkáját letudja zárni a konferencia.Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi szakállamtitkára A magyarországi ifjúsági munka aktuális szakmafejlesztési irányairól tartott előadást, szólt a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról is. Az elnöki beszámolóban Szórád Gábor pozitívan értékelte az elmúlt időszak eseményeit, kiemelve, hogy elkészültek a konferencia működését befolyásoló dokumentumok, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a MIK stratégiája. A régiók képviselőinek beszámolóiból a résztvevők megismerhették az egyes országokban történt eseményeket és a tagszervezetek működését.Neszméri Csilla A MIK stratégiáját mutatta be, amelynek alapgondolatai a magyar nemzethez való tartozás tudata, a szülőföldön való megmaradás, a hagyományok megtartása és ápolása, a közösségek értékteremtő munkája, a tudás, a képzettség tisztelete, a szabadidő értékes és hasznos eltöltése. A MIK résztvevői egyhangúlag fogadták el a dokumentumot, amely rövid-, közép- és hosszútávon határozza meg a szervezet működését. Földi László, a Mobilitás igazgatója, a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat által kínált lehetőségek a határon átnyúló ifjúságszakmai együttműködés elősegítéséért címmel tartott előadást, bemutatta a szervezet működését, felépítését.Egy gyakorlati példa címmel Saláta Zoltán, a Vajdasági Magyar Diákszövetség elnöke és Vajda Árpád, a Mobilitás Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda munkatársa előadásukban a közös munka szépségéről, sikereiről, együttműködésről beszéltek. Bauer Béla, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermek- és Ifjúságkutatási Főosztálya vezetőjének beszámolójából megismerhettük az Ifjúság 2008 című felmérés eredményeit, és egy jövőben megvalósuló Kárpát-medencei és nyugati magyar fiatalok között készült felmérés előkészületeiről beszélt. A konferencia küldöttei délután konszenzussal elfogadták a Szervezeti és Működési Szabályzatot, amely a MIK működését határozza meg.Szórád Gábor, a konferencia zárszavában megköszönte mindenkinek a részvételt, a munkát és a sikeres együttműködést, amivel lezárult egy folyamat. A rendezvényen részt vett az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselője, Benked László és a Miniszterelnöki Hivatalból Haraszti Attila. A résztvevők zárónyilatkozatban foglalták össze a hétvége legfontosabb történéseit. Zárónyilatkozat 2009. május 16-án, Kovácspatakon (Felvidék, Szlovákia) tartotta soros ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK), amelyen 9 régióból 30 szervezet vett részt. A magyarországi ifjúsági munka aktuális szakmafejlesztési irányairól Rauh Edit szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tájékoztatta a résztvevőket. A MIK-et köszöntötte Heizer Antal, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete is. A magyar ifjúság legmagasabb szintű közös fórumának képviselői tájékoztatást kaptak az eddig elvégzett munka eredményeiről Szórád Gábortól, a MIK Állandó Bizottságának elnökétől, és meghallgatták a régiók képviselőinek helyzetelemző beszámolóit is. Az ülésen bemutatásra kerültek az FSZH Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálata által kínált lehetőségek, amelyeket - a MIK Titkárságaként - a határokon átívelő ifjúságszakmai tevékenységek elősegítése érdekében tenni tud. A MIK a Kolozsvárott elindult, és a kárpátaljai táborban lezárult, közel egyéves előkészítő folyamat eredményeképpen, konszenzussal elfogadta a hosszú-, közép- és rövid távon megvalósítandó stratégiáját. Ennek alapértékei: - a magyar nemzethez való tartozás tudata; - a szülőföldön való megmaradás; - a hagyományok megtartása és ápolása; - a közösségek értékteremtő munkája; - a tudás, a képzettség tisztelete; - a szabadidő értékes és hasznos eltöltése. A MIK megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta az új szervezeti és működési szabályzatát, és úgy döntött, hogy az ahhoz kapcsolódó mellékleteket (pl. szakmai-etikai kódex) a soron következő ülésén véglegesíti, amelyre 2009. október 17-én, Zánkán kerül sor. Kovácspatak, 2009. május 16. Felvidék Ma, mik
2009-05-18 17:53:45
A hét végén a Párkány melletti Kovácspatakon tartotta XIX. ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK). A MIK-nek Felvidékről hat tagja van: a Diákhálózat, a Fiatal Reformátusok Szövetsége, a Keresztény Ifjúsági Közösségek, a Magyar Ifjúsági Közösség, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség és a Via Nova Ics. Az ülésen részt vettek a nyugati régió, Burgenland, Muravidék, Vajdaság, Erdély, Csángóföld, Kárpátalja, Felvidék, Magyarország ifjúsági szervezeteinek vezetői. Pénteken, 2009. május 15-én, ellátogatott a rendezvényre Lupták Zoltán, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának Nemzetpolitikai Diplomáciai Osztályának vezetője, aki tájékoztatta a résztvevőket a magyar-szlovák külügyminiszteri találkozón történtekről, illetve a határon túli magyarság helyzetével kapcsolatos kérdésekről, szó esett többek között a vízumkérdésről, a kishatárforgalomról is. A Magyar Ifjúsági Konferencia soros ülésére szombaton került sor. A rendezvény házigazdája Neszméri Csilla, a MIK Állandó Bizottságának felvidéki tagja, a Magyar Ifjúsági Közösség elnöke volt, aki örömét fejezte ki, hogy Szlovákiában került sorra az ülés. A rendezvényen résztvevőket köszöntötte Heizer Antal, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete is, aki beszédében üdvözölte a résztvevőket, és kiemelt néhány fontos politikai kérdést, a két ország kapcsolatáról, sikerként értékelte az Ipoly-hidak ügyét.Köszöntötte az egybegyűlteket Szórád Gábor, a Mik ÁB elnöke is, kifejtve, bízik benne, hogy sikeres lesz az ülés, és az elmúlt másfél év munkáját letudja zárni a konferencia.Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi szakállamtitkára A magyarországi ifjúsági munka aktuális szakmafejlesztési irányairól tartott előadást, szólt a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról is. Az elnöki beszámolóban Szórád Gábor pozitívan értékelte az elmúlt időszak eseményeit, kiemelve, hogy elkészültek a konferencia működését befolyásoló dokumentumok, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a MIK stratégiája. A régiók képviselőinek beszámolóiból a résztvevők megismerhették az egyes országokban történt eseményeket és a tagszervezetek működését.Neszméri Csilla A MIK stratégiáját mutatta be, amelynek alapgondolatai a magyar nemzethez való tartozás tudata, a szülőföldön való megmaradás, a hagyományok megtartása és ápolása, a közösségek értékteremtő munkája, a tudás, a képzettség tisztelete, a szabadidő értékes és hasznos eltöltése. A MIK résztvevői egyhangúlag fogadták el a dokumentumot, amely rövid-, közép- és hosszútávon határozza meg a szervezet működését. Földi László, a Mobilitás igazgatója, a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat által kínált lehetőségek a határon átnyúló ifjúságszakmai együttműködés elősegítéséért címmel tartott előadást, bemutatta a szervezet működését, felépítését.Egy gyakorlati példa címmel Saláta Zoltán, a Vajdasági Magyar Diákszövetség elnöke és Vajda Árpád, a Mobilitás Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda munkatársa előadásukban a közös munka szépségéről, sikereiről, együttműködésről beszéltek. Bauer Béla, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermek- és Ifjúságkutatási Főosztálya vezetőjének beszámolójából megismerhettük az Ifjúság 2008 című felmérés eredményeit, és egy jövőben megvalósuló Kárpát-medencei és nyugati magyar fiatalok között készült felmérés előkészületeiről beszélt. A konferencia küldöttei délután konszenzussal elfogadták a Szervezeti és Működési Szabályzatot, amely a MIK működését határozza meg.Szórád Gábor, a konferencia zárszavában megköszönte mindenkinek a részvételt, a munkát és a sikeres együttműködést, amivel lezárult egy folyamat. A rendezvényen részt vett az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselője, Benked László és a Miniszterelnöki Hivatalból Haraszti Attila. A résztvevők zárónyilatkozatban foglalták össze a hétvége legfontosabb történéseit. Zárónyilatkozat 2009. május 16-án, Kovácspatakon (Felvidék, Szlovákia) tartotta soros ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK), amelyen 9 régióból 30 szervezet vett részt. A magyarországi ifjúsági munka aktuális szakmafejlesztési irányairól Rauh Edit szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tájékoztatta a résztvevőket. A MIK-et köszöntötte Heizer Antal, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete is. A magyar ifjúság legmagasabb szintű közös fórumának képviselői tájékoztatást kaptak az eddig elvégzett munka eredményeiről Szórád Gábortól, a MIK Állandó Bizottságának elnökétől, és meghallgatták a régiók képviselőinek helyzetelemző beszámolóit is. Az ülésen bemutatásra kerültek az FSZH Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálata által kínált lehetőségek, amelyeket - a MIK Titkárságaként - a határokon átívelő ifjúságszakmai tevékenységek elősegítése érdekében tenni tud. A MIK a Kolozsvárott elindult, és a kárpátaljai táborban lezárult, közel egyéves előkészítő folyamat eredményeképpen, konszenzussal elfogadta a hosszú-, közép- és rövid távon megvalósítandó stratégiáját. Ennek alapértékei: - a magyar nemzethez való tartozás tudata; - a szülőföldön való megmaradás; - a hagyományok megtartása és ápolása; - a közösségek értékteremtő munkája; - a tudás, a képzettség tisztelete; - a szabadidő értékes és hasznos eltöltése. A MIK megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta az új szervezeti és működési szabályzatát, és úgy döntött, hogy az ahhoz kapcsolódó mellékleteket (pl. szakmai-etikai kódex) a soron következő ülésén véglegesíti, amelyre 2009. október 17-én, Zánkán kerül sor. Kovácspatak, 2009. május 16. Felvidék Ma, mik
» Magyar Ifjúsági Konferencia Kovácspatakon
2009-05-16 11:05:17
Kovácspatak varázslatos környezetébe a XIX. Magyar Ifjúsági Konferencia keretén belül 2009. május 16-án egyhangú döntéssel született meg az alábbi zárónyilatkozat. Zárónyilatkozat 2009. május 16-án Kovácspatakon (Felvidék, Szlovákia) tartotta soros ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK), amelyen 9 régióból 30 szervezet vett részt. A magyarországi ifjúsági munka aktuális szakmafejlesztési irányairól Rauh Edit szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tájékoztatta a résztvevőket. A MIK-et köszöntötte Heizer Antal, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete is. A magyar ifjúság legmagasabb szintű közös fórumának képviselői tájékoztatást kaptak az eddig elvégzett munka eredményeiről Szórád Gábortól, a MIK Állandó Bizottságának elnökétől, és meghallgatták a régiók képviselőinek helyzetelemző beszámolóit is. Az ülésen bemutatásra kerültek az FSZH Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálata által kínált lehetőségek, amelyeket - a MIK Titkárságaként - a határokon átívelő ifjúságszakmai tevékenységek elősegítése érdekében tenni tud. A MIK a Kolozsvárott elindult, és a kárpátaljai táborban lezárult közel egyéves előkészítő folyamat eredményeképpen, konszenzussal elfogadta a hosszú-, közép- és rövid távon megvalósítandó stratégiáját. Ennek alapértékei: - a magyar nemzethez való tartozás tudata; - a szülőföldön való megmaradás; - a hagyományok megtartása és ápolása; - a közösségek értékteremtő munkája; - a tudás, a képzettség tisztelete; - a szabadidő értékes és hasznos eltöltése. A MIK megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta az új szervezeti és működési szabályzatát, és úgy döntött, hogy az ahhoz kapcsolódó mellékleteket (pl. szakmai-etikai kódex) a soron következő ülésén véglegesíti, amelyre 2009. október 17-én, Zánkán kerül sor. Kovácspatak, 2009. május 16.
2009-05-16 11:05:17
Kovácspatak varázslatos környezetébe a XIX. Magyar Ifjúsági Konferencia keretén belül 2009. május 16-án egyhangú döntéssel született meg az alábbi zárónyilatkozat. Zárónyilatkozat 2009. május 16-án Kovácspatakon (Felvidék, Szlovákia) tartotta soros ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK), amelyen 9 régióból 30 szervezet vett részt. A magyarországi ifjúsági munka aktuális szakmafejlesztési irányairól Rauh Edit szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tájékoztatta a résztvevőket. A MIK-et köszöntötte Heizer Antal, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete is. A magyar ifjúság legmagasabb szintű közös fórumának képviselői tájékoztatást kaptak az eddig elvégzett munka eredményeiről Szórád Gábortól, a MIK Állandó Bizottságának elnökétől, és meghallgatták a régiók képviselőinek helyzetelemző beszámolóit is. Az ülésen bemutatásra kerültek az FSZH Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálata által kínált lehetőségek, amelyeket - a MIK Titkárságaként - a határokon átívelő ifjúságszakmai tevékenységek elősegítése érdekében tenni tud. A MIK a Kolozsvárott elindult, és a kárpátaljai táborban lezárult közel egyéves előkészítő folyamat eredményeképpen, konszenzussal elfogadta a hosszú-, közép- és rövid távon megvalósítandó stratégiáját. Ennek alapértékei: - a magyar nemzethez való tartozás tudata; - a szülőföldön való megmaradás; - a hagyományok megtartása és ápolása; - a közösségek értékteremtő munkája; - a tudás, a képzettség tisztelete; - a szabadidő értékes és hasznos eltöltése. A MIK megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta az új szervezeti és működési szabályzatát, és úgy döntött, hogy az ahhoz kapcsolódó mellékleteket (pl. szakmai-etikai kódex) a soron következő ülésén véglegesíti, amelyre 2009. október 17-én, Zánkán kerül sor. Kovácspatak, 2009. május 16.
» Turisztikai vásár Nagyváradon
2009-05-15 01:34:00
Turisztikai vásárt tartanak május végén Nagyváradon, a Fekete Sas alúljáróban. A szervezők magyarországi érdeklődőkre is számítanak, ezért a vásárt a szomszédos Hajdu-Bihar megyében is népszerűsítik. A Tölts egy hétvégét Bihar megyében elnevezésű rendezvény része a megye idegenforgalmi népszerűsítési stratégiájának, elsősorban a városiakhoz szól, azokhoz, akiknek nincs lehetőségük a megye határain kívül, vagy külföldön hosszabb szabadságot tölteni. A megyében tevékenykedő turisztikai irodáknak ingyen biztosítanak standot, a Bihar megyén kívül taláható idegenforgalmi célpontokat népszerűsítőknek fizetniük kell. A május utolsó hétvégén zajló eseményt a Bihar Megyei Tanács, a helyi polgármesteri hivatal, valamint a Bihar megyei ANTREC, ökoturizmust népszerűsítő egyesület szervezi. Kolozsvári Rádió
2009-05-15 01:34:00
Turisztikai vásárt tartanak május végén Nagyváradon, a Fekete Sas alúljáróban. A szervezők magyarországi érdeklődőkre is számítanak, ezért a vásárt a szomszédos Hajdu-Bihar megyében is népszerűsítik. A Tölts egy hétvégét Bihar megyében elnevezésű rendezvény része a megye idegenforgalmi népszerűsítési stratégiájának, elsősorban a városiakhoz szól, azokhoz, akiknek nincs lehetőségük a megye határain kívül, vagy külföldön hosszabb szabadságot tölteni. A megyében tevékenykedő turisztikai irodáknak ingyen biztosítanak standot, a Bihar megyén kívül taláható idegenforgalmi célpontokat népszerűsítőknek fizetniük kell. A május utolsó hétvégén zajló eseményt a Bihar Megyei Tanács, a helyi polgármesteri hivatal, valamint a Bihar megyei ANTREC, ökoturizmust népszerűsítő egyesület szervezi. Kolozsvári Rádió
» Magyar Ifjúsági Konferencia Szlovákiában
2009-05-14 19:16:14
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2009. május 15-17-e között rendezi meg Szlovákiában, egy Párkány melletti kis településen Kovácspatakon, a Magyar Ifjúsági Konferencia soros, XIX.-ik ülését. -nm-
2009-05-14 19:16:14
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2009. május 15-17-e között rendezi meg Szlovákiában, egy Párkány melletti kis településen Kovácspatakon, a Magyar Ifjúsági Konferencia soros, XIX.-ik ülését. -nm-
» Száz éve született Radnóti Miklós
2009-05-14 03:30:00
Száz éve, 1909. május 5-én született Budapesten Radnóti Miklós költő, műfordító, a XX. századi magyar líra egyik meghatározó alakja. Születése anyja és ikertestvére életébe került, e súlyos örökség későbbi költészetére is hatással volt. Tizenegy évesen teljes árvaságra jutott, ettől kezdve anyai nagybátyja nevelte, aki kereskedelmi pályára szánta.
2009-05-14 03:30:00
Száz éve, 1909. május 5-én született Budapesten Radnóti Miklós költő, műfordító, a XX. századi magyar líra egyik meghatározó alakja. Születése anyja és ikertestvére életébe került, e súlyos örökség későbbi költészetére is hatással volt. Tizenegy évesen teljes árvaságra jutott, ettől kezdve anyai nagybátyja nevelte, aki kereskedelmi pályára szánta.
Egyetemek |
Elérhetőségek |
Hírek |
Honlaptár |
Impresszum |
Kultúra |
Linktár |
Partnereink |
Pályázatok
Rólunk |
Szótár |
Támogatók |